További Belföld cikkek
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
2019-ben október 28-án alakult ki a fővárosban a legkisebb vízállás, 83 cm-es értékkel, ami fél méterrel magasabb a 2018-as rekordnál, tehát nem nevezhető extrém alacsonynak, mondta lapunknak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt években gyakoribbá váltak az igen alacsony vízjárású időszakok, tette hozzá. Ennek az időjárás véletlenszerű változékonysága is az oka. A 2013. évi rekordárvíz óta nem fordult elő az alsó rakpartok szintjét elérő vízszint, ami az elmúlt sok évtized vonatkozásában példátlan eset. Az esetleges hosszútávú, trendszerű változásoknak a hátterében pedig több ok is állhat. Ilyen lehet a nyári időszak (a bajorországi és ausztriai) vízutánpótlásának csökkenése, vagy igen sok esetben a folyómeder lemélyülése is.
A Duna Budapesten valaha mért legkisebb vízállása (LKV) 33 cm volt. Ezt 2018. október 25-én mérték. A lenti ábrán látható, hogy a 2018. év jellemzően alacsonyabb vízszinteket hozott, mint 2019.
A statisztika szerint a tavalyi évben 720 milliméter csapadék hullott Magyarországon, ami meghaladja az itteni sokéves átlagot (650 mm), igaz Budapest és a Kisalföld térségében kevesebb eső esett az átlagnál.
Dr. Czigány Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense korábban úgy nyilatkozott, hogy ekkora mennyiségű csapadéknál esetleges következményektől sem kell tartani, mert a helyzet nem veszélyezteti a dunai élővilágot.
Ivóvízhiánytól sem kell egyelőre tartani. A Fővárosi Vízművek korábbi nyilatkozata szerint egy akkora folyónál, mint a Duna, nem fordulhat elő, hogy úgy kiszáradjon, hogy a vízellátásban problémát jelentsen. Ráadásul a vízfogyasztási csúcs általában augusztusra esik, a hidrológiai év legszárazabb időszaka pedig jóval későbbre, októberre.
A hajózást azonban hátráltatja az alacsony vízállás. Mint azt a 2018-as októberi rekordnál írtuk, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudták csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökkent. Ekkor a Duna egyes szakaszain - például Németországban -, már üresen sem tudtak közlekedni a hajók.
A paksi atomerőmű is lehet vízérzékeny. A 2018-as rekordalacsony vízállásnál a kisvizes 3. fokozatnál tartott Paks, tehát gyakoribbak voltak az ellenőrzések, folyamatos volt a mederfigyelés és megkezdődött az úgynevezett Pajtás szivattyúk beüzemelése: ezek extrém alacsony vízállásnál is biztosítják a szükséges hűtővíz-mennyiséget. Mindez azonban nem befolyásolta az atomerőmű működésének biztonságosságát és az ellátásbiztonságot sem, nem esett szó az atomerőmű leállításáról.
A 2018-as alacsony vízálláshoz hasonlót 1947-ben tapasztaltak. A kikötőkben vesztegeltek a személyszállító hajók, megszűnt a hajóforgalom a Dunán. Az óbudai Duna-ágban szárazon állt az egyik mederpillér. A víz nagymértékű apadásával előtűntek az elsüllyedt hajóroncsok, amelyeket aránylag könnyű munkával kiiszapoltak és újjáépítettek. A korabeli filmhíradó így számolt be a nagy aszályról:
(Borítókép: Czimbal Gyula / MTI)