Az ellenzéki pártok nem szavazzák meg a felhatalmazási törvényt

DK

A Demokratikus Koalíció (DK) nem fogja megszavazni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, ahogy azt sem támogatja, hogy az indítványt hétfőn házszabálytól eltéréssel tárgyalja a parlament – írja az MTI.

Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke vasárnapi online sajtótájékoztatóján ismertette a DK elnökségének döntését. Molnár Csaba, aki a jogszabályt „felhatalmazási törvényjavaslatnak” nevezte, azt mondta, hogy 16 uniós államban léptettek életbe rendkívüli jogrendet, de egyetlen olyan állam sincs, ahol a rendkívüli állapot az „idők végezetéig szólhatna”. Egy demokratikus jogállamban elképzelhetetlen, hogy a különleges jogrendet idő és tartalmi korlátozás nélkül vezessék be – mondta Molnár. 

A politikus egyetértett azzal, hogy a rendkívüli helyzetben szükség van rendkívüli kormányzati felhatalmazásra, de úgy vélte, hogy a felhatalmazás megadásához néhány feltételnek teljesülnie kell. A pártja nevében négy feltételt megfogalmazó Molnár Csaba úgy fogalmazott: ezeket Orbán Viktor miniszterelnök „akár a DK ultimátumának” is tekintheti.

A kormánynak csak meghatározott időre lehet felhatalmazást adni – jelentette ki. A DK ezért azt javasolja, a felhatalmazást az Országgyűlés adja meg, és azt 15 naponként vizsgálja felül. Hozzátette, amennyiben a járvány idején az Országgyűlés nem tud a megszokott módon összeülni, akkor speciális ülésezési vagy szavazási formákat kell bevezetni. Szavai szerint az Európai Parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlésben is lehet alkalmazni a távszavazást.

A különleges felhatalmazás kizárólag a járvány elleni védekezésre és a járvány okozta gazdasági bajok orvoslására terjedhet ki, szögezte le. Ne fordulhasson elő, hogy a kormány a járványra hivatkozva más, azzal össze nem függő területeken is teljhatalmat gyakorol, mondta Molnár. 

A DK azt is javasolja, hogy a veszélyhelyzet idején minden frakcióvezetőnek legyen joga az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testület pedig ezekben az ügyekben három nap alatt hozzon döntést – ismertette újabb feltételüket.

Végül azt mondta, nem tudnak olyan büntetőjogi szabályozást támogatni, ami „korlátozná a sajtószabadságot és megpróbálná elhallgattatni a független sajtót.”

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be pénteken az Országgyűlésnek. A  javaslat értelmében a kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.

LMP

Nem adhatunk biankócsekket a kormánynak, törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát - mondta vasárnapi online sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a kormány elfogadja az ellenzéki pártok javaslatait, amelyek között a legfontosabb a veszélyhelyzet meghosszabbításának időtartamára vonatkozik.

Schmuck Erzsébet elmondta azt is, hogy az LMP fontosnak tartja, de nem elégségesnek a miniszterelnök által bejelentett gazdaságvédelmi lépéseket. A párt szerint drasztikusan át kell alakítani az idei költségvetést: a hazai gazdaság fejlődését szerintük nem szolgáló beruházások felfüggesztésével mintegy 600 milliárd forint csoportosítható át a védekezésre.

Ide sorolta a Paks II. beruházását és az ahhoz kapcsolódó Duna-hidat, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, az új budapesti sportcsarnokot és a Liget Budapest projektet. Schmuck Erzsébet szerint a csaknem 600 milliárd forintos turizmusfejlesztési program "most nem aktuális", az összeg fele szintén átcsoportosítható. Ezen forrásokból kell segíteni a munkájukat elvesztőknek és azoknak, akiket alacsony jövedelmük miatt nehéz helyzetbe hoz a jelentős élelmiszerár-emelkedés. Ugyancsak segíteni kell a válság által sújtott egyéni vállalkozókat, a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k).

Az LMP javasolja a munkát terhelő adók elengedését és azt, hogy az állam vállalja át a nehéz helyzetbe került kkv-k bértömegének 60 százalékát a válság alatt.

Párbeszéd

Védjük meg az embereket a koronavírustól, és védjük meg a jogállamot az esetleges kormányzati túlkapásoktól – hangoztatta Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője vasárnap az MTI-hez is eljuttatott videójában.

Az ellenzéki párt társelnöke azt mondta: a messzemenőkig egyetért Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével abban, hogy ez most nem a politikai viták ideje. Ugyanakkor úgy értékelt: a kormánypártok mégis politizálni akarnak, „fontosabb nekik az ellenzék leküzdése”.

Egyetértenek abban, hogy a kormány járvány idején rendeletben kormányozzon. Hiszen szükség van arra, hogy a napról napra változó helyzetben gyorsan reagálhasson a kormány. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, nincs olyan európai uniós ország, ahol ilyen kontroll nélküli felhatalmazást kért volna a kormány. Megjegyezte azt is, ha az Európai Parlament meg tudja oldani az online szavazást, akkor a magyar országgyűlés is képes arra.

A Párbeszéd azt kéri, hogy legyen egy „értelmezhető időkorlátja” a kormány felhatalmazásának. Legyen benne a törvényben, hogy az Alkotmánybíróságnak három napon belül döntenie kell ezekben az esetekben. Felszólított továbbá, hogy ne szigorítsák a büntető törvénykönyvet. Ugyanis – – a rémhírterjesztést már most is bünteti a hatályos jogszabály. Nincs szükség szigorításra – tette hozzá.

MSZP

Az MSZP sem szavazza meg a törvényt, jelentette be Tóth Bertalan a Facebookon, ugyanis az szerinte „határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek”. 

Momentum

A Momentum Mozgalom arra buzdítja a pártokat, hogy ne szavazzák meg a törvényt, ezt a párt elnöke, Fekete-Győr András jelentette be a Facebookon. Természetes, hogy ilyenkor a kormány a nagyobb felelősséghez szabott nagyobb mozgástérrel dolgozik, írja a párt elnöke, azonban szerinte a felhatalmazás nem lehet korlátlan, és nem tarthat örökké. Harminc nap elteltével rendszeresen meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e fenntartása – írja Fekete-Győr. 

Egy diktátortörvényt akar elfogadtatni a parlamenttel kedden. Azt akarja, hogy ő dönthesse el, meddig tart a rendkívüli jogrend, és ezzel a saját rendkívüli felhatalmazása

– olvasható a pártvezető közleményében. Ezért ebben a formában a párt nem támogatja a javaslatot, ugyanis szerintük a korlátlan időtartam, valamint az álhírek terjesztésével kapcsolatos rész elfogadhatatlan. 

Jobbik 

Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Magyar Hangnak nyilatkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban. Jakab nem vitatja, hogy a veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, és abba is beleegyeznének, hogy fix ideig rendeleti úton irányítsa az országot a kormány, azonban Jakab szerint „semmi nem indokolja, hogy Orbán Viktornak élethosszig tartó felhatalmazást adjunk. Azt ugyanis királyságnak hívják.”

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!