NAT: megjelent a kerettanterv, Ottlik és Kertész említés szintjén szerepel benne

Az Oktatási Hivatal honlapján megjelentek a módosított Nemzeti alaptantervhez (NAT) szükséges kerettantervek. A kerettantervek feladata, hogy pontosítsák és óraszámokra bontsák le a NAT-ban szereplő tananyagot. 

A jelentősen átdolgozott Nemzeti alaptantervet január 31-én mutatta be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Akkor Hajnal Gabriella, a NAT koordinálásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, a kerettantervek néhány napon belül megjelennek. 

Azóta három hét telt el. A NAT kemény bírálatokat kapott elsősorban a magyar nyelv és irodalomra, valamint a történelem tantárgyra vonatkozó részek miatt. Számos tanári szervezet, iskola, tantestület, egyetemi oktató tiltakozott ellene. 

Az új NAT irodalomra vonatkozó részében például sem az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre, sem Ottlik Géza Iskola a határon című regénye nem szerepelt, bekerült viszont számos határon túli író, illetve hangsúlyosabb szerepet kapott Wass Albert és Nyirő József. 

Hajnal Gabriella ezután azt ígérte: a kerettantervben benne lesz Kertész és Ottlik is. A most megjelent kerettanterv (9–12. évfolyam) szövegében mindkét író szerepel. Kertész Imre Sorstalanságát „A XX. századi történelem az irodalomban” című részben említik, ahol a holokauszt kapcsán esik szó a könyvről, illetve a belőle készült filmről.

Míg korábban Ottlik Géza Iskola a határon-ja kötelező olvasmány volt, most csak egy részlet szerepel belőle a „Metszetek a modernista irodalomból – a Nyugat alkotói” című részben.

A 9–12. évfolyamon a Metszetek a XX. század magyar irodalmából című fejezet „Metszetek a magyar posztmodern irodalomból” alfejezetben az ajánlott (nem kötelező) szerzők között szerepel Esterházy Péter Termelési kissregényének és a Harmonia caelestis című regényének egy részlete is Tandori Dezső és Hajnóczy Péter művei mellett. 

Az már tudható volt, hogy az új NAT-ban kötelező olvasmány lesz Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című, vitatott irodalmi értékű regénye. Újonnan került be és kiemelt helyet kap a megújult NAT-ban Herczeg Ferenc, akinek az életművéből érettségizni is kell majd a diákoknak. A középiskolás diákoknak kötelező olvasmány lesz Herczeg Az élet kapuja című regénye. Emellett kötelező tananyag Herczegtől a Fekete szüret a Badacsonyon című tárcaesszé és a Bizánc című dráma is.  

A nyilasokkal kollaboráló, de Wassnál jobb írónak tartott Nyirő Józseftől a 9–12. évfolyamnak szóló kerettanterv a Madéfalvi veszedelem című regényből említ egy részletet a „Metszetek az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai irodalomból” című résznél. Az általános iskolai (5–8. évfolyam) kerettanterv Nyirő Uz Bence című regényéből említ szintén csak egy részletet  az „Epika a 20. század első felének magyar irodalmában” című fejezetben. 

A kerettantervben szerepel, hogy az órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani, az órakeret 20 százalékát a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni.

Tanári szervezetek a Nemzeti alaptanterv alapján elsősorban azt bírálták, hogy a NAT eleve túl sok tananyagot ír elő, így épp erre az elmélyültebb ismeretszerzésre való 20 százalékra nem lesz idő.  

(Borítókép: Kásler Miklós a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztató után a minisztérium tükörtermében 2020. február 21-én. / Fotó: MTI/Kovács Tamás)