Már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy leomlik a piliscsabai híd, mégse tettek semmit

1971 óta itt élek. Nem tudok róla, hogy azóta ezzel a híddal bárki is komolyabban foglalkozott volna 

– mondta egy helyi férfi Piliscsabán, amikor megérkeztünk a Kálmán Király utca és Álmos vezér utca sarkára. 

Egy közel 130 éves közúti hídról van szó, amely szombat délután leomlott. Szerencsére épp nem volt rajta senki, és a kőzuhatagnak se lett sérültje. A katasztrófavédelem keresőkutyákkal kutattatta át a híd alatti részt, de nem találtak embert.

Eddig se tűnt biztonságosnak

A helyszínen járva több olyan emberrel is beszéltünk, akik néhány órával az omlás előtt még gyalog vagy autóval átmentek rajta. Gimeskövi Pálma épp az utcában lakó rokonát látogatta meg gyermekével, és gyalog mentek át a hídon. 

Itt mindig fogtam a kezét, mert sose tűnt túl biztonságosnak 

– mesélte az Indexnek. Mint kiderült, a híd évek óta igen elhanyagolt állapotban volt, az oldalán egy régi vasúti betonkorlát óvta az átkelőket, de általában az is be volt nőve gazzal.

Amikor 2000-ben bedőlt ez a korlát, összefogtak a környéken lakók, és az önkormányzat anyagi támogatásával rendbe hozták, hogy legalább ez megvédje a gyalogosokat. Azóta viszont a lakók állítása szerint nem nyúlt hozzá senki, pedig a híd szerkezetével régóta komoly gondok lehettek.

Konténerekkel zárták el az utat

Gimeskövi Pálma nem sokkal a szombati omlás után kapta a fotót a férjétől. Akkor még csak a közepén szakadt be az egyik pillér, mutatja a képeket telefonján. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy a hírek leomló hídról szóljanak.

Közvetlenül ezután a városvezetés úgy döntött, lebontják az egyik a felét a hídnak, mert ott nagy volt az esély a további omlásra. Vasárnap hajnalban ez megtörtént, a sittjével pedig megtámasztották a maradék két pillért, hogy azok biztosabbak legyenek. „Azt meg azért se mertük lebontani, mert gyakorlatilag az támasztja a híd túloldalán lévő utcát” – mondta az Indexnek Farkas András, Piliscsaba polgármestere, aki már szombaton délután a helyszínre rohant.  

Mint meséli, az volt az első lépés, hogy kihelyeztek figyelmeztető táblákat, és egy-egy konténerrel torlaszolták el a híd két végét, nehogy rámenjen valaki, és a mélybe essen.

Hétfőre ezeket meg is töltötték a környékbeliek, mutatta a polgármester mosolyogva Csenger-Zalán Zsoltnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, akivel a híd újjáépítéséről és az ehhez megpályázható forrásokról tárgyalt a helyszínen.

Szabálytalan teherautók

Hogy pontosan mi okozta az omlást, még vizsgálják, de a polgármester elsősorban a hidat használó teherautókat hibáztatja a túlterhelés miatt.

Két éve a híd mindkét oldalára kihelyeztek egy-egy súlykorlátozó táblát, a 2,5 tonnánál nagyobb súlyú járműveknek ettől kezdve tilos lett volna felmennie a hídra. Farkas viszont azt mondja, a környező utcákban építkezők rendre megszegték a KRESZ-szabályt, míg a környéken lakók közül többen arról beszéltek, hogy a szemétszállító cég kukásautói is a hídon mentek át minden héten. A szabálytalansággal kapcsolatban kerestük a Zöld Bicske Nonprofit Kft.-t, de nem reagáltak levelünkre.

A polgármester szerint a táblánál többet nem tudott tenni az önkormányzat, mint ahogy fogalmazott, „nem állhat egy rendőr folyamatosan a hídnál”.

FRISSÍTÉS: Nem sokkal cikkünk megjelenése után válaszolt a Zöld Bicske Nonprofit Kft. Azt írják, kollégáik betartják a közlekedési szabályokat, és nem tudják megerősíteni a lakosok tapasztalatát, hogy a kukásautók átmentek volna a hídon. Kérdésünkre azt is elmondták, hogy Piliscsabán 8,5 és 9 tonnás járművekkel végzik a szemétszállítást. Ez egyébként jóval több mint háromszorosa a hídon megengedett súlynak. 

Megállt a víz a híd közepén

A túlterheltség mellett a vízelvezetéssel is évek óta küzdött az önkormányzat, a nagy esők után rendre összegyűlt a víz a híd közepén, és nem folyt le rendesen. Ez valószínűleg szintén sokat rontott a helyzeten, pláne akkor, amikor a fagy és az olvadás váltakozott.

Szintén problémás volt a vasúti töltés felőli vízelvezetés Farkas szerint. A híd a vasúti töltéstől alig pár méterre fekszik. Azért építették az 1890-es években, hogy a vasút vízelvezető árka fölött összekössön két utcát. Az esztergomi vasútvonalat pár éve ugyan felújították, de a vízelvezetést – úgy látszik – akkor sem oldották meg rendesen.

Ez egyébként az az elátkozott vasútvonal, amit 70 milliárd forintból újítottak fel. Az eredeti tervek szerint már 2013-ban át kellett volna adni, de folyamatosan dőltek ki a csontvázak, és emiatt állandóan csúszott az átadás időpontja is, végül 2015-ben nyitották meg. 

Az önkormányzat felelőssége

Hogy kinek a feladata a híd felügyelete? A kezelőnek, azaz jelen esetben a tulajdonosnak, ami 1991 óta a Piliscsabai Önkormányzat. 

A hidak ellenőrzésére vonatkozó törvény részletesen szabályozza, hogy a kezelőnek milyen időközönként, milyen eszközökkel, és milyen alapossággal kell átvizsgálnia a hidat. Eszerint

• félévente hídszemlét,
• évente hídvizsgálatot,
• tízévenként pedig minden részletre kiterjedő fővizsgálatot kell tartani, amelynek része a teherbírás mérése is.

Farkas azt mondja, legutóbb nagyjából másfél éve vizsgálták a híd állapotát, de pontos részleteket nem tudott erről mondani. Hétfőn kikértük a vizsgálati dokumentumokat az önkormányzattól, de hiába várunk rá napokig, cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg. 

Már 13 éve figyelmeztették a városvezetést

Birtokunkba került viszont egy 2007-es hivatalos feljegyzés, ami önkormányzaton belül készült, és amely már akkor figyelmeztette az akkori városvezetést az omlásveszélyre.

Készítői a bejárás során azt tapasztalták, hogy a híd pillérjeiről nagy mennyiségű kő és tégla hullott le. Azt írják,

a híd állapota láthatóan instabil, feltételezhető, hogy nagyobb terhelés esetén tovább rongálódhat, illetve leszakadhat. Az esetleges balesetek elkerülése végett szükséges lenne a híd statikai felülvizsgálata, illetve kijavítása, valamint a terhelhetőség kitáblázása. 

Ebből a táblák kihelyezése több mint tíz évvel később meg is történt, míg statikai felülvizsgálatról és javításról nem tudunk. A polgármestert hiába kérdeztük erről a feljegyzésről, azt mondja, nem is hallott róla.

Állami támogatásra várnak

Csütörtökön Farkas a Magyar Államkincstár, a MÁV és a katasztrófavédelem szakembereivel helyszíni szemlét tartott, és már az újjáépítésről egyeztetett. Ez saját forrásból biztosan nem fog menni az önkormányzatnak, állami támogatásra számítanak. „80 millió forint jut a fejlesztésekre az éves költségvetésben, ez pedig közel 200 millió” – magyarázta a polgármester. 

Vis maior pályázatot adnak be, holott a kiírás szerint azt csak előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott károk helyreállításának támogatására lehet kérni. A birtokunkba került feljegyzés szerint ugyanakkor az omlásveszélyre már 13 évvel ezelőtt figyelmeztették az önkormányzatot, hiába. 

A síneken gyalogolnak

Farkastól azt is megtudtuk, hogy nem eredeti formájában fogják visszaépíteni a hidat, hanem egy egyszerűbb szerkezet lesz. A polgármester úgy számol, hogy az autós forgalom legkorábban 2021-ben indulhat meg, de az ideiglenes gyalogos forgalomról ennél hamarabb gondoskodniuk kell.

Jelenleg ugyanis sokan nem akarnak kerülni, majdnem egy kilométerrel kellene többet sétálni a vasútállomáshoz. Ezért inkább a vasúti töltésen, a síneken mennek keresztül. Amikor a helyszínen jártunk, mi is több embert láttunk a síneken sétálni, ami életveszélyes. Decemberben pont ezen a szakaszon gázoltak halálra egy embert, mesélte az egyik ott lakó. 

Mutatott néhány régi képet is a hídról, és arról beszélt, nem érti, miért nem kapott már helyi védettséget. A polgármester szerint senki nem javasolta a lakossági fórumon, amikor az új településképi rendeletet tárgyalták pár évvel ezelőtt. Most azonban úgy tűnik, mégis sokan sajnálják, hogy leomlott.