A parlament nem vethet véget a veszélyhelyzetnek
További Belföld cikkek
- Közel 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnökökre az elmúlt két évben
- Budapest számos pontján összeomlott a palackvisszaváltó rendszer
- Életet menthet, ha felfigyelünk erre a néhány jelre a hideg időben
- Változások az egészségügyben, nem árt tudni, mi történt
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Elfogadhatatlan, elborzasztó és nagyon amatőr az, ami történt
A héten a koronavírus-törvényről szóló sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely azt mondta, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány határozza meg, ahhoz nincs köze az Országgyűlésnek. Viszont a kormány a koronavírustörvény-javaslattal megtette azt a gesztust, hogy elfogadása esetén a parlament határozhatja meg azt a pillanatot, amikor nincs már ok fenntartani a veszélyhelyzetet; ekkor a kormánynak azonnal kötelessége visszavonni a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendeletet.
Ilyen értelemben a törvényjavaslat nem növeli, hanem csökkenti a kormány hatáskörét - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ez azonban nem teljesen igaz.
Addig igaza van Gulyásnak, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány határozza meg, azonban a parlament nem szólíthatja fel (= nem hozhat kötelező érvényű határozatot) a kormányt a koronavírus-törvény hatályba lépése után sem arra, hogy vonja vissza a veszélyhelyzetet.
Az Alaptörvény világosan fogalmaz, eszerint a kormány hatásköre a veszélyhelyzet megszüntetése, ezt törvényi szinten nem írhatja felül a parlament. Beszéltünk olyan alkotmányjogásszal, aki szerint Gulyás arra gondolhatott, hogy a koronavírus-törvény elfogadása után a parlament bármikor a rendkívüli rendeltek meghosszabbítására adott hozzájárulását; erre lehetőséget adhat a koronavírus-törvény, de olyan határozatot nem hozhat a parlament, amely kötelezné a kormány a veszélyhelyzet visszavonására.
Nem ez az első eset, hogy a kormány nem mond igazat a veszélyhelyzettel kapcsolatos témakörben. Napokig tartották fent azt a narratívát, hogy a kormány csak 15 napra hirdethet veszélyhelyzetet, de azt utána meg kell hosszabbítania az Országgyűlésnek. Erről beszélt Orbán Viktor és Orbán Balázs is, pedig az Alaptörvényben egyértelműen le van írva, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése és visszavonása a kormány hatásköre.
Arról is sokat beszéltek fideszesek - miután az ellenzék nem járult hozzá, hogy négyötöddel házszabálytól való eltéréssel napirendre kerüljön az Orbánnak történelmi felhatalmazást adó koronavírus-törvény - hogy az ellenzék miatt nagyon bonyolult jogi helyzet fog előállni, mert hétvégén lejárnak a veszélyhelyzet legelején kihirdetett rendeletek; mi lesz most a határok lezárásával és az egyetemek zárva tartásával például.
Azt kommunikálta a kormány, hogy vizsgálnak mindenféle jogi lehetőséget, hogy ne kelljen újra kiadni a lejáró rendeleteket anélkül, hogy a parlament erre rábólintott volna, mert akkor joggal diktatúrázhatna az ellenzék. Csütörtökön Gulyás bejelentette, hogy megkérik az egyetemek fenntartóit, hogy saját hatáskörben tartsák zárva az egyetemeket, a határok lezárásáról pedig Pintér Sándor fog szintén saját hatáskörben gondoskodni.
Ehhez képest Müller Cecília az egészségügyi törvény által rá ruházott jogkörében, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések érdekében normatív határozatot adott ki, amelyben elrendelte a határok és az egyetemek zárva tartását.
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást,
hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk!
Kattints ide!