Kocsis: Egy járványhelyzetben nem biztos a kétharmad

Kedden sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője. Arról beszéltek, mi várható azután, hogy a parlament nem szavazta meg négyötöddel, hogy a házszabálytól való eltéréssel napirendre kerülhessen hétfőn a kormány koronavírus-törvénye. Hogy miről szól pontosan a törvény, arról itt írtunk részletesen. 

Gulyás arról beszélt, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány határozza meg, ahhoz nincs köze az Országgyűlésnek. A koronavírus-törvénnyel a kormány azt a gesztust tette meg, hogy elfogadása esetén a parlament határozhatja meg azt a pillanatot, amikor nincs már ok fenntartani a veszélyhelyzetet, ekkor a kormánynak azonnal kötelessége visszavonni azt. Ilyen értelemben a törvényjavaslat nem növeli, hanem csökkenti a kormány hatáskörét. 

Lejáró rendeletek

Ugyan a kormány által hirdetett veszélyhelyzet nem jár le, a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletek 15 napig szavatosak, utána a parlamentnek kell meghosszabbítania őket. Ez nem történik meg kedden, ezért március 27-én és 30-án lejár több rendelet; ezek rendelkeznek határlezárásokról, utazási tilalmakról, egyetemek bezárásáról. 

Gulyás elismerte, hogy a kormánynak lehetősége van 15 nap után kiadni ugyanazokat a rendeleteket, ez azonban a parlament kikapcsolásához vezetne, és joggal kritizálná őket az ellenzék azzal, hogy saját alkotmányossági szabályaikhoz sem tartják magukat. A kormány a szerdai ülésén vizsgálja, hogyan lehet más megoldással érvényben tartani, meghosszabbítani a lejáró rendeletekben foglalt intézkedéseket. 

Kocsis beszélt arról is, hogy nem zárható ki, hogy lesznek olyan rendeletek, amelyek érvényben maradnak a veszélyhelyzet után is. Ezek szerinte például a gazdaságot, a családokat vagy a járulékfizetéseket érinthetik. Hogy melyek maradhatnak érvényben, arról szintén a parlament fog dönteni, miután vége a veszélyhelyzetnek. 

Hogy ez jelent-e bármi érdemi beleszólást az ellenzéknek, Kocsis azt mondta, hogy „azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy a választók bennünket bíztak meg azzal, hogy kormányt alakítsunk és a parlament többségét adjuk”.

A veszélyhelyzet vége

A sajtótájékoztatón a két politikus több körben is beszélt arról, mikor lehet vége a veszélyhelyzetnek. Az ellenzéki pártok kritikája a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban, hogy a kormány határozatlan időre kaphat felhatalmazást a rendeletek meghosszabbítására, miközben az ellenzék azt szeretné, ha bizonyos időközönként a parlamentnek kellene meghosszabbítania azokat. (A kétharmad tükrében a rendeletek rendszeres meghosszabbítása sem jelentene különösebb beleszólást az ellenzéknek.)

A veszélyhelyzet és a járványveszély vége objektív tényen alapszik. Ez nem a kormány ízlésén, netán a miniszterelnökén vagy bármelyik parlamenti pártén múlik

– mondta Kocsis, aki szerint a járvány veszély „remélhetőleg egy idősávban fog” elmúlt különböző országokban. 

Gulyás arról beszélt, hogy a járványveszély akár év végéig is tarthat, de reméli, hogy nem fog addig. Szerinte vannak, akik azt mondják, hogy májusban, júniusban vagy júliusban fog tetőzni; matematikai és virológiai jóslások vannak, de biztosat senki sem tud. Annyit a miniszter kijelentett, hogy minél eredményesebb a védekezés, annál tovább tarthat a járvány, ugyanis ekkor ellaposodik a görbe, és nem terhelődik túl az egészségügyi rendszer. 

Lesz-e még hétfőn kétharmad? 

Kocsis elmondta, hogy várhatóan hétfőn szavaz a parlament a koronavírus-törvényről, amihez kétharmad kell. Számít az ellenzék támogatására, és akár még szükség is lehet rájuk, mivel egy járványhelyzetben senki sem tudja megmondani, hogy meglesz-e még hétfőn a kétharmad. 

Könnyen lehet, hogy megint szükség lesz az ellenzékre. Nem azért, mert a kétharmados többségünk megingott volna, de egy járványhelyzetben senki sem tudja megmondani, így én sem, hogy egy hét múlva az éppen kétharmadnyi többségben lévő kormánykoalíció meglesz-e

– mondta Kocsis. Ha például valaki hatósági karanténba kerül, nem mehet be a parlamentbe szavazni. Hétfőn a fideszes B. Nagy László bement a parlamentbe, igaz, ő nem hatósági, hanem önkéntes házi karanténba vonult családjával, miután együtt koszorúzott a fertőzést elkapó Szegedi Tudományegyetem rektorával. B. Nagyot a párbeszédes Szabó Tímea feljelentette. 

Arról a felvetésről, hogy a bizonytalan helyzetben akár home office-ból is lehetne működtetni a parlamentet és szavazni, Gulyás azt mondta, hogy ehhez alkotmányt kellene módosítani. 

Mi az álhír?

A járványveszéllyel összefüggésben benyújtott Btk.-szigorításról Gulyás azt mondta, hogy a védekezés és a kormány kritizálása nem tartozik semmilyen büntetendő, szankcionálandó cselekmény körébe. Bárkinek lehet lesújtó véleménye arról, ahogy a kormány próbálja megoldani a helyzetet. 

Büntetőjogi szankcióval az jár szerinte, ha valaki olyan álhíreket terjeszt, hogy kettőkor lezárják Budapestet, vagy valaki azt állítja, hogy a koronavírusban mindenki meg fog halni. 

(Borítókép: képernyőkép / hvg / Facebook)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!