Pénz? Bosszú? Más oka lehet, hogy elvették Gödtől a Samsungot

Halálos ítéletként jellemezte Göd polgármestere, a momentumos Balogh Csaba egy április 18-i Facebook-bejegyzésében, hogy a kormányzat egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat és a körülötte lévő területet.

Balogh szerint azért halálos ítélet ez a gödieknek, mert nemcsak a Samsung által fizetett iparűzési adótól esnek el így, hanem többé beleszólásuk sem lesz abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek. „Elfogadhatatlan, hogy a kormány egy ilyen döntést ilyen hirtelen hozzon meg, és ezzel ellehetetlenítse a város fenntarthatóságát mind gazdasági, mind környezeti szempontból!” – értékelte a helyzetet a polgármester, és elkezdte a „Nem adjuk Gödöt!” kampányt: vasárnap és hétfőn autós tüntetést tartottak a gödiek. 

A kormány azután tudta egy tollvonással „elvenni” a Samsungot a várostól, hogy a veszélyhelyzet óta rendeletekkel is kormányzó kabinet hozott egy rendeletet a különleges gazdasági övezetek kialakításáról. Az ilyen övezetekkel rendelkező településeken mind a helyi adóztatás joga, mind a településszervezés átkerül a megyei önkormányzathoz. Az ország első ilyen különleges gazdasági övezete a gödi Samsung-gyár és környéke lett. 

A kormány lépésének jelenleg két, egymástól teljesen különböző politikai olvasata van:

• az egyik szerint úgy akarja a kormány büntetni a nem fideszes vezetésű várost, hogy elveszi az iparűzési adó egy jelentős részét, amit a Samsung ad(na);
• a másik olvasat szerint a kormány így menti meg a nemzetgazdasági okból kiemelten fontos Samsung beruházását a „korrupt ellenzéktől”.

Valójában ennél prózaibb az ok: a kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a Samsung-gyár bővüljön, akár a lakók egy részének akarata ellenében is, nem szeretnék, ha a dél-koreaiak kívánsága nem teljesülne. Az állam akkor is támogatni akarja a Samsung terveit, ha az EU amúgy nem engedi a direkt támogatást, és akkor is, ha az a helyi civilek ellenállásába ütközik. 

Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, érdemes szétszálazni három, egymástól független történetet, ami most összefolyik: a Samsung gödi helyzetét, a dél-koreai cég és az állam viszonyát, valamint a várost irányító szivárványellenzék belső viszonyait.

Az ellenzéki egység, ami megbomlott

Kezdjük a gödi városi belpolitikával!

A tavalyi önkormányzati választáson az addig a fideszes Markó József vezette Göd az ellenzék kezére került. A polgármester a momentumos Balogh Csaba lett, a képviselő-testületben pedig kisebbségbe került a Fidesz. 

Míg az ellenzéki összefogás a kampány alatt jól működött, Balogh hivatalba lépése után szépen lassan elhidegült a viszony a polgármester és a szintén ellenzéki (DK-s, jobbikos, LMP-s) alpolgármesterek között.

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó képviselők szerint azért romlott meg a kapcsolat, mert Balogh egyre kevésbé volt együttműködő, a döntéseket egyedül hozta meg, azok hátterébe nem avatta be az alpolgármestereket. „Öntörvényűvé vált” – jellemezte az Indexnek a polgármestert az egyik nem fideszes képviselő. Elmondása szerint Balogh saját tanácsadókkal vette körül magát. 

Ahogy más vidéki településeken, Gödön sem az országos politikai viták tükröződnek vissza a helyi politikában, sokkal jobban befolyásolják a viszonyokat a helyi ügyek. A várost irányító ellenzék és a helyi fideszesek között éppen ezért alapvetően normális a kapcsolat, abban általában mindannyian egyetértenek, hogy a város érdeke a legfontosabb. Csak egy példa: a helyi fideszesek az idei költségvetést is megszavazták.

„Az egész folyamatban nagyon nagy pénzek mozognak”

Még a fideszes városvezetés volt hatalmon, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016 augusztusában bejelentette, hogy az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd a Samsung Gödön, és a 100 milliárd forintos beruházással 600 új munkahely jön létre, de később még több munkaerőre lesz szükség. A Samsung azért döntött a bővítés és az akkumulátorgyártás mellett, mert az európai autógyártók nagy lendülettel fejlesztenek elektromos autókat, de nincs ehhez elég akkumulátoruk. 

A Samsung nem volt ismeretlen Gödön: a gyárat  2001-ben hozták létre, majd a 2008-as gazdasági válság és az üzemben gyártott technológia elavulása miatt leállították, és 2017-ben indult újra. Bár már üzemel, továbbra is javában folyik az építkezés, a beruházás, ami a környéken élőket eléggé zavarja a zaj és a por miatt. Ez a bővítés rengeteg konfliktussal járt a Samsung és a közelben lakók között. A lakók úgy érezték, hogy ebben a vitában a (2019 őszéig) fideszes vezetésű önkormányzat és az állam a Samsung mellett áll, míg ők egyedül maradtak.

Miután az ellenzék megnyerte az önkormányzati választást, a helyzet megváltozott, a gyár bővítésével foglalkozó lakossági fórumokon úgy tűnt, Balogh Csaba inkább a környéken élők, mintsem a Samsung és az állam érdekeit képviseli. 

Ugyanakkor Balogh politikai szövetségesei szerint a polgármester egy idő után önjáró lett. A szemére vetették, hogy a Samsunggal is „egyedül”, az alpolgármesterek, azaz a választáson még vele szövetséges helyi politikusok mellőzésével tárgyalt, egyeztetett. Így előállt egy olyan faramuci helyzet, hogy sem a helyi szinten ellenzékbe került fideszes képviselők, sem Balogh korábbi választási szövetségesei nem tudták, mi zajlott vagy zajlik a polgármester és a gyár vagy a beruházás útját egyengető állami ügynökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) között. 

Az biztos, hogy az előző, fideszes városvezetés tudott arról, hogy a Samsung terjeszkedni akar, ezért földterületekre van szüksége, valamint fákat is kivágna, de ezt igyekezett nem nagy dobra verni. Egy, a birtokunkba került – majd egy ismeretlen által a Youtube-ra is feltett – hangfelvétel tanúsága szerint Markó József volt fideszes polgármester egy képviselő-testületi ülésen arról beszélt, hogy a Samsung által kiszemelt földterületeket az önkormányzatnak úgy kell megvásárolnia, hogy az eladók ne tudják, hogy a dél-koreai cég akarja megszerezni.  

Elvileg az ügy, amit csinálunk, nem a Samsunghoz kötődik, ahhoz kötődik, de kommunikációban csak azt jelenti, hogy mi szeretnénk ide a területre egy kiemelt célterületet létrehozni, ahol ipari terület kialakulhat, amit aztán majd valami iparos meg fog szerezni, na de most már ismert előttünk, ezt a Samsung fogja megszerezni, és annak a kedvéért csináljuk végig

– mondta Markó József egy tavaly nyári testületi ülésen, elismerve, hogy mindezt azért csinálják így, mert az állam közvetlenül nem támogathatná a céget. Ugyanezen a felvételen arról is beszélt, hogy „a Samsung nagyon nyomul, pedig nem is az övék a föld”, de Gödnek „magasan megéri a Samsung dolog”. Markó utalt arra, hogy a Samsung terjeszkedése nem lesz olcsó mulatság, már csak a földek megszerzése is milliárdos tétel. „Az egész folyamatban nagyon nagy pénzek mozognak” – hangsúlyozta. 

Ha van is kockázat, éppen a bevételekre hivatkozva nyomták a beruházást 

A beruházást ellenző helyi lakosok korábban, tehát még a fideszes városvezetés alatt azt is kifogásolták, hogy az önkormányzat kész tények elé állította őket, nem kérte ki a véleményüket. Így például arról sem, hogy milyen veszélyekkel járhat az akkumulátorgyár. Az elektrolit az akkumulátorgyártás egyik alapanyaga, amelyből – egy esetleges baleset, véletlen katasztrófa folytán történő – robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve akár halálos is lehet.

Márpedig a volt fideszes polgármester, Markó még városvezetőként éppen azzal érvelt, hogy szinte semmilyen bevétel nem folyik be a városba, így sok fejlesztésre sincs pénz, viszont ha beindul a nagyüzemi gyártás a Samsungban, akkor harmincéves előreugrást hozhat a városnak a cég által fizetett több tízmilliárdnyi adó.

Hogy pontosan mennyi iparűzési adót fizet a Samsung, nem tudni, ez ugyanis adótitok, de a Magyar Államkincstár nyilvános adatai alapján

Az összegnél többet mond el az iparűzési adóból származó bevétel aránya a költségvetésben. Balogh Csaba Facebook-posztjában azt írta, „a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik”. Balogh minden bizonnyal a jövőbeni, az új gyárral megugró bevételek alapján számolhatott, 2018-ban ugyanis az iparűzési adó teljes összege

Persze valójában még ez sem kevés, ha a bevételek nagyjából tizedének elapadásával számolunk, az jelentősen csökkenti a város költségvetési mozgásterét – különösen, hogy az iparűzési adó nem valamilyen célra pántlikázott pénzt, hanem jórészt szabadon elkölthető összeget jelent az önkormányzatoknak. (Árnyalja a képet, hogy egy bizonyos összeg felett a kormány elkezdi csökkenteni az adott önkormányzat költségvetési támogatását, így az iparűzési adóval jól ellátott településeknek olyan költségeket is ebből a bevételből kell fedezniük, amikre a szegényebb települések külön állami pénzt kapnak.)

Az egyik nem fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet: ha a járvány miatt amúgy is padlóra került vállalkozások nem fizetnek elég adót, és még a Samsung adóját is elszipkázzák a várostól az új rendelettel, akkor a település akár csődbe is mehet.

A fideszes Markó József volt polgármester az Index megkeresésére arról beszélt, hogy ha a megyei önkormányzathoz kerül is az iparűzési adó a veszélyhelyzet fenntartásáig, akkor is csak beruházásokra és fejlesztésekre fordíthatják a pénz nagy részét, ezért szerinte a Samsung adója visszakerülne Gödre. Szerinte indokolt lehet, ha nemcsak a város, de azok a környező települések is kapnak belőle, amelyek mindennapjait szintén befolyásolja a gyár működése és az ott folyó építkezések.

A rendelet szövegéből erről annyit tudhatunk meg, hogy a pénzt

a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő – különös tekintettel a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 5%-ának erejéig a megyei önkormányzat e rendelet szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel. 

Az önkormányzatok eddig is a működésükre és a helyi fejlesztések támogatására fordították ezt a pénzt, vagyis ha Markó optimista értelmezése helyes, akkor nem világos, mi értelme van a rendelet pénzre vonatkozó részének. Viszont mivel a mondat alapján nem feltétlenül muszáj a közvetlenül érintett településekbe visszaforgatni a teljes összeget, elvileg elképzelhető olyan forgatókönyv is, amelyben a megyei önkormányzat annak egy részét elviszi máshová a megyén belül.

Megkérdeztük a Pest Megyei Önkormányzatot, mire fordítják majd az összeget, hogyan terveznek hozzájárulni a kormányrendeletben megfogalmazott célhoz (a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerüléséhez, illetve munkahelyteremtéshez), és hogy milyen testület dönt majd a forrás felhasználásáról. Ambrus András, az önkormányzat sajtófőnöke telefonon elmondta, fontos, hogy nem ők kérték ezt a feladatot a kormánytól, de az önkormányzatnak nagy tapasztalata van a településfejlesztési projektek terén, ezért az új adóbevétel hasznosításával sem lehet gond.

Ambrus levele alapján a Samsung-pénzt a különleges gazdasági övezet szerinti településekre (Göd, Csomád, Dunakeszi, Sződ) fordítják majd integrált településfejlesztési intézkedések (pl. kisvállalkozások támogatása, infrastruktúrafejlesztés) formájában. 

A megyei önkormányzatok egyébként a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül kis jelentőséggel bíró szervezetek, amelyek közvetlen módon csak aprópénzzel gurigáznak: a G7 MÁK-adatok alapján készült átfogó cikke szerint a 19 megyei önkormányzat 2018-ban összesen 4,7 milliárd forintot költött el, nagyobb részt személyi juttatásokra.

Hatókörük is ennek megfelelően korlátozott, az önkormányzati törvény értelmében területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat láthatnak el (pl. bizonyos uniós programok lebonyolításában van szerepük). A Pest Megyei Önkormányzat válaszleveléből kiderült, hogy a 2014–2020-as időszakban 12 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kiosztásán és nyomon követésén dolgoztak (ennyit kapott a VEKOP-ból Pest megye), illetve a Pest megyei kompenzációs keretnek nevezett, magyar költségvetésből finanszírozott gazdaságfejlesztési támogatás 80 milliárd forint szétosztása is az ő szakmai javaslataik alapján történt.

Ambrus András azt írta, a VEKOP-pal több ezer új munkahelyet teremtettek a megyében, és a most hozzájuk kerülő új forrást is így tervezik elkölteni, de konkrétumot ezzel kapcsolatban egyelőre nem tudnak mondani, mert a szakmai értékelés még folyamatban van. Azt viszont megtudtuk, hogy a Samsung-pénzből tervezett fejlesztések felelőse (a Pest Megyei Önkormányzati Hivatalon túl) Pest Megye Közgyűlésének Területfejlesztési Bizottsága, az önkormányzati tulajdonú Pest Megyei Területfejlesztési NKft. és a Pro Régió Ügynökség (mindösszesen 85 fő).

Nem is a pénz a lényeg?

A kormányzati sajtó azt a narratívát építette fel, hogy az ellenzék „korrupt”, ezért egy veszélyhelyzetben rizikós lenne rájuk bízni az iparűzési adó sorsát. Az Origo egy állítólagos hangfelvételre hivatkozva írt arról, hogy Balogh Csaba korruptnak tartja a szintén ellenzéki alpolgármestereket.

Azon túl azonban, hogy a polgármester egyetlen konkrétumot sem említ (ahogy a kormányzati sajtó sem), ezt az állítását némiképpen megkérdőjelezi, hogy korruptnak lenni ideje sem lehetett eddig az ellenzéknek, annyira kevés ideje irányítja a várost, és még egyetlen olyan beruházás sem volt, amelynél  erre lehetőség adódott volna. Próbáltuk Baloghtól is megtudni, hogy milyen ügyre vagy ügyekre utalt, amikor korrupcióval vádolta az ellenzéket (ha egyáltalán tényleg elhangzott tőle ilyen kijelentés), de egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.

Eszerint a Samsung ellen ágálók érdekeit a többieknél karcosabban védő Baloghot ki akarták iktatni azok, akik számára nem a gyár ellen tiltakozó gödiek a legfontosabbak, hanem az, hogy a vállalat zavartalanul folytathassa a beruházásait egy olyan gazdasági helyzetben, amikor minden munkahely megőrzése rendkívül fontos. Ebben az olvasatban tehát nem a Samsung iparűzési adójának az elvonása a leglényegesebb pont, hanem az, hogy a jelenlegi és a jövőbeni fejlesztéseknek ne legyen kerékkötője a polgármester vagy bármelyik városvezető.  

Akármi is a cél, mind ez, mind az iparűzési adó elvonásával járó forrásközpontosítás ismét olyan változtatás, ami szembemegy az Európai Unió egyik alapvető közigazgatási elvével, a szubszidiaritással. Ennek lényege az lenne, hogy minél alacsonyabb szinten szülessenek meg a helyi közösségeket érintő fontos döntések, és helyben maradjon az alapjukul szolgáló finanszírozás is; ne épüljön például olyan beruházás egy városban, amelyet a helyiek többsége nem támogat. A különleges gazdasági övezet koncepciójával – legalábbis a ki tudja, meddig tartó veszélyhelyzet idejére – ezt most teljesen kiiktatják az igazi gazdasági nagyhalnak számító vállalatok és a nekik otthon adó települések esetében.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, hogy kompenzálják-e valahogyan Gödöt a kieső költségvetési bevételekért, szerintük milyen módon járul hozzá a célzott munkahelyvédelemhez a helyi iparűzési adó átcsatornázása a megyéhez. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Tuzson így indokolta a döntést

Gödön - ahol a kormány az első gazdasági övezetet kijelöli - a Samsung gyár 1600 embernek ad munkát, de hamarosan fejlesztik az üzemet, további 2700 embert vesznek fel, így 4300-ra nőhet a ott foglalkoztatottak száma - ez pedig Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára mondta szerdán a Kossuth rádióban. Tuzson arról beszélt, hogy a rendelet értelmében a kijelölt gazdasági övezetből származó adóbevételeket elsősorban a terület környékére kell költeni, így a Gödön, Csomádon és a Dunakeszin élők érdekeit is figyelembe kell venni.

"A kérdés arról szól, hogy ezt az összeget ki fogja elkölteni, a városvezetés vagy a "nagyobb kitekintéssel rendelkező" megye, vagyis komplexen kell kezelni ezt a kérdést" - mondta az államtitkár, aki arról is beszélt, hogy amikor Magyarországon ezrek veszítik el a munkájukat a járvány miatt, nagyon fontos, hogy azokat a helyeket a kormány megpróbálja megerősíteni, ahol új munkahelyek jönnek létre. 

(Borítókép: A gödi Samsung-gyár 2018-ban – fotó: Bődey János / Index)