Elfogadták Budapest idei költségvetését, nem klimatizálják a hármas metrót
További Belföld cikkek
- Hálapénz: hiába a súlyos büntetések, így is vannak, akik próbálkoznak
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf háborúba sodródó, hanyatló EU-ról beszélt
- Karsai Dániel kegyelmi ügyben írt levelet Sulyok Tamásnak
- Sulyok Tamás fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt a budai várban és a Sándor-palotában
- Nyakon szúrta élettársát, majd magával is végzett egy férfi Szabolcsban
Az előző városvezetés terhelt örökségéről beszélt Karácsony Gergely Budapest idei költségvetésének tárgyalása előtt tartott vitaindítójában. Kiemelte, nem volt könnyű dolguk, mert négy módon is feszíti a kormány a fővárost:
- elvonja az önkormányzatok hatáskörét,
- elvonja a bevételeket,
- megcímkézi a megmaradt önkormányzati bevételeket,
- és korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét.
A kormány évről évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához. Annyi változott csak az októberi választás eredményei után, hogy most már az ujjuk is a ravaszon van
– fogalmazott a főpolgármester, majd rátért arra a javaslatra, ha elvennék a városoktól az iparűzési adót, az mintegy 100 milliárd forintos kiesést jelentene erre a ciklusra. „Aki ezt az igazságtalan javaslatot támogatja, az elveszíti a jogát arra, hogy Budapest fejlesztéséért felelős emberként hivatkozzon magára” – mondta, majd arra kérte a fideszes képviselőket is, hogy küzdjenek ők is az iparűzési adó elvétele ellen.
Karácsony hosszasan beszélt arról, hogy ez a költségvetés más elven készült, mint az elmúlt tíz évben. Ennek részleteit Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már korábban kifejtette az Indexnek adott interjúban.
A főpolgármester elmondta, hogy a költségvetés négy kiemelt területen szolgálja a fővárosiakat. Szerinte gondoskodó-szociális, zöld- és klímatudatos, részvételre épülő, és hatékonyan, minőségi módon, megbízhatóan működő város költségvetését tették le az asztalra.
Beszéde után a főpolgármester-helyettesek egyesével is megerősítették.
Ami eddig történt, csak a jól fizetett PR-tanácsadók munkáját dicséri. Jól megkomponált, jól megírt forgatókönyv volt
– reagált később Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. – Ha felnőttként szeretnék egy jó mesét hallgatni, ami után jól alszok, akkor az ez volt.”
A képviselő kifogásolta, hogy míg Tarlós az első 100 napja után teljes gazdasági programot hirdetett, Karácsony még a kampányígéreteit se tartja be. „Az ígéretek 70-80 százalékát még említés szintjén se látjuk a költségvetésben” – fogalmazott a politikus, aki szerint semmilyen fejlesztés nem szerepel az új költségvetésben, csak a működtetésre megy a pénz.
Kovács Péter csatlakozva frakciótársához Tarlós politikáját dicsérte. Szerinte joggal érdemelte ki Budapest építője címet az elmúlt 9 évben. „Karácsony maximum a házmester, abból is a rosszabb fajta” – mondta Kovács.
A Fideszes képviselők 11 módosító javaslatot nyújtott be, a közgyűlés mindegyiket elutasította.
KÖZTÜK VOLT UGHY ATTILA JAVASLATA IS, AMELY AZ M3-AS METRÓK UTÓLAGOS KLIMATIZÁLÁSÁRA VONATKOZOTT, AMIRŐL HOSSZAS VITA VOLT A KÖZGYŰLÉSBEN.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a döntés után Facebookon reagált. Azt írja, nagyon sajnálja, hogy nem került be az idei költségvetésbe, mert „így a következő nyarak is tűzforró metrószerelvényeken telnek, hisz idén meg sem tud indulni a vonatok klimatizálása fedezet hiányában.
Szerintem ez így nincs jól, a metrókocsik légkondicionálását meg kell oldani, ahogy az októberi választások előtt még mindenki, Tarlós István és Karácsony Gergely is egyetértett abban, hogy ezt, a valóban jelentős hiányosságot pótolni kell ebben az önkormányzati ciklusban
– írta Vitézy.
A fővárosnak idén 415 milliárd forintos költségvetése van, ami közel 30 milliárd forinttal több, mint amivel 2019-ben gazdálkodott a város. Ebből
- 260 milliárd forint megy a működésre,
- 148 milliárd forint a beruházásokra, felújításokra,
- 6 milliárd forint pedig a fennmaradt hitelek törlesztésére.
A főbb beruházások a 2020-as tervezet szerint a következők lesznek:
- Lánchíd: 23,4 milliárd forint;
- 3-as metró felújítása: 17 milliárd forint;
- útfelújítások: 7 milliárd forint;
- fővárosi intézmények (szociális és kulturális intézmények) felújítása: 2 milliárd forint;
- részvételi költségvetés: 1 milliárd forint.
(Borítókép: Bődey János / Index)