Schmidt Mária: Cigány testvéreink is helytállnak a koronavírus-járványban

– mondta el Schmidt Mária történész, a kormány emlékezetpolitikai portfóliójának felelőse, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja szerdán, a nemzetközi roma nap alkalmából a közrádióban. A történész a Kossuth rádió Napközben című műsorában azt is bejelentette, hogy a közalapítvány kampányt indít, hogy bemutassa a rendszerváltoztatás roma hőseit.

Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy a cigányságnak hosszú évszázadok óta közös a sorsa a magyarsággal, ám a magyarországi cigányságnak nagyon sokszor még a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között kellett helytállnia.

A sorsfordító időszakokban mégis mindig számíthattunk egymásra.

– jegyezte meg az Orbán Viktor bizalmasának számító történész alig két hónappal a kormány romaellenes kampánya után.

Schmidt kiemelte az 1990-es marosvásárhelyi fekete március eseményeit, amikor a magyarellenes pogromok idején a helyi cigányság a magyarok védelmére kelt, és arra is emlékeztetett, hogy

a koronavírus-járvány idején is ott vannak „cigány testvéreink” azok között, akik a boltokban, az egészségügyi intézményekben helytállnak.

Schmidt Mária felidézte, hogy száz évvel ezelőtt a magyarországi cigányság nagy része még szörnyű körülmények között élt, ezért a történész elmondása szerint a legnagyobb tisztelettel kell szólnunk arról, hogy mekkora utat járt be ez a közösség: mára saját értelmisége van, elismert művészei vannak, a cigányság soraiból rengetegen beilleszkedtek.

A történész azt is fontosnak nevezte, hogy „a cigányság meg tudja őrizni saját kulturális értékeit is“, és fel tudjon mutatni olyan „büszkeségpontokat”, amelyekre építkezni lehet. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ezért a kormány megbízásából kampányt indított a „30 éve szabadon” emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyarországi cigány közösség felépítéséhez.

A nemzetközi roma nap alkalmából nyolc magyar cigány élettörténet válhat széles körben ismertté:

• Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész
• Kovács Zoltán iskolaszervező
• Hegyesiné Orsós Éva tanár
• Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző,
• Horváth M. Judit fotóművész
• Hága Antónia tanár, politikus (az SZDSZ parlamenti képviselője)
• Nagy Gusztáv költő, műfordító
• és Szegedi Dezső színművész

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)