Megkérdezzük a budapestieket, mire költenének 1 milliárdot

Miben lesz más ez a költségvetés, mint a tavalyi vagy a korábbiak? Milyen szemléletbeli különbséget lát Tarlós és Karácsony között a költségvetés tervezésében?

Alapvetően nekünk is abban a keretben kell a költségvetést megcsinálnunk, mint az elmúlt években, hiszen a kormány egy nagyon szűk mozgásteret szabott az önkormányzatoknak a társadalmi újraelosztásban. Azt mondtuk, hogy csak azzal a forrással szabad terveznünk, amely ténylegesen a rendelkezésünkre áll. Ez azért fontos, mert a tavalyi költségvetés tervezésénél az előző városvezetés 52 milliárd forintos kereskedelmi hitel felvételét is szükségesnek tartotta a fejlesztésekhez. Végül nem vették fel a hitelt, de ha folytatnánk a tavalyi költségvetésben beígért projekteket, egy idő után szükségünk lett volna erre a forrásra.

Mi pedig nem akartuk továbbvinni ezt a politikai örökséget, nem akartuk folytatni a politikai fedezet nélküli kötelezettségvállalást.

Hiszen itt lényegében erről van szó, olyan ígéretek hangzottak el a tavalyi költségvetés kapcsán, amik mögött nem volt pénzügyi fedezet.

Kormányzati oldalról mégis azzal támadják Karácsonyt, hogy hitelbe hajszolja a várost. A tervezet szerint 2023-ig lehívják az Európai Beruházási Bank 99 milliárdos keretéből megmaradt 59 milliárdnyi hitelt. 

Nincs saját bevételünk a fejlesztésekre, csak a korábbi évekből áthúzódó forrásokat, Európai Uniós és kormányzati támogatásokat tudjuk felhasználni. Az Európai Beruházási Bank hitelkerete 2015 óta áll a főváros rendelkezésére, és 2023 végéig lehet lehívni. Addig mi valóban fel is szeretnénk használni teljes mértékben. Ehhez már korábban megvolt a kormányzati engedély, amely minden hitelfelvétel előfeltétele.

Szeretnénk mindenféle politikai kitettségtől mentesíteni a várost. Azaz ne függjünk attól, hogy a kormány engedélyez-e bármifajta kereskedelmi hitel felvételét.

Azt mondtuk, hogy ebben a pénzügyi keretben ennyi forrásunk van, és ezt kell felosztanunk.

Mire lesz elég ez a pénz? Milyen fejlesztések tudnak megvalósulni a fővárosban idén?

A 415 milliárd forintos költségvetés legnagyobb részét a működés teszi ki, ez 260 milliárd forint. Azon felül pedig szükségelt-vezérelt a költségvetés. Nyilván szükség van a Lánchíd és más útfelújításokra. Sok esetben viszont csak kereteket fogalmazunk meg. Például nem határoztuk meg, hogy melyik utakat újítjuk fel az elkövetkező négy évben, hanem évi 7 milliárd forintot különítünk el erre. Évente 2 milliárd forintot szánunk az intézményeink - például a szociális otthonok, az idősotthonok és a kulturális intézmények - felújítására. Évente 1 milliárd forintot pedig félreteszünk a részvételi költségvetésre, amiről a városlakók dönthetnek. A legnagyobb tétel a Lánchíd mellett a hármas metró felújítása lesz, ebben a kormány együttműködésére is számítunk. 

Én látok még egy fontos pontot, amiben az idei költségvetés tervezése más lehetett, mint Tarlós alatt. Az ellenzéki oldalon több pártnak is meg kellett egyeznie a javaslatról, és a főpolgármester-helyettesek is különböző pártok érdekeit képviselik. Milyen viták előzték meg a tervezet benyújtását, milyen kompromisszumokat kellett kötni?

Természetesen voltak viták, hogy mik a prioritások, mit tudunk megengedni magunknak, és mit nem. És ez nagyon helyes szerintem. Egy folyamatos, körkörös iterációban készült el ez a javaslat. Nyilván mindenki szeretett volna többet a maga területét érintően, de én úgy látom, egy jó kompromisszum lett a vége.

Múlt héten átállt két szocialista polgármester, Kiss László és Szaniszló Sándor a DK-ba. Ezzel a DK-nak többsége lett a közgyűlésben, az ő támogatásuk nélkül nincs meg az ellenzék többsége. Változtatott-e ez bármit a költségvetésben? Biztosra veszi-e hogy az összes ellenzéki frakció megszavazza a javaslatot? 

Nem változott semmi, hiszen a költségvetési tervezetet már korábban feltöltöttük. Meglepetésként érne, ha nem fogadnák el, hiszen az eddigi bizottsági üléseken mindegyik frakció megszavazta, senki se tartózkodott, vagy mondott nemet.

És a Fidesz? Mi a Fidesz véleménye a tervezetről? Ön szerint meg fogják szavazni?

Nem akarnám az ő szavazatukat megelőlegezni, vagy bármit is mondani helyettük ebben a kérdésben, de a költségvetési bizottságban egyöntetűen megszavazta a kormányzati oldal is a tervezetet. Itt egyébként egy nagyon érdekes szakmai vita alakult ki arról, hogy hogyan is kell költségvetést tervezni. Lehet maradékelven, amikor a meglévő forrásért versenyeztetjük a különböző szereplőket. Ilyen például az ország költségvetése is. Mi viszont egy másfajta szemléletmódra teszünk javaslatot. Először nem azt nézzük, hogy mennyink van, hanem megnézzük a szükségleteinket. És amikor ezeket számba vettük, akkor ehhez próbáljuk alakítani a bevételi oldalunkat.

Ebbe viszont jócskán bezavarhat az iparűzési adó esetleges elvonása. Február elején jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a Versenyképességi Tanács az iparűzési adó átalakítását javasolja a kormánynak, amellyel súlyos pénzektől esne el a főváros. Ez az idei költségvetést még nem érinti, de milyen stratégiája lesz a fővárosnak, ha átviszik az Országgyűlésen?

Ez olyan mértékű forráskiesést jelentene, amit nem engedhetünk meg. Első évben 40 milliárd forint, utána pedig évi 20-20 milliárd forint kiesésről van szó. Csak viszonyításképp, a 40 milliárd forint hat és fél havi bére a közösségi közlekedésben dolgozóknak. Nem igaz az az állítás, hogy az átalakítás a nehéz helyzetben lévő magyar mikro- és kisvállalkozásokat segítené. Ezek a változtatások megint a multiknak járó adókedvezmények körét bővítenék, amit pedig semmi nem indokol. Még akkor se támogatnánk, ha nem a mi kontónkra menne, de ez egyértelműen a mi számlánkra megy. Nem véletlen, hogy fideszes polgármesterek is tiltakoznak a javaslat ellen.

Mégis, hogyan tud reagálni a főváros, ha a kormány megfogadja az ötletet, és benyújtják a törvényjavaslatot?

Ez egy vörös vonal. Itt nincs az, hogy elkezdünk technicizálni, és megpróbálunk innen vagy onnan elvenni forrásokat.

Ez egy akkora mértékű forráselvonás, amely ellen harcolni kell. Azt kell mondani, hogy a főpolgármester demokratikus felhatalmazása olyan mértékben nagy, hogy nem engedhetjük át ezt a javaslatot. 

Hogyan tudnak harcolni a Fidesz parlamenti kétharmadával? 

Nyilván csak politikai ellenállást tudunk kifejteni. Az ország GDP-jének 36 százalékát Budapesten termelik meg, mégis, ennek mindössze 2,7 százalékáról gondoskodhatnak a fővárosban.

Ha ezt tovább szűkítik, meg kell mondanunk a fővárosiaknak, hogy a szolgáltatások minőségének romlásával fog járni.

Rá kell mutatni politikai eszközökkel, hogy aki ezt el akarja követni, az politikailag fog ráfaragni a történetre 2022-ben, súlyos szavazatvesztés lesz az ára.

Ennyire biztos abban, hogy puszta szavakkal sikerül megakadályozni a javaslatot?

A kormány rosszul teszi, ha nem biztosít egy tárgyalóasztalt, ahol ütköztetni tudjuk a véleményeinket. Az egyik ilyen tárgyalóasztal a Fővárosi Közfejlesztési Tanács, aminek pont csütörtökön lesz a következő ülése. Karácsony Gergely az első napirendi ponton az iparűzési adót akarja felhozni. Bár a kormányzati oldalról azt hallani, nincs még álláspontjuk, mi rögzíteni szeretnénk, hogy nem lehet a mi adóbevételeinkkel játszani, mert a főváros működése kerülhet veszélybe. 

Ha már a kormánnyal való tárgyalásról van szó, egy másik érzékeny téma. Az elmúlt hónapokban sok vita folyt a Biodomról a kormány és a főváros között. Számoltak-e az idei költségvetésben a Biodom befejezésével? 

Fontos tisztázni, hogy a Pannon Park beruházás (ennek része a Biodom is - szerk.) egy száz százalékban államilag támogatott projekt. A kormány indította el, és növelte folyamatosan a költségvetését. Én értem, hogy most megijedtek, mert már megint 20 milliárd forinttal több kell. Mi azzal segítjük a kormány döntéshozatalát, hogy megszámoltatjuk, mire lenne szükség a befejezéshez. Felkértünk egy fővárosi céget, hogy nézzék meg, különböző verziókban mekkora pénzre lenne szükség a megnyitáshoz. Azt gondoljuk, hogy nem a fővárosnak kell plusz pénzt beletennie, hanem a kormánynak van szerepe. Nem mi indítottuk el a beruházást.

Az imént meg kellett szakítani egy percre az interjút, hogy aláírja a módosítást, amellyel bekerül a BKV-dolgozók tíz százalékos béremelési megállapodása a költségvetésbe. Mennyiben rúgja ez fel az eddigi elképzelést? 

Ezzel számoltunk. A fővárosi intézmények és cégek esetében is beterveztünk béremelési tartalékot.  

Mi a helyzet a többi fővárosi tulajdonú közműszolgáltató céggel? Hol várhatóak még béremelések? Hogyan tud reagálni a városvezetés, ha máshol is ilyen mértékű béremelést követelnek? 

Folyamatosan vannak tárgyalások. Fontos alapelvünk volt, hogy a bértárgyalásokba mi nem akarunk beleszólni, a vezérigazgatóké a tárgyalási pozíció. Azt kértük a cégektől, hogy amikor a bérfejlesztésen gondolkoznak, nézzék meg azt is, hogy miként lehet a munkakörülményeket javítani. Ezt egyébként a kormánynak is javasoljuk, mert azt látjuk, míg mi a BKV-nál le tudtuk zárni a bértárgyalásokat, az állami tulajdonú MÁV-nál és Volánnál még el se indultak.

A tavaly decemberben elfogadott új kulturális törvény egyik lényeges pontja volt, hogy míg eddig csak állami és önkormányzati fenntartású színházak voltak, a jövőben lesznek közös működtetésű színházak, amely esetében nagyobb beleszólása van az államnak. Ha megtartja a főváros a Katonát, az Örkényt, a Trafót és a Radnótit, súlyos állami támogatásoktól esnek el ezek a színházak, amit a fővárosnak kell pótolni. Mennyiben terheli ez az idei költségvetést?

A költségvetésben minden színház esetében azzal a forrással terveztünk, mint 2019-ben. Amíg nem zárul le az egyeztetés a kormánnyal, addig nem lehet ezt beírni a költségvetésbe se. Reményeink szerint márciusban már költségvetési rendelettel át tudjuk vezetni a színházi megállapodás konzekvenciáit. 

Karácsony kampányának egyik fontos eleme volt részvételi költségvetés. Most mégis azt látjuk, hogy kész a tervezet, és senki nem kérdezte meg a budapestieket. Hol kezdődik a részvételi költségvetés?

A korábbiaknál már most is jobban megkérdeztük a városlakókat. Ez az első olyan költségvetés, amit a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (szakszervezetek és munkáltatói szövetségek vannak benne - szerk.) is megtárgyalt és támogatott. De az igazi részvételi költségvetés csak ezután jön. Évente egymilliárd forintos összeget terveztünk, ami már szemmel is jól látható szabad forrás. Erről a pénzről a városlakók fognak dönteni, megkérdezzük őket, hogy mire költenék el. Nem alternatívákat rakunk eléjük, hogy egy online szavazással válasszák ki a nekik tetszőt, hanem képletesen egy fehér lapot kínálunk a városlakóknak, és azt kérjük tőlük, hogy töltsék meg ötletekkel, javaslatokkal. Ezeket utána közösen mérlegeljük, és döntést hozunk.

Hogy néz ki döntéshozatal folyamata? Kik és milyen formában döntenek az egymilliárd forint szétosztásáról?

A városlakók. A pontos mechanizmus még nincs meg, azt Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes dolgozza ki civilek bevonásával. Erről sokat fogunk kommunikálni az elkövetkező hónapokban. 

Korábban politikai elemzőként dolgozott, most politikai szereplő lett. Nem érezte veszélyesnek a váltást? 

Úgy vállaltam el ezt a posztot, hogy nem párt delegált engem, hanem a főpolgármester kért fel, így tőle származik a politikai legitimitásom. Nem is annyira a primer politikai szerep az izgalmas számomra ebben. Rossz szó a városháza üzemeltetése, mert úgy hangzik, mintha gondnok lennék, de valójában a döntéshozatali rendszer felügyelete, a politika és a közigazgatás közti koordináció tartozik hozzám.

Ez rengeteg egyeztetéssel, vitával járhat a többi főpolgármester-helyettessel, akik a pártjuk érdekeit is nézik. Hogyan kezelte a pártok közötti ellentéteket?

Nyilván vannak olyan politikai egyeztetések, melyekbe nem kellett bevonni engem. Ilyenek például a személyi döntések. Ezen túlmenően viszont harmonikus a kapcsolatom a főpolgármester-helyettesekkel, én ezt egy erős partnerségnek látom. Természetesnek látom, hogy mindenki a saját ügyét akarja képviselni, és ebben próbál előrehaladni, de fontos, hogy közben az egyes ügyeket jól be lehessen illeszteni az egész rendszerbe, hogy ne lyukadjon ki sehol se a hajó.

(Borítókép: Bődey János / Index)