Belső vizsgálat indul az ítélkező törvényszéknél a Szeviép-ügy miatt

Igazgatási vizsgálat lefolytatására és az erről szóló jelentés elkészítésére kötelezte Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Szegedi Törvényszéket, miután a Pestisrácok.hu nemrég azzal állt elő: a Szeviép-ügy felmentő ítéleteit hozó bírói tanács egyik tagjának, Nové Ágnesnek az építőiparban van családi vállalkozása, és akárcsak a Szeviép, az ő vállalkozása is kapott önkormányzati megbízásokat, írja a Magyar Nemzet. Az Éptáker Kft. az elmúlt években három munkát is végzett szegedi közpénzből, ezek közül az egyik egy 750 millió forintos zöldberuházás, amit egy konzorciummal közösen vállaltak.

Az érintett bíró nemcsak a másodfokon felmentéssel lezárult Szeviép-, hanem a Czeglédy-per bírói tanácsának is tagja. A lap időközben arról is beszámolt, hogy a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírája, Kovalcsik Éva 2015-ben 12,4 millió forintért vehetett meg egy 100 négyzetméteres belvárosi, polgári lakást a szegedi önkormányzattól. A lakás a sétálóutca műemlék épületében, a Wagner-palotában van. A bírónő mindössze 8 napig volt a lakás tulajdonosa, ezután továbbértékesítette. 

A megjelent cikkekre Szeged hivatalos oldalán reagált a városvezetés, többek között felsorolják az Éptáker Kft. 2014 és 2019 között elnyert pályázatait, ami azt mutatja, a cég nemcsak a szegedi önkormányzatnak dolgozott, hanem:

• Baksnak, nyolc beruházással 546 millió 887 ezer 402 forintot kerestek,
• Algyőnek, itt egy beruházással 26 millió 545 ezer 700 forintot szereztek,
• a Honvédelmi Minisztériumnak, egy beruházásért 9 millió 226 ezer 2 forintot kaptak,
• Mórahalomnak, egy beruházással 52 millió 292 ezer 373 forintot kerestek,
• Balástyának, itt meg egy beruházással 140 millió 216 ezer 580 forintot kaptak,
• Domaszéknek, ahol egy beruházással 33 millió 331 ezer 660 forintot szereztek,
• Szegeden pedig két beruházásról írnak, amikért összesen 788 millió 386 ezer 700 forint járt nekik ellentételezésként.

A Szegedi Törvényszék december közepén mentette fel másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait, bizonyíték hiányában. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.

A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.

A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.

Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.

A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.