Teljesíti a kormány kéréseit a Kúria, vizsgálják a kártérítési és szabadlábra helyezési bírói gyakorlatot

A következő hetekben kiemelten vizsgálja meg a Kúria a kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban. Ezenfelül az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlatot és az építésügyi hatósági eljárásokat is vizsgálják idén a legfelsőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző csoportjai, közölték az MTI-vel.

A szakértői grémiumok felállításáról a Kúria elnöke döntött. Darák Péter felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére. A kutatásba bírák, a társhivatásrendek és a kapcsolódó tudományterületek képviselői vonhatók be, az egyes bizottságok teljes névsora még nem, csak azok vezetőinek neve ismert.

2020-ban tehát a Kúria az alábbi jogterületek bírósági gyakorlatát vizsgálja:

1. A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételei a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban – dr. Feleky István
2. Az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat – dr. Somogyi Gábor
3. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény bírói gyakorlata – Dr. Simonné dr. Gombos Katalin
4. Az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata – Dr. Sugár Tamás
5. Az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata – Szolnokiné dr. Csernay Krisztina

A csoportvezetők már márciusban számot adnak elsődleges megállapításaikról. A közleményben emlékeztettek arra, hogy tavaly is több mint száz javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria pedig az év végén hallgatta meg a javaslattevőket. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény értelmében az ítélkezési gyakorlat vizsgálata, bírósági döntések elemzése, írták.

Arról ugyanakkor a kúriai közlemény nem tett említést, hogy egy másik hatalmi ág, a kormány, azon belül is Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatra történt felkérésére kerülhetett az joggyakorlat-elemzői témák között is első helyre például a feltételes szabadlábra bocsátást, elsősorban büntetés-végrehajtási bírók döntéseit érintő vizsgálat. A tárcavezető és Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta ugyanis ezt kívánalomként a győri gyerekgyilkosságot követő minisztériumi jelentés eredményeképpen.

Több hete az is köztudott, hogy az Igazságügyi Minisztérium már februárban kezdeményezi a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását. Varga Judit igazságügyi miniszter  elhíresült  Facebook-videójában jelentette be ezt, miután „összegezte” a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentése megállapításait, melyek lényegében az ügyben eljáró konkrét bíróit, az eseten túlmutatóan pedig a hatályos törvényeknek alárendelt bírói gyakorlatot tették felelőssé a tragédiáért.

A kártalanításra vonatkozó kormányutasítás még frissebb, hiszen Orbán Viktor éves sajtótájékoztatója után egyértelmű volt, hogy több, kártérítéssel járó bírói ítéletet lényegében semmisnek tekint a kormány. A hétvégén pedig meg is érkezett a kormányhatározat, miszerint a kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését, de a gyöngyöspatai cigány gyerekeket érintő törvénytelen szegregáció miatt jogerősen, a független magyar bíróságok által megítélt kártérítést sem hajlandó kifizetni a kabinet.

Minderre a Kúria nem reagált, csupán azt tette egyértelművé, hogy az ítélkezést vizsgálják. A Kúria cikkünk megjelenése után azt közölte lapunkkal, hogy az említett joggyakorlat-elemző csoport felállítását a minisztérium, a kormány nem javasolta, Varga Judit felkérésre másra szólt.