Megépülhet a Galvani híd

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) csütörtöki ülésén sok más fontos téma mellett az új déli Duna-híd kérdése is végre eldőlt. Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely miniszter vezetésével a Tanács egyetértésre jutott abban, hogy a Galvani híd megépítése jó megoldást kínál Dél-Buda és Dél-Pest összekötésére és segít a belváros forgalomcsillapításában

- írta Facebook-posztjában Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ nemrég kinevezett vezetője. Vitézy az ülésen Fürjes Balázs államtitkár felkérésére bemutatta a híd és a kapcsolódó utak terveit, a belvárosi forgalomcsillapítással való összefüggéseket, a villamosfejlesztések hálózati koncepcióját, és a Galvani híd mellett szóló érveket.

Ahogyan egy korábbi cikkünkben írtuk, a Galvani híd építése 1980 óta napirenden van, és 1991-ben elég közel került megvalósításhoz. Ekkor jelentkezett Budapest a Világkiállítás megrendezésére. A fővárosi önkormányzat először a Galvani hidat szerette volna megépíteni, de kormányzati nyomásra végül a Lágymányosi híd épült meg. 

2016-ban, amikor a kormány szerette volna, hogy a 2024-es olimpiát a fővárosunkban rendezzék meg, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki két új Duna-híd tervezésére, ezeket a tervek szerint akkor építették volna meg a Galvani útnál és a Soroksári útnál, ha Budapest elnyeri a jogot az olimpia megrendezésére.  Ez ugye okafogyottá vált, majd 2017 őszén Budapest akkori főpolgármestere bejelentette, megkérik a Galvani hidat és kapcsolódó útrendszerét építtető céget, hogy állítsa le a beruházás előkészítését. Pár hét később viszont megjelent a kormányhatározat arról, hogy "a Galvani utca - Illatos út vonalában, Csepelen átvezetve épüljön egy új - a kötöttpályás közlekedéssel együtt 2×3 forgalmi sávos - Duna-híd", 2018. tavaszán pedig bemutatták, hogyan is nézhet majd ki, és a 2019-es önkormányzati választások előtt Tarlós István többször is megígérte, hogy megépül az a két híd a következő ciklusban. 

Hogy a fővárosnak szüksége van erre a hídra, arról nem volt egyetértés, akadtak ellenzők, az új vársovezetés pedig 2019. végén diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy lefújásról azért nincs szó, de meghallgatják és komolyan veszik azokat a szakmai érveket, amelyek az albertfalvai híd építését megalapozottabbnak tartják a Galvani hídnál. A civilek közül többek között a Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub fogalmazta meg aggályait, például azt, hogy a tervezett új közúti kapacitások új forgalmat is generálnak, ha egyidejűleg nem történik forgalomcsillapítás a belvárosban, illetve megjegyezték, hogy a csillapítás az új hídtól függetlenül is lehetséges, nem kell minden intézkedéssel erre várni.

Mindkettővel egyetértek és ami ennél fontosabb, az FKT döntése is világosan ezzel egybevágó: a Főváros és a Kormány is egyetértett abban, hogy az Új Duna-híd teljes belvárosi forgalomcsillapítási potenciálját a híd megnyitása idejére teljeskörűen kiaknázó intézkedési terv és forgalomtechnikai módosítások előkészítése szükséges a Főváros részéről, beleértve az érintett bevezető utak belső szakaszainak (így például az Üllői út belső szakaszának) forgalomcsillapítását. 

- reagált posztjában Vitézy Dávid, aki arra is kitért, hogy kikerült a lehetséges változatok közül a Határ út menti kiserdőt hosszában végig felszínen átszelő megoldás. A bejegyzésében azt írja, hogy az Illatos út - Határ út tengelyen négy műszaki megoldás vizsgálatáról döntött a tanács.

• A Határ út menti Kiserdőt hosszában keresztező nyomvonalon jelentős hosszon fedett, kéreg alatti, de nem teljes hosszban föld alá helyezett útpálya.-
• A Határ út menti, Kiserdőt hosszában keresztező nyomvonalon a zöldfelület alatt átvezetett kéregalagút, ahol az út lefedése fölött magas minőségű parkfejlesztés valósul meg.-
• Az erdő érintése nélkül, a meglévő Határ úti közlekedési sáv (a meglévő villamos pálya és a meglévő útpálya közötti zöldsávot beleértve) alatt vezetett kéregalagút az átmenő forgalom számára.
• Az erdő érdemi érintése nélkül a Határ úti meglévő közlekedési keresztmetszetének újrafelosztása, a XIX. kerületi oldalon forgalomcsillapított szervízút és kerékpárút kialakításával, a villamospálya optimális nyomvonalra helyezésével és zajvédelemmel.

A nyomvonal-vizsgálatok nyomán az FKT ez év végéig hozhat döntést a Galvani hídhoz Pesten csatlakozó útfejlesztések nyomvonaláról, hogy a körút elérhesse az Üllői utat. Amennyiben év végéig a hat változat közül a Főváros és a Kormány nem tud egyetértésben döntést hozni, a körút átmenetileg a Soroksári útnál fog véget érni a híd megépítésekor.

- zárta sorait. 

A csütörtöki ülésen más ügyek is napirendre kerültek. A kormány támogatta a Főváros Lánchídra vonatkozó előterjesztését is, mely szerint a kormány hatmilliárdos támogatását az önkormányzat csak a hídfelújításra használhassa fel, a Váralagút és a pesti villamosaluljáró felújításának elhalasztása mellett, ami több pénzt biztosít a híd munkálataira. Ezzel a Lánchíd felújításához szükséges összeg teljes egészében rendelkezésre áll, a vita lezárult - nyilatkozta Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.

A kormány elfogadta azt a javaslatot is, hogy teljes egészében adja oda az önkormányzatnak a Millenniumi Földalatti vasút, a kisföldalatti felújításának tervezési költségét félmilliárd forint értékben - mondta az államtitkár.

Új fejlesztésként a kormány javaslatára egyhangú támogatást kapott a déli körvasút fejlesztése is, melynek lényege, hogy Kelenföld és Ferencváros között több, gyakrabban közlekedő vonat, felújított és teljesen új állomások szolgálják keleti és nyugati irányba is az elővárosokból Budapestre járókat és a vasút komoly alternatíva lehet a városon belüli közlekedésben. E fejlesztés kapcsán a kormány arra adott garanciát, hogy a Hamzsabégi út mentén megújul a közpark, Magyarországon még nem látott minőségű zajvédő falak épülnek és felére csökken a zajszennyezés, a fejlesztés végén több fa és nagyobb törzsátmérőjű faállomány lesz Dél-Budán - mondta Fürjes Balázs.

Az októberi önkormányzati választás óta csütörtökön tartotta második ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. A testület a Főváros és a kormány részvételével Tarlós István javaslatára még 2018 őszén jött létre, feladata a jelentős fővárosi fejlesztések egyeztetése, a közös döntéshozatal. A tanács munkáját a főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, egyenlő létszámban vesznek részt benne önkormányzati és kormányzati vezetők, mindkét oldalnak egyetlen szavazata van és csak egyhangú szavazással hozható döntés. Karácsony Gergely és Gulyás Gergely mellett a tanács tagja többek között Tóth József angyalföldi és Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármesterek önkormányzati oldalon, Palkovics László miniszter és Fürjes Balázs, Budapest-fejlesztési államtitkár a kormányzat részéről - írja az MTI.