Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot

Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei juttattak el tiltakozó nyilatkozatot az Indexhez. Az akcióhoz a Szegedi Tudományegyetem nem csatlakozott. A dokumentumot nem írta alá a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete sem, csak az oktatói. A nyilatkozathoz csatolt dokumentumban az új NAT visszavonását kéri az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága is. A szöveget eredeti formájában közöljük.

Nyilatkozat a NAT magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiről

A magyartanárok képzéséért felelős intézmények nevében tiltakozunk a legújabb Nemzeti Alaptantervnek a magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen. Nem létezik irodalmi kultúra képzett és érdeklődő olvasók nélkül, ám a kortárs technológiai-kulturális környezet egyre kevésbé támogatja a fiatalok rendszeres olvasóvá válását. Egyre nehezebb elérni, hogy a diákok nagyobb terjedelmű, összetett szövegeket olvassanak, és azokat értelmezni is tudják. A magyartanításnak ezért különös figyelmet kell fordítania a diákok olvasási érdeklődésének felkeltésére, képességeik fejlesztésére, az irodalmi hagyományok és a kortárs kultúra közötti közvetítésre. A most kiadott NAT tartalmi rendelkezései nem segítik a tanárokat ebben a feladatban.

Kifogásoljuk a központilag meghatározott “törzsanyag” mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát. Ez a szabályozás állandósítja a tananyag utáni rohanást, lehetetlenné teszi a differenciálást, a tudás elmélyítését, az egyéni motiválás útjainak keresését. Az anyag mennyisége nyilvánvalóvá teszi, hogy az elvben szabadon hagyott 20 százaléknyi órakeret kihasználására csak a legjobb képességű és szociális hátterű osztályokban lesz lehetőség. Emiatt az esélyegyenlőség elve is sérül: a tanterv éppen ott nem hagy időt a gyakorlásra és fejlesztésre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.

Kifogásoljuk a kronológia mint kizárólagos rendezőelv megjelenését a 7-8. évfolyamtól kezdve. Az időrendi elv érvényesítése nemcsak az életkornak megfelelő olvasmányok kiválasztását nehezíti meg, hanem az irodalmi kultúra elsajátításának egyéb alapvető tényezőit (pl. poétikai, műfaji szempontok, olvasási-értelmezési stratégiák) is háttérbe szorítja. Az időrendi elv ugyancsak csökkenti a modern és kortárs szövegek közös feldolgozásának esélyét.

Kifogásoljuk azokat a megfogalmazásokat, amelyek az írókat és az irodalmi alkotásokat a közvetlen erkölcsi nevelés és világnézeti meggyőzés eszközeként tüntetik fel. Az irodalom nem közvetlenül, hanem legfeljebb áttételesen, a megértés elmélyítése révén alkalmas erkölcsi kérdések és magatartásformák bemutatására. Ebből is következik, hogy a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásai nem egyetlen erkölcsi normarendszert közvetítenek, hanem a hagyomány folytonossága mellett az erkölcsi és társadalmi normák változékonyságára is figyelmeztetnek.

Kifogásoljuk a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását. A tanterv olyan szerzőket és műveket tüntet fel minden iskola számára kötelezőként, akikről nem születtek még megbízható monográfiák és szaktanulmányok, és amelyek nem érhetők el jegyzetelt, tudományos szövegkiadásokban. Miközben az anyag normatív értékekről beszél és a kánon előírására törekszik, látványosan eltekint a szakmai kánontól és a szaktudományos normáktól. A tartalmi szempontoktól függetlenül is kifogásoljuk a rendelkezés kiadása és a tervezett bevezetés közötti idő rövidségét. Nem látunk esélyt arra, hogy idén szeptemberig jól használható, magas szakmai minőséget képviselő tananyagok készüljenek az új tantervhez.

A magyartanárok képzéséért felelős intézmények nevében kérjük Magyarország kormányát, hogy vonja vissza a NAT rendelkezéseit a magyar nyelv és irodalom tantárgyról, mert a kiadott tanterv nem segíti, hanem gátolja a tantárgy szakmai megújulását és az irodalmi kultúra fenntartását.

2020. február 10.

Aláírók:

ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Intézeti Tanácsa

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, magyartanári munkaközösség

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, magyartanári munkaközösség

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, magyartanári munkaközösség

ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Szombathely

ELTE Bolyai Gyakorló Gimnázium, Szombathely, magyartanári munkaközösség

Eszterházy Károly Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Irodalomtudományi Tanszék (Frissítsés: A nyilatkozatot aláíró oktatók véleménye nem tükrözi az Eszterházy Károly Egyetem álláspontját, közölte az Index-szel  Harsányi Judit, az egyetem pr és kommunikációs ügyekért felelős csoport vezetője.)

Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete

Pécsi Tudományegyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete

Dr. Fazakas Gergely Tamás intézetigazgató egyetemi docens (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Áfra János egyetemi tanársegéd, helyettesítő oktató (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Balajthy Ágnes egyetemi tanársegéd (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Baranyai Norbert egyetemi adjunktus (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Bényei Péter egyetemi docens (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Bódi Katalin egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Bodrogi Ferenc Máté egyetemi adjunktus, intézeti titkár (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Debreczeni Attila egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Fodor Péter egyetemi adjunktus (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Gönczy Monika tudományszervező (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Száraz Orsolya egyetemi adjunktus (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Szirák Péter egyetemi tanár (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. S. Varga Pál egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Imre László professor emeritus, az MTA rendes tagja (Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Dr. Márkus Béla az MMA levelező tagja, nyug. egyetemi docens (Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Támogató nyilatkozat

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága osztja az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete által jelzett aggályokat a NAT tartalmával, az általa képviselt szemléletmóddal, szövegkánonnal és bevezetésének időzítésével kapcsolatosan. A visszavonására vonatkozó javaslatot nyomatékosan támogatja. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti identitás formálásában meghatározó szerepet játszik, anyaga és nevelési céljai csak széleskörű szakmai konzultáció nyomán, konszenzusos alapon határozhatók meg.

A nyilatkozatot a bizottság tagjai 2020. február 10-i ülésükön egyhangúlag támogatták.

Budapest, 2020. február 10.

MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottság

(Borítókép: Tankönyvek még a korábbi tanterv szerint egy üllői raktárában 2019. augusztus 1-jén. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)