Koronavírus idején csak a legdurvább csonttöréseket műtik meg

Most válik igazán kézzelfoghatóvá, miért is ró óriási terhet az egészségügyi rendszerekre a kiszámíthatatlan koronavírus. Nehéz megjósolni, hány lélegeztetőgépre, aneszteziológusra, képzett asszisztensre lehet szükség a járvány felfutásakor Magyarországon. A lélegeztetőgépek és a hozzájuk értő személyzet szorosan a kórházi műtőkhöz kötődik. Ha ők a súlyos koronavírusos betegek ellátásával lesznek elfoglalva, más műtétekre nem lesz hely, szakember és idő sem.

Mi lesz például a baleseti sérültekkel, azokkal, akik most törik el kezüket, lábukat, egyéb csontjaikat? Jól mutatja a dilemmákat az az ajánlás, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alatt működő Egészségügyi Szakmai Kollégium traumatológia- és kézsebész tagozata készített kifejezetten a koronavírus-járvány miatt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján megjelent dokumentum szerint a tagozat új eljárásrendet javasol a baleseti sérültek ellátásához, ahogy mostanra az összes orvosi szakma elkészítette új protokollját a halasztható beavatkozásokról a koronavírusos időkre.

Elfogadható kompromisszumok műtét helyett

A traumatológiai- és kézsebészeti tagozat véleménye szerint a traumatológiai ellátás szűkítése és megváltoztatása két lépcsőben indokolt a járvány idején. Elsősorban azt mérlegelték, milyen ellátásoknál lehet kikerülni vagy elhalasztani a műtéteket, hogy a járvány súlyosbodása esetén minél több szabad lélegeztetőgép és ehhez értő személyzet maradjon a Covid-19 betegek ápolására.

Első lépésként olyan korlátozásokra van szükség, amelyek csökkentik a fertőzésveszélyt az orvos-beteg és a beteg-beteg kapcsolatok során, olvasható a dokumentumban. Ennek érdekében a nem nyílt és komolyabb csontelmozdulással nem járó bokatöréseket és csuklótöréseket az orvosok legfeljebb kézzel teszik helyre, majd a hagyományos módon sínbe helyezik, rögzítik, gipszelik (ezt nevezik konzervatív eljárásnak – a szerk.). 

Kivételt jelentenek ez alól az idős korosztályt érintő csípőtáji törések. Ennél a betegségcsoportnál ugyanis a beteg hosszú ideig tartó kórházi kezelése, ágyban fekvése komoly szövődményeket és magasabb halálozást okozhat. Az ajánlás szerint a 65 évesnél idősebb korosztályt különösen veszélyezteti a fertőzés és egyéb szövődmények, ezért náluk minden más esetben a műtét elkerülését javasolják.

Korrekciós műtétek a járvány után

Az ajánlás arra az esetre is javaslatot tesz, ha a járvány miatt megnövekedett lélegeztetési igények miatt már nem lesz elég aneszteziológus. Ebben az esetben már csak „a testüreg megnyílásával járó sérülések, a politraumatizáció, az életet veszélyeztető központi idegrendszeri, cranio-sacralis (koponyacsonti) sérülések, vérzések és nyílt törések, valamit a szakmailag indokolt sürgős szükség műtétei, például kompartment szindróma (az izmok elhalásával járó, súlyos, végtagot veszélyeztető állapot) jelentenek halaszthatatlan műtéti indikációt”.

Egyéb esetekben a szakszerű sebellátás a megkívánt követelmény. Például többszörös nyílt ideg- és ínsérülések esetén a megfelelően végzett sebellátás után sebvarrást javasolnak, az „ideg- és ínrekonstrukció halasztható”. Ebben a szakaszban a csonttörések kezelésénél döntően konzervatív eljárást javasolnak,

felvállalva azt a kompromisszumot, hogy későbbiekben a járvány felszámolása után többszörös korrekciós műtétek szükségessége merülhet fel.

Akit lehet, minél hamarabb küldjenek haza

A szakmai dokumentum egyértelművé teszi: a fertőzöttek kiszűrésére csakis egykapus rendszerben lehet fogadni a traumatológiára érkező sérülteket, akikkel előszűrésként kérdőívet is ki kell töltetni. Ha valakinél felmerül a koronavírus fertőzés gyanúja, azt a beteget csak védőöltözetben kezdhetik el kezelni. A mintavétel után a beteget el kell különíteni, és a virológiai eredmény megérkezéséig izoláltan, pozitív esetként kell kezelni.

Amíg nem érkezik meg a teszt eredménye, bizonyos műtétekkel várhatnak. Ilyen „halasztott sürgősséggel végzendő műtét” lehet például a combcsonttörés vagy combnyaktörés a beteg állapotától függően. Ha a szűrés negatív eredménnyel zárul, a beteg normál műtőben normál körülmények között operálható. Ha valamelyik beszállított betegről bebizonyosodik, hogy koronavírus-fertőzött, őt csak az erre kijelölt műtőben lehet megoperálni, ahol a műtői és ápoló személyzet megfelelő védőfelszerelésben van.

Legalább két műtéti team váltsa egymást

A rendkívüli helyzetben a szakképzett orvos- és ápolószemélyzettel való gazdálkodás is fontos. A tagozat a következőket javasolja:

• A bonyolult eseteket ellátó megyei és fővárosi kórházakban (2. vagy 3. progresszivitási szint) két vagy akár három sürgősségi teamet kell létrehozni.
• Az első csapat két héten át végzi feladatát, a második (esetleg harmadik) otthon tartózkodó csapattól szigorúan elszigetelve.
• Két hét múlva veszi át a munkát a másik team.
• Amennyiben vírusfertőzés lép fel az első csapatnál, a második teamet idő előtt be kell vetni.
• Az otthon tartózkodó orvosoknak és személyzetnek telefonon elérhetőnek kell lennie.

Megváltozik a jelenleg érvényben lévő rezidens- és szakorvosképzési terv is. A felesleges ingázás kiküszöbölésére minden rezidenst és szakorvosjelöltet vissza kell hívni a képzőhelyéről, és saját intézményükben kell felvenniük a munkát. A 60 évnél idősebb kollégáknak online konzultációban kell rendelkezésre állniuk – olvasható a dokumentumban.

(Borítókép: Intenzívosztály a budapesti Szent János Kórházban 2020 március 28-án - fotó: Huszti István / Index)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!