Vannak, akik ilyenkor szívesen mennek kórházba

Zsuzsa nagymamája 2018 tavaszán halt meg, nem sokkal előtte pedig a párja szakított vele. Akkor harmincegy éves volt, és bár korábban nem volt jele, depressziós lett, a súlyosabb időszakában volt, hogy az ágyból sem tudott kikelni, úgy kellett őt felültetni, állandóan kiüresedést érzett, de annyira, hogy még a nagymamája temetésén sem tudott sírni. Ezután súlyos depresszióval és szorongással kezelték a Péterfy Kórház pszichiátriai osztályán. A zárójelentésére a bipoláris? szót kérdőjellel írták a többi diagnózis mellé.

Bár hivatalosan sohasem diagnosztizálták bipoláris zavarra, Zsuzsa állítja, 2019 tavaszán jött a hipomániás jellegű epizód, amikor gyakran nem bírt aludni, mégsem volt fáradt, nagyon sokat beszélt nagy tervekről, mindenkivel kereste a kapcsolatot, "felpörgött". Azt mondja, nyáron a munkáját is elveszítette emiatt, amitől újra a depressziós fázisba esett. Azóta rendszeresen szedi a bipoláris kedélycsillapításra használt Lamolepet.

A veszélyhelyzet kihirdetése óta telefonon és Skype-on tartotta a kapcsolatot a pszichológusával és a pszichiáterével is, aztán április elején mentő vitte újra kórházba. Hosszú együttlét után ugyanis barátja a koronavírushelyzet miatt vidékre ment a szüleihez, ő pedig egyedül maradt. Ekkor került be a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai Intézetbe. Azt mondja, mindenhol síri csend van, mindenki feszült és ideges, a maszkok miatt nem tudja, ki az orvos és ki az ápoló, pedig "ilyenkor próbálod megjegyezni, ki a rendes és ki nem az, de most ez sem megy". 

Zsuzsa esete nem egyedi, a koronavírus-járvány miatt a pszichés betegek és az ellátásuk is nehéz helyzetbe került: a pszichiátriai osztályok csökkentették a kapacitásukat, több dolgozójuk kiesett az aktív munkából, a magánorvosok pedig kénytelenek az interneten keresztül megtartani a terápiákat, ami nem biztos, hogy ugyanolyan hatékony, mint egy személyes találkozás. 

A járvány alatt felerősödhetnek a tünetek 

Magyarországon akár kétmillió pszichiátriai beteg is lehet, de százezren sincsenek, akik terápiához jutnak. Egy korábbi adat szerint a magyar lakosság tizenhárom százaléka mutatott középsúlyos depressziós tüneteket, a szorongásos zavarokkal együtt ez már húsz százalékra kúszik fel, és máris kétmilliós számnál vagyunk egy nem egész tízmilliós országban. És ebben nincsenek benne a skizofréniával, bipoláris zavarokkal és egyéb betegséggel küzdők.

Járványhelyzetben a pszichés problémák is gyakrabban megjelennek, így például a szorongás, kimerültség, ingerlékenység, álmatlanság. Akiknek ilyen enyhébb vagy középsúlyos tüneteik vannak, azoknak krízisvonalakat csináltak, ők telefonon kérhetnek segítséget, elmondhatják, mitől félnek, így segítenek nekik a stressz és a szorongás oldásában. Ide telefonálhat az is, aki a korlátozások miatti magány vagy épp túlzott együttlét miatt szorul valamilyen segítségre. Ezek a vonalak egész nap működnek, és Simon Lajos pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense szerint az utóbbi hetekben egyre többen telefonálnak, de ez alapvetően a stressz miatt van, amit a korlátozások okoznak.

A  megváltozott körülmények miatt viszont a különféle betegségek tünetei is felerősödhetnek, mondja Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Saját páciensei között azt látja, hogy például

• néhány kényszerbeteg túlzottan fél a járványtól, és rengeteg időt tölt el egy nap azzal, hogy megelőzze a fertőzést;
• a figyelemhiányos-hiperaktív gyerekek néha nagyon nehezen bírják a bezártságot, másokat viszont túl sok inger ért az iskolában és otthon tud jobban tanulni;
• a szorongó, depressziós fiatalok is nehezen viselik a bizonytalanságot és a veszélyhelyzetet. 

Márciusban aztán miniszteri rendeletet hoztak arról, hogy az egészségügyben csak a sürgős eseteket fogadják, ez vonatkozik a pszichiátriai ellátásra is. 

A Magyar Pszichiátriai Társaság és az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyi Szakmai Kollégiumai ajánlásokat dolgoztak ki a pszichiátriai betegek ellátására a járványhelyzetben, ezeket Kásler Miklós miniszter is jóváhagyta. Ennek lényege, hogy az akut betegeken kívül a krónikus pszichiátriai betegeket továbbra is el kell látni. 

Pszichiáter, aki most tanít lélegeztetni 

Azok a pszichiátriai betegek, akiket sürgősen kell ellátni, mert annyira rossz állapotban vannak, továbbra is kórházba kerülhetnek, de a járványügyi helyzet előírásait betartva:

1. előbb a sürgősségi betegellátó osztályra kerülnek, ahol a többi közt koronavírusra is tesztelik őket;
2. ezután egy külön részlegen egy napig megfigyelik és pszichiáterek vizsgálják meg őket, hogy a betegnek valóban szüksége van-e arra, hogy befeküdjön a pszichiátriai osztályra;
3. ha a szakemberek úgy döntenek, indokolt esetben átkerülnek a pszichiátriai osztályra.

Ha egy súlyos állapotban lévő pszichiátriai beteg koronavírusos lesz, akkor a pszichiátriai osztályon maradhat, de elkülönítve. Ha viszont nincs szüksége sürgős ellátásra, akkor ugyanúgy a járványkórházba kerül, mint a többi pozitív koronavírusos beteg, és kapcsolatban marad egy pszichiáterrel.

Akik nem szorulnak sürgős pszichiátriai ellátásra, és ezért nem kerülnek be a pszichiátriai osztályokra, de közben mégis gyógyszeres kezelésre szorulnak, azok továbbra is bemehetnek a gondozókba és ambulanciákra, az egészségügyi dolgozók pedig néhány hetente beadják nekik a depot-injekciót, amit különféle pszichiátriai betegségek kezelésére használnak. Az is megkönnyíti a helyzetet, hogy a recepteket elektronikusan is felírhatja az orvos a betegeknek, bár a pszichiátriai elnök több betege is jelezte, hogy a patikában arra kérték őket, több héttel előbb jelezzék, hogy milyen gyógyszer kell majd nekik, hogy mindenképp hozzájussanak majd.

A feljebb említett Zsuzsa is pszichiátrián van jelenleg, a Nyírő Gyula Kórházban. Április ötödikén került be, a kórházkiürítés őt nem érintette. Egy 79 éves súlyos bipoláris férfi viszont érintett a kiürítésben, akinek lánya korábban az Indexnek azt mondta, a férfit egy éve kezelik a pszichiátrián, havi 80 ezer forinttért, és kiszámíthatatlan a betegsége, vagy egész nap fekszik, vagy mániákusan mászkál: "Tud agresszív lenni, zaklatni és pénzt költeni, de ha éppen olyan állapotban van, egész nap nem kel ki az ágyból, és ott végzi el a dolgát."

A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke ehhez még azt is hozzáteszi, hogy a járvány miatt több egészségügyi intézményben több pszichiátert és az ápolót is átirányították a koronavírus-fertőzött vagy vírusgyanús betegekhez az eredeti osztálya helyett.

Ráadásul többen is kiestek az aktív ellátásból, mert a veszélyeztetett 65 év kor fölött vannak, vagy mert a gyerekkel kell otthon maradni, így a pszichiátriai osztályokon dolgozók száma is lecsökkent, és nagyobb teher került az ottmaradókra. 

Úgy érzik, ez egy vírusmentes hely

Harmatta János, Tündérhegy pszichoterápiás osztályának vezetője szerint az utóbbi hetekben hozzájuk is sokan jelentkeztek az osztályra, "nyomás van, ilyet még nem tapasztaltunk", mondja.

A várólisták általában omlékonyak, az emberek hamar eltűnnek, ha várakozni kell, a kezelést több mint a fele visszamondja. Most nem, most fenntartják a kezelési szándékot, annak ellenére, hogyha bejönnek, nem fogadhatnak látogatót, és innen nem mehetnek el. Ami egy nagyon szigorú követelmény ahhoz képest, ahogy az osztály eddig működött

- mondja Harmatta. Az osztály száz százalékban telítve volt a koronavírus előtt, de a járvány berobbanása után és az operatív törzs által jóváhagyott utasítások szerint nekik is több ágyat fel kellett szabadítaniuk, így április elején, amikor beszéltünk, már csak 65 százalékon működtek. Ha valaki kezelésének a járvány alatt lesz vége, akkor annak a helyére a már meglévő várakozási listából kerülhet súlyosabb állapotú beteg. Új betegeket sokáig nem fogadtak, de a napokban ez is újraindult. Tündérhegy egyébként az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet alá tartozik, aminek az éléről Kásler Miklós húsvétvasárnap menesztette Cserháti Péter főigazgatót, amit a miniszter azzal indokolt, Cserháti nem teljesítette a koronavírushelyzetben elvárt követelményeket. 

A pszichoterápiás osztályon is gyakran szóba kerül a járvány, Harmatta szerint "már abban is, hogy szívesen vannak itt, mikor ez egy bezárt helyzet. Úgy érzik, ez egy vírusmentes helyzet". Közben pedig olyan félelmeik vannak, amik korábban nem voltak: aggódnak a családtagjaikért és magukért is: "Akit szeretünk, akikre támaszkodunk, akiktől függtünk, az most potenciális veszélyhordozó lehet. Ennek a belső feszültségét most viselni kell, nem mindenki viseli ezt jól, vagy viseli el egyáltalán. Ezek új problémák, ezekkel foglalkozni kell", mondja erről az osztályvezető.  

Működik a távterápia, csak sok apró részlet elveszik 

A járványhelyzetre és a megváltozott életvitelekre a pszichológusoknak és pszichiátereknek is reagálniuk kellett, így ahelyett, hogy a kezeléseket bizonytalan ideig megszüntették volna, a terápiákat áttették az internetre. Nem újkeletű dolog ez, gyakran beszélgetnek a páciensekkel online, ha a másik épp külföldön van, vagy a környezetében nincs szakember. A koronavírus ideje alatt viszont ez nem egy választható lehetőség, hanem többnyire az egyetlen megoldás. Több pszichológust és pszichiátert is megkérdeztünk arról, a gyakorlatban ez hogy működik és mennyire eredményes.

Simon Lajos pszichiáter szerint az online terápia ugyanolyan hatásos lehet, mint egy személyes találkozás. "Online is lehet diagnosztizálni, a teszteket kitölteni és terápiát végezni", mondja Simon, aki egyébként a járványhelyzet óta csak az otthonából tart távkezeléseket. Másképp látja ezt egy Budapesten praktizáló klinikai szakpszichológus, aki szerint mivel a kezelés így csak "egy képernyőre redukálódik", igenis befolyásolhatja a terápia minőségét, hogy ki hogyan érzékeli a másikat:

Amíg élőben egészben látjuk egymást és sok mindent a testünkkel kommunikálunk, a testbeszéd, a gesztusok is másképp érzékelhetők, mint online, amikor válltól felfelé, kivágott képben lehet a másikat látni. 

Egy kezelés pedig nem csak beszédből áll, a szakemberek közben többféle dologra is figyelnek, amikre egy kamerán keresztül nem tudnak, például a páciens illatára vagy a testmozgásra. 

Egy budapesti tanácsadó pszichológus ehhez azt is hozzáteszi, hogy amikor személyesen beszél valakivel, akkor általában egymás szemébe néznek, de egy távterápián a legtöbben egyáltalán nem a kamerába néznek, hanem a képernyőre.  

Simon egyetért azzal, hogy azt a távterápia sem tudja pótolni, hogy például kézfogásnál érzi-e a másik nyirkos kezét, de olyankor másképp próbálják meg felmérni az állapotot, például figyelik a másik hangját, hogy mennyire beszél nehezen.

A klinikai szakpszichológus szerint pont amiatt, hogy ennyire egy csatornára kell figyelni a terapeutáknak a kezelések alatt, a távkezelések jobban megterhelik őket, így aztán sokkal jobban elfáradnak, mint egy személyes találkozás után. Arról nem is beszélve, hogy akár a technika ördöge is közbeszólhat: a kép megakadhat, a hang szakadozhat, ahogy az is eléggé zavaró lehet, ha beszélgetés közben folyamatosan felugranak a képernyőn a különféle értesítések. 

A szakemberek nem is ajánlják mindenkinek a távterápiát, például annak nem, 

• aki aktív mániás fázisban van, és le sem tud ülni a monitor elé, annyira nyugtalan,
• akinek eleve nem megy a kapcsolattartás, és még az is nehéz, hogy hétről hétre megjelenjen a terápián,
• akinek a realitásérzékelésével vannak problémái, mert kifejezetten rosszat tehet az állapotának, hogy egy online térben vannak és beszélgetnek;
• de a csoportos- és családterápiákat is bonyolultabb távúton csinálni.

Egy megváltozott helyzetben az egyetlen stabilitás 

A terapeuta egyébként eldöntheti, hogy a kezelést a rendelőből tartja meg vagy az otthonából. Abban mindegyik szakember egyetért, hogy ha valaki a saját lakását választja, akkor fontos, hogy kialakítsanak erre egy rendelő sarkot.

Hogy a macska átfut az asztalon, a gyerek rángatja az anya szoknyáját, az nem alkalmas online terápiára

- mondja a pszichiáter, aki szerint az alap, hogy a szakember és a kliens is egyedül van a szobában, és biztosítják azt is, hogy ne nyissák rájuk az ajtót, mert a titoktartás nem enyhülhet. Simon otthonról tartja a kezeléseket, de ő már 65 év felett van, így a koronavírus által veszélyeztetett korcsoportba tartozik. 

Az Indexnek nyilatkozó klinikai szakpszichológus viszont minden nap bejár a rendelőbe, és onnan jelentkezik be a pácienseknél. "A helyzetben, amiben nagyon sok minden megváltozott, ez legyen stabil és nyújtson minimális állandóságot", mondja erről. 

De akár épp fordítva is lehet: a klienseket is zavarhatja az, hogy a szakember belát a nappalijába vagy a hálószobájába, és akkor inkább azt mondják, majd találkoznak újra élőben, amikor lehet. Simon pácienseinek tíz-húsz százaléka egyébként nem akart átállni a távterápiára, közülük a legtöbben inkább kivárják a járvány végét, de vannak olyanok, akik technikailag nem tudják ezt megoldani.

Egy pszichológus olvasónk pedig azt írta, gyakorlatilag leállt a magánrendelése, mert egyetlen felnőtt kliense sem akart átállni a távterápiára, négy kamasz pácienséből pedig csak kettő. Velük kéthetente találkozik az online kezelésekre. 

A járványtól való félelem és szorongás különben rendszeresen megjelenik a terápiákon, de ez a szakemberek szerint érthető, hiszen egy teljesen egészséges személy is sokat beszélhet és beszél is arról, hogy vajon mi lesz. Tapasztalataik szerint a terápiák kis részében erről beszélnek, majd folytatódik tovább a kezelés. Ami viszont most más, hogy

hanem ugyanabban a helyzetben ő maga is benne van, neki is át kell szerveznie az életét, így nehezebb lehet ránéznie az ilyen esetekre kívülről semlegesen, teszi hozzá a klinikai szakpszichológus.

A szakemberek szerint a pszichoterápiás ellátás a koronavírus miatt nem lett drágább, sőt, rengeteg pszichológus és önkéntes ajánlotta fel, hogy ingyen nyújt segítséget a krízishelyzetben lévőknek. Ha egy gyors, fókuszált krízissegítségre van szüksége, akkor ahhoz az elérhetőségeket itt találja.

A nap huszonnégy órájában az ország egész területéről ingyenesen hívható lelki elsősegély telefonszolgálat működik, felnőtteknek a 116-123, fiataloknak pedig a 116-111 számon.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)