Kocsis: Egy járványhelyzetben nem biztos a kétharmad
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Horn Gábor: Ha most lennének választások, a Fidesz győzne - Félmeztelenül feküdt egy nő az M7-es autópálya leállósávjában
- Durva kritikákat kapott Hadas Kriszta a halála előtt, nagyon megviselték
- Késsel fenyegetőzött egy vásárló a Blaha Lujza téri Lidlben
- Soha nem látott fölényt mért a Tisza Pártnak a Medián
Kedden sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője. Arról beszéltek, mi várható azután, hogy a parlament nem szavazta meg négyötöddel, hogy a házszabálytól való eltéréssel napirendre kerülhessen hétfőn a kormány koronavírus-törvénye. Hogy miről szól pontosan a törvény, arról itt írtunk részletesen.
Gulyás arról beszélt, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány határozza meg, ahhoz nincs köze az Országgyűlésnek. A koronavírus-törvénnyel a kormány azt a gesztust tette meg, hogy elfogadása esetén a parlament határozhatja meg azt a pillanatot, amikor nincs már ok fenntartani a veszélyhelyzetet, ekkor a kormánynak azonnal kötelessége visszavonni azt. Ilyen értelemben a törvényjavaslat nem növeli, hanem csökkenti a kormány hatáskörét.
Lejáró rendeletek
Ugyan a kormány által hirdetett veszélyhelyzet nem jár le, a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletek 15 napig szavatosak, utána a parlamentnek kell meghosszabbítania őket. Ez nem történik meg kedden, ezért március 27-én és 30-án lejár több rendelet; ezek rendelkeznek határlezárásokról, utazási tilalmakról, egyetemek bezárásáról.
Gulyás elismerte, hogy a kormánynak lehetősége van 15 nap után kiadni ugyanazokat a rendeleteket, ez azonban a parlament kikapcsolásához vezetne, és joggal kritizálná őket az ellenzék azzal, hogy saját alkotmányossági szabályaikhoz sem tartják magukat. A kormány a szerdai ülésén vizsgálja, hogyan lehet más megoldással érvényben tartani, meghosszabbítani a lejáró rendeletekben foglalt intézkedéseket.
Kocsis beszélt arról is, hogy nem zárható ki, hogy lesznek olyan rendeletek, amelyek érvényben maradnak a veszélyhelyzet után is. Ezek szerinte például a gazdaságot, a családokat vagy a járulékfizetéseket érinthetik. Hogy melyek maradhatnak érvényben, arról szintén a parlament fog dönteni, miután vége a veszélyhelyzetnek.
Hogy ez jelent-e bármi érdemi beleszólást az ellenzéknek, Kocsis azt mondta, hogy „azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy a választók bennünket bíztak meg azzal, hogy kormányt alakítsunk és a parlament többségét adjuk”.
A veszélyhelyzet vége
A sajtótájékoztatón a két politikus több körben is beszélt arról, mikor lehet vége a veszélyhelyzetnek. Az ellenzéki pártok kritikája a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban, hogy a kormány határozatlan időre kaphat felhatalmazást a rendeletek meghosszabbítására, miközben az ellenzék azt szeretné, ha bizonyos időközönként a parlamentnek kellene meghosszabbítania azokat. (A kétharmad tükrében a rendeletek rendszeres meghosszabbítása sem jelentene különösebb beleszólást az ellenzéknek.)
A veszélyhelyzet és a járványveszély vége objektív tényen alapszik. Ez nem a kormány ízlésén, netán a miniszterelnökén vagy bármelyik parlamenti pártén múlik
– mondta Kocsis, aki szerint a járvány veszély „remélhetőleg egy idősávban fog” elmúlt különböző országokban.
Gulyás arról beszélt, hogy a járványveszély akár év végéig is tarthat, de reméli, hogy nem fog addig. Szerinte vannak, akik azt mondják, hogy májusban, júniusban vagy júliusban fog tetőzni; matematikai és virológiai jóslások vannak, de biztosat senki sem tud. Annyit a miniszter kijelentett, hogy minél eredményesebb a védekezés, annál tovább tarthat a járvány, ugyanis ekkor ellaposodik a görbe, és nem terhelődik túl az egészségügyi rendszer.
Lesz-e még hétfőn kétharmad?
Kocsis elmondta, hogy várhatóan hétfőn szavaz a parlament a koronavírus-törvényről, amihez kétharmad kell. Számít az ellenzék támogatására, és akár még szükség is lehet rájuk, mivel egy járványhelyzetben senki sem tudja megmondani, hogy meglesz-e még hétfőn a kétharmad.
Könnyen lehet, hogy megint szükség lesz az ellenzékre. Nem azért, mert a kétharmados többségünk megingott volna, de egy járványhelyzetben senki sem tudja megmondani, így én sem, hogy egy hét múlva az éppen kétharmadnyi többségben lévő kormánykoalíció meglesz-e
– mondta Kocsis. Ha például valaki hatósági karanténba kerül, nem mehet be a parlamentbe szavazni. Hétfőn a fideszes B. Nagy László bement a parlamentbe, igaz, ő nem hatósági, hanem önkéntes házi karanténba vonult családjával, miután együtt koszorúzott a fertőzést elkapó Szegedi Tudományegyetem rektorával. B. Nagyot a párbeszédes Szabó Tímea feljelentette.
Arról a felvetésről, hogy a bizonytalan helyzetben akár home office-ból is lehetne működtetni a parlamentet és szavazni, Gulyás azt mondta, hogy ehhez alkotmányt kellene módosítani.
Mi az álhír?
A járványveszéllyel összefüggésben benyújtott Btk.-szigorításról Gulyás azt mondta, hogy a védekezés és a kormány kritizálása nem tartozik semmilyen büntetendő, szankcionálandó cselekmény körébe. Bárkinek lehet lesújtó véleménye arról, ahogy a kormány próbálja megoldani a helyzetet.
Büntetőjogi szankcióval az jár szerinte, ha valaki olyan álhíreket terjeszt, hogy kettőkor lezárják Budapestet, vagy valaki azt állítja, hogy a koronavírusban mindenki meg fog halni.
(Borítókép: képernyőkép / hvg / Facebook)
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást,
hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk!
Kattints ide!
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
