Az Emmi cáfolta a Népszavát, de magának mondott ellent

Nem csökkent a gyógypedagógusok száma – állítja az MTI-nek küldött cáfolatában az Emmi, reagálva a Népszava cikkére, amely szerint miközben növekszik a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma az oktatásban, egyre kevesebb a velük foglalkozó gyógypedagógus. A lap szerint továbbra is érvényes a megállapítás, idén kevesebb a gyógypedagógus, mint tavaly.

Tényleges és nem tényleges

Az Emmi szerint a lap tévesen vetette össze az adatokat:

„A 2018/2019-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok/konduktorok száma 10.058 fő volt, amelyből ténylegesen gyógypedagógus/konduktor munkakörben 9.582-en tevékenykedtek. A 2019/2020-as tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok/konduktorok száma 10178 fő, amelyből ténylegesen gyógypedagógus/konduktor munkakörben 9728-an tevékenykednek. A speciális szakemberek száma tehát nem csökkent, hanem nőtt. A 2010/2011-es tanévben a gyógypedagógus/konduktor munkakörben dolgozó szakemberek száma még csak 5695 fő volt, így az elmúlt kilenc évben rendkívül jelentősen javult az ellátottság” – közölte a minisztérium.

A közlemény további részét lejjebb olvashatja, itt azonban fontos közbevetni a Népszava reakcióját a minisztériumi cáfolatra. A lap szerint ugyanis ha ez igaz, akkor a minisztérium a saját statisztikáinak mond ellent, amelyek a Kormany.hu-n is elérhetők.

Ebben a következők állnak, előbb a 2018/2019-es tanévre:

„A köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok (beleértve a logopédust is) és konduktorok száma növekedett, jelenleg 10 058 fő.”

Ugyanonnan a 2019/20-as statisztikai gyorstájékoztatóban pedig ez áll:

„A köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok (beleértve a logopédust is) és konduktorok száma jelenleg 9 731 fő.”

Ennek alapján a két, azonos forrásból olvasható, azonos kategóriában megjelölt adatból a tavalyi több, az idei kevesebb – a Népszava cikkének megfelelően. Igaz, az Emmi által küldött közleményben ott áll egy kitétel – amely nincs a gyorsjelentésben: „ténylegesen foglalkoztatott”.

Hogy mit jelent a ténylegesen foglalkoztatottak és az (nem ténylegesen) foglalkoztatottak közötti különbségtétel, azt az Emmitől kérdeztük meg, válaszukkal frissítjük a cikket.

Alább pedig olvasható az Emmi reakciójának folytatása:

Eszerint az utánpótlás is biztosított a gyógypedagógusok területén:

„A hallgatói létszámok esetén is érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a BA képzésben rövidebb képzési idő a statisztikákban a hallgatói létszámot jelentősen csökkenti. Míg 2006 előtt csak egyetlen felsőoktatási intézmény képzett gyógypedagógusokat, 2019 szeptemberétől már nyolc, 2020-tól pedig kilenc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés.”

A képzőintézmények számának növekedésén túl jelentősen megemelkedett a gyógypedagógus alapképzésre felvett hallgatók száma, míg

Az Emmi felhívta a figyelmet, hogy „2017 óta már a gyógypedagógus-képzésben résztvevő hallgatókat Klebelsberg-ösztöndíjjal is támogatja. A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése című EFOP-felhívás keretösszegét is megnöveltük, amit az utazó gyógypedagógusi és utazó konduktori hálózatok fejlesztésére is fordíthatnak.”

Nem lettek sokkal többen

„A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma valóban kis mértékben emelkedett az elmúlt évhez képest (2,4%-al), de ez a differenciálódó, javuló, immár teljes körű diagnosztikának, továbbá annak köszönhető, hogy sajátos nevelési igényű tanulók már nem morzsolódnak le, hanem jellemzően tovább folytatják köznevelési tanulmányaikat, mint korábban. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az összes tanuló számához képest az európai átlagnak megfelelő” – közölte a minisztérium.