Helsinki: A kormány december óta szinte senkit nem enged a tranzitzónákba
További Belföld cikkek
-
Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére - Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A magyar kormány december óta önkényesen szinte senkit nem enged be a tranzitzónákba – írja a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleménye.
Magyarországon évek óta csak két határ menti tranzitzónában lehet menedékkérelmet benyújtani. A jogvédő szervezet szerint a magyar kormány 2018 januárjában önkényesen lecsökkentette napi 1-1 főre a tranzitzónában beadható menedékkérelmek számát, majd tavaly ezt tovább csökkentve a napi átlag 0,6 kérelem volt.
2019-ben összesen 394 menekülő – javarészt nő és gyermek – számára engedélyezték, hogy egyáltalán benyújtsa a kérelmét. Tavaly december óta a tompai tranzitzónába senkit sem engedtek be, olvasható a közleményben.
A Helsinki Bizottság most azt sürgeti, hogy a kormány hozzon létre egy „hatékony, az európai normák alapján működő magyar menekültügyi rendszert”. A szervezet szerint ugyanis a magyarországi menekültkérelmek kezelési gyakorlatának a „teljesen logikus, előre kiszámítható következménye az, ami csütörtök délután a tompai határátkelőhelynél kialakult”.
Ahogy arról az Index korábban beszámolt, csütörtök délután néhány száz menekült megindult Szerbiából – Szabadkáról és a környékről – a magyar határ felé. Az ideiglenesen lezárt határátkelőnél feltorlódtak, és bár rákészültek, hogy az éjszakát ott töltik, végül a szerb hatóság péntek hajnali kettőre rövidre zárta a dolgot, és elszállított mindenkit.
Az Index néhány nappal korábban is járt a környéken, határ menti vajdasági településeken riportoztunk az ide érkező menekültek, migránsok miatt. A Vajdaság több határ menti magyar településén ismét a mindennapok részei lettek a határhoz vonuló csoportok. Van két nagy különbség 2015-höz képest: most jóval kevesebben jönnek, és ezúttal egyre inkább a román–szerb–magyar hármas határ, a déli kerítés végpontja felé tartanak. Viszont gyakoribb lett, hogy az útba eső falvak üres házaiba húzódnak be a hideg elől a csoportok, ami érthetően aggodalmat kelt a helyiekben, még ha erőszakos összetűzésre egyszer sem került sor, sem egyik, sem másik fél részéről.
A Helsinki Bizottság közleményének állításai kapcsán megkerestük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, amint reagálnak, cikkünket frissítjük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
