Bizonyíték támasztja alá, hogy Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját

Bírósági keresetet indított az Átlátszó.hu ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben az oknyomozó portál megírta: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Csakhogy a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében, írja most a portál.

A lap birtokába került bizonyítékok alapján még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a„Viresol Kft környezetkárosodást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezése” tárgyú, 2020. április 9-én kelt határozat szerint a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről

rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba.

De az is szerepel a határozatban, hogy

egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye.

Azt is tényként rögzíti a katasztrófavédelmi hatóság határozata, hogy „a Mátrai Erőmű Zrt. tevékenységéből az engedélyek alapján elsősorban szervetlen összetételű szennyvíz keletkezik. A Viresol Kft. szennyvize az Őzse-völgyi tározóban keveredik össze a Mátrai Erőmű Zrt. használtvizeivel, amelynek következtében káros, gázképződéssel járó anaerob folyamatok zajlanak le. Ennek eredményeképpen a Mátrai Erőmű Zrt. az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt technológiai vízként hasznosítani nem tudja, az Őzse-völgyi tározó leürítő műtárgya a gázképződés és vízminőségromlás elkerülése érdekében jelenleg is nyitva van, az oda érkező vizeket folyamatosan tovább engedik a Nyiget patak irányába.

Büntetést ugyanakkor az ügyben vétlennek tűnő Mátrai Erőművel ellentétben a Viresolra a katasztrófavédelmi hatóság a határozatában nem szabott ki. Viszont augusztus 31-i határidővel arra kötelezi a keményítőgyárat, hogy hagyjon fel a környezetkárosító tevékenységével. A katasztrófavédelmi hatóság döntése értelmében „a környezetkárosítást megelőző intézkedések végrehajtása nem tűr halasztást”, ezért rendelkezéseit jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá nyilvánította.

A Mátrai Erőműről az utóbbi hónapokban számos hír jelent meg, legtöbbjük arról szólt, hogy  mérgező gázok lengik körül  a Mátrai Erőművet, amikért vagy az erőmű, vagy a területén található búzafeldolgozó, a Viresol Kft. lehet a ludas (mindkettő többségi tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.). A Katasztrófavédelem reakciója a híresen mérgező gázokra nagyjából annyi volt, hogy büdös, büdös, de nem lesz senkinek semmi baja, tessék megnyugodni.  Alábbi cikkünkben  bővebben írtunk a mérgező gázról, vagyis a nitrogén-monoxidról, valamint a visontai helyzetről.

Cikkünk korábbi verziójában az Átlátszó állítását átvéve azt írtuk, hogy a szóban forgó határozatot eltitkolja a Katasztrófavédelem. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban az alábbi helyreigazítási kérelmet juttatta el az Indexnek:

"A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a jogszabályoknak megfelelően járt el. Az alapos kivizsgálás eredményeként meghozott 35500/2599-1/2020.ált. számú hatósági határozatot megküldte az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 33. § (5) bekezdésének iratbetekintésre vonatkozó rendelkezései alapján csak a véglegessé vált határozat ismerhető meg harmadik fél által, ezért a vízvédelmi hatóság a megjelent állításokkal szemben a hatósági eljárásra vonatkozó szigorú szabályokat betartotta. A határozat ellen jogorvoslattal lehet élni, melyre a nyitva álló határidőn belül fellebbezés érkezett, így a hatóság a határozatot továbbra sem adhatja ki."