Julianna, Lilla
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Vitézy Dávid: Nem azért vállaltam, hogy főpolgármester legyek

5K8A5660
2020.02.05. 15:25
Lapunk vendége volt Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Vitézy az Index és olvasóink kérdéseire is válaszolt élőben.

A híres köztévés Karácsony-interjúra utaló első kérdésre, miszerint biciklivel érkezett-e, Vitézy úgy válaszolt, hogy nem, fonódó villamossal jött, ezért is késett kicsit. Hozzátette, van még mit javítani a járat pontosságán. A nevezetes Karácsony-interjúnak csak az elejét látta egy internetes összefoglaló cikkben.

Arra a kérdésre, ő lesz-e Karácsony Gergely kihívója a következő választáson, Vitézy leszögezte: nem azért vállalta ezt a feladatot, mert be akar szállni a politikába vagy a politikai vitákba, hanem mert évtizedes adósságokat tapasztalt az agglomerációs tömegközlekedési fejlesztésekben.

A kérdésre, hogy ő lehet-e 2024-ben Karácsony kihívója, Vitézy azt mondta, nem tudja megmondani, mi történik négy év múlva, azt viszont bizton állítja: nem azért vállalta el a BFK vezetését, hogy főpolgármester legyen.

Célja, hogy a budapesti fejlesztések terén megtegye azt, amit állami oldalról meg lehet tenni, Budapest közlekedési, levegőminőségi gondjainak megoldási kulcsa ugyanis az agglomerációban van. Ehhez ad az új Budapest Fejlesztési Központ egy erősebb intézményi hátteret, új névvel. Megörökli a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja stábját, városfejlesztési, közlekedés-fejlesztési projekteket, konkrét építési fejlesztéseket irányít, kutatásokat, koncepciókat készít.

A teljes interjút itt nézheti vissza, ha továbbgörget, folytatódik a cikk.

Arra a kérdésre, hogy a BFK elvonja-e a főváros hatásköreit, Vitézy azt felelte, hogy a BFK nem lesz árnyékvárosháza, nem városházi feladatokat lát el. Úgy látja, hogy a budapesti agglomerációra eddig kevés figyelmet fordítottak, az új szervezet feladata löketet adni a fejlesztéseknek, a vasút, a HÉV-ek, vagy akár az új Duna-híd kapcsán. Ebben fontos szerepe van szerinte a kormányzati és fővárosi tagokból álló közfejlesztések tanácsának, ami még Tarlós István főpolgármestersége alatt jött létre. Az új testületben a szereplőknek együtt kell működni, senkinek nem célja elvonni a másik hatáskörét, az együttműködést keresik a közös feladatokban. Vitézy szerint a fővárosnak rengeteg lehetősége van, hogy a saját fejlesztéseit elvégezze, ehhez vannak eszközei és szakemberei is.

A legnagyobb lehetőséget Vitézy az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztésében látja, mert az agglomerációból Budapestre érkező tíz emberből csak három jön tömegközlekedési járművekkel, a többi autóval. Az agglomeráció lakosságszáma folyamatosan növekszik, az elmúlt években 20 százalékkal nőtt a gépjárművek száma, ami dugókat, levegőminőségi problémákat és ebből fakadó megbetegedéseket okoz. Az egyik legfontosabb feladat ezért a közös tömegközlekedés (a HÉV, a MÁV, a Volánbusz, a BKV) jobb megszervezése, az egységes tarifarendszer, összehangolt menetrend kialakítása.

Arra a felvetésre, hogy a véleménye ellentmondhat-e a kormányzati álláspontnak, Vitézy azt válaszolta: már előfordult, hogy felülbíráltak korábbi álláspontot. Ilyen például a tervezett budai centrumkórház ügye, amelynek a főváros új helyszínt javasolt, és kormányzati ellenállás helyett megvizsgálják a felvetést. Több olyan témát is felsorolt, amiben szerinte teljes az egyetértés a kormány és a főváros között, ilyen például a rozsdaövezetek fejlesztése, a vasútvonalak, HÉV-ek hatékonyabb bekapcsolása a főváros tömegközlekedési rendszerbe.

Ő lesz az emberarcú fideszes? – kérdezte egyik olvasónk, amihez lapunk hozzátette, hogy egyáltalán politikusnak tartja-e magát.

5K8A5735
Fotó: Németh Sz. Péter

Vitézy erre azt felelte, hogy nem párttag és nem is politikus. Szakemberként vállalta el a feladatot, de nem a politikáról szól a szerepköre sem, egy szakmai intézmény élén áll. Kérdésre hozzátette, hogy más nagyobb vidéki városoknál is hasznos lehet, igaz, sokkal kisebb méretben, a BKF-hez hasonló koordináló intézmény.

Arra a kérdésre, hogy milyen eredmény várható öt éven belül a területén, Vitézy felidézte korábbi ígéretét, miszerint száz napon belül kiírják a közbeszerzési pályázatokat a csepeli-ráckevei HÉV-ek Kálvin térig történő meghosszabbítására és a HÉV-járműcserékre. Ezekre nyílt, nemzetközi tendert írnak ki, amin bárki indulhat, és uniós forrásokból szeretnék finanszírozni mind az új HÉV-eket, mind a vonalfejlesztést. Hosszú távon pedig szeretnék megvalósítani a szentendrei, valamint a csepeli-ráckevei HÉV-ek összekötését a városközpont alatt, azaz az 5-ös metrót. A jelenlegi hétéves uniós ciklus legnagyobb közlekedési fejlesztése a 3-as metró, de szeretné, ha a következőé az 5-ös metró, valamint a reptéri vasút lenne. 

Vitézy az e-jegy-rendszer körül kialakult helyzetről azt mondta, „egyáltalán nem volt elhibázott terv”. Hozzátette, szerezték rá hitelt, kiírtak egy nemzetközi tendert, de a szerződésben szerepelt egy erős kitétel: csak úgy vehet át a BKK bármit, és fizethet ki számlát, ha az működik. Ezt a feltételt a BKK új vezetése törölte 2015-ben, a módosítással a vállalkozó visszaélt, és a projekt végül csődbe jutott, de ehhez neki már nem volt köze. Ha nem jutott volna erre a sorsa, Vitézy szerint három év alatt megtérült volna a pénz. A már leszállított metrókapuk sorsáról nem tud mit mondani, azt viszont előrelépésnek látja, hogy azóta a mobiljegy már elkészült.

Budapesti projektekről röviden:

Lánchíd: Abban nincs vita, hogy fel kell újítani, ebben személyesen elkötelezett, mondta. Szükség van egy átfogó műszaki vizsgálatra, és az alapján új tendert kiírni Vitézy szerint. Az alagút felújítása nem sürgető műszaki kényszerűség, a hídé viszont igen, de át kell gondolni a forgalomcsillapítás kérdését, mert ettől is függ, hogy milyen tartalmú projektet lehet összeállítani.

Vitézy elismételte, hogy fognak jönni még alacsony padlós buszok Budapestre állami támogatásból, de a hosszú távú cél az elektromos buszokra való átállás. A HÉV-járműveket is szeretnék majd cserélni.

5K8A5668
Fotó: Németh Sz. Péter

Liget-projekt: A Nemzeti Galériát, a Magyar Innováció Házát és a színházat nem kéri a főváros, a kormány ezt tudomásul vette. A Néprajzi Múzeum meg fog épülni, a „parkolótenger” helyére. A cél, hogy a Városliget teljesen autómentes legyen, de ehhez szükség van további fejlesztésekre, például két csomópont átalakítására. A Magyar Zene Háza jó színvonalú épület lesz szerinte.

A kettes metró esetleg bővítéséről azt mondta, a Déli pályaudvar és Kelenföld közötti összekötés nincs napirenden. A gödöllői HÉV és a metró Örs vezér téri összekapcsolása ötlet szintjén régóta felvetődött, de a kerületek nincsenek azonos állásponton a projektről. Jelenleg a ráckevei és a csepeli HÉV-ek fejlesztését tartja prioritásnak, mivel a dél-pesti agglomeráció nagyon gyorsan növekszik, és a műszaki avultság itt a legsúlyosabb.

Déli pályaudvar: Az a felindulásnak talán már lecsengett, hogy szorítsuk ki a pályaudvarokat és a vasutakat a városból, mondta Vitézy. Szerinte reális cél, hogy több vonat jöjjön be Budapestre, azokat viszont csak nagyobb pályaudvarok tudnák fogadni, vagy át kell a vasutat valahogy vezetni a városon. Utóbbi azt jelentené, hogy például vasúti alagút váltaná ki a fejpályaudvarokat, mindenekelőtt a Déli és a Nyugati pályaudvar között. Valószínűleg még sokáig ott lesz a Déli, ahol van, ez egy hosszú távú stratégia része.

Névjegy

Vitézy Dávidot az év elején nevezték ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja helyébe lépő Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjének. Felettese Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Lényegében ők ketten felelnek majd azért, hogy a következő négy-öt évben milyen fejlesztések valósulnak meg Budapesten és környékén állami (vagy uniós) pénzből.

5K8A5660
Fotó: Németh Sz. Péter

Vitézy Dávid közgazdász, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) egyik alapítója, 2010-től 2014. december 4-ig a BKK vezérigazgatója volt. Vezetésének idején utasközpontúbb lett a fővárosi tömegközlekedés, a forgalomcsillapítást, élhetőbb köztereket középpontba helyező szemlélete pedig sok változást indított be – ugyanakkor sok ellenséget is szerzett neki. Különösen éles kritika érte a Budaörsi út buszsávosítása vagy a nagykörúti lámpaátállítások miatt, de elismerték a Bubi bérbicikliben, a villamosfejlesztésekben, a BKV–BKK-átalakításban, szolgáltatási minőségének fejlesztésében szerzett érdemeit.

Felmentése után 2015 februártól közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos, majd 2016 januártól a Közlekedési Múzeum megbízott főigazgatója volt.

Mint nemrég lapunknak adott interjújában elmondta, már kinevezése előtt is Fürjes Balázzsal dolgozott, több nagy fejlesztés előkészítésén. Egyik, már tavaly beharangozott nagyszabású elképzelése a fővároson belüli vasúti közlekedés megreformálása, azon belül is a Nyugati és a Déli pályaudvar vasúti alagúttal összekötése. Emellett most az 5-ös metrót, azaz a szentendrei-csepeli-ráckevei HÉV-vonalak összekötését tartja a legfontosabb feladatnak.