Karácsony 50-re csökkentené a sebességhatárt Budapesten
További Belföld cikkek
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
A fővárosi közgyűlés április 29-én tárgyalná azt az előterjesztést, ami javaslatot tesz egy fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv, intézkedéscsomag kidolgozására. A koronavírus-járvány miatt fennálló veszélyhelyzetre figyelemmel viszont a főpolgármester nem hívja össze a közgyűlés rendes áprilisi ülését, hanem maga dönt az előterjesztésekről, miután egyeztetett a képviselőcsoportok vezetőivel.
Az egyik előterjesztésben új közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási elképzelések szerepelnek. A tervezetben az áll, hogy a megnövekedett autóforgalom, a közlekedésből fakadó légszennyezés, a zöldfelületek csökkenése a modern nagyvárosok egyik legnagyobb problémája, amire a városok Európában és világszerte keresik a megoldásokat. Ezért Budapesten kidolgoznának egy olyan közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervet, ami a mobilitási szokások befolyásával megoldást nyújtana ezekre a problémákra.
Az intézkedési csomag kidolgozása, illetve a szükséges kerületi, szakmai és lakossági egyeztetések nagyjából 4-6 hónapot igényelnek, így a terv 2020 őszére készülhet el teljesen. Ez alapján az érdemi intézkedésekre 2021-től nyílik lehetőség, áll az anyagban.
A komplex közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv céljai:
- a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele - a halálos kimenetelű és súlyos sérülést okozó balesetek csökkentése;
- a közlekedésből fakadó légszennyezés mértékének csökkentése;
- a város élhetőségének, a közterületek életminőségének növelése;
- a fenntartható közlekedési formák, a gyaloglás, kerékpározás és közösségi közlekedés segítése.
Az előterjesztés szerint a közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervben javasolják az egyedi utcakijelölések helyett a teljes városra érvényes, csökkentett sebességű zónák kijelölésének megvizsgálását.
A fő-, és gyűjtőút-hálózati szerepkört betöltő útvonalak esetében általánosan az 50 km/óra, a mellékúthálózat esetében a 30 km/óra, a lakópihenő övezetekben 20 km/óra maximális sebesség alkalmazásával csökkenthető a közúti balesetek gyakorisága és kimenetelük súlyossága.
Ezért a javaslat szerint meg kell vizsgálni a lakott területen belül, egyes útszakaszokon jelenleg megengedett 70 km/óra sebességhatár 50 km/órás szintre csökkentését.
Javasolt a lakott területen belül lévő fő- és tömegközlekedési utakon a sebességet egységesen 50 km/órára csökkenteni, még a különszintű csomópontokkal rendelkező szakaszokon is, mivel az emelt sebességű szakaszok fokozott területi elválasztó hatást, balesetveszélyt, zaj- és levegőszennyezést jelentenek, írják.
A fő- és tömegközlekedési utakon kívüli úthálózaton az egész fővárosra, a lakott területen belüli szakaszokon egységesen javasolt terjeszteni a TEMPO30 és lakó-pihenő övezeti szabályozásokat, a gyalogos- és kerékpáros-forgalom támogatása érdekében.
A forgalomcsillapított területek szempontjából vizsgálandó még a javaslat szerint a közterületek forgalomtechnikai kialakításának módosítása – egyirányú utcák vagy hurokirányban járható utcák kialakítása, az átmenő forgalom által menekülőútként való használat megakadályozása, szűkebb forgalmi sávok, járdaszintre emelt gyalogos átkelőhelyek, közösen használt útfelületek, vagy jelzőlámpás kapacitásszabályozás alkalmazásával.
Biztonságosabb zebrák, kerékpárutak
Szükséges emellett a javaslat szerint a teljes gyalogátkelőhely-állomány felmérése, közlekedésbiztonsági auditja és a szabványossá tétel érdekében egy munkaprogram kidolgozása. A geometriai, gyalogos forgalomtechnikai felülvizsgálatnak ki kell terjednie a középsziget kialakíthatóságára, annak védelmére, gyalogos biztonságára, az átkelési hossz csökkentésére és a forgalombiztonság szempontjából megfelelő elhelyezkedésre.
A javaslat azt is kifejti, hogy a belvárosba tartó közúti forgalom lehetőségeinek szűkítésével (általános forgalom- és sebességcsökkentés, a parkolásszabályozás) egyidejűleg szükséges a belvárosba vezető nagy sugárutak keresztmetszetének átalakítása, a felesleges, túlméretezett közúti kapacitások csökkentése, a közösségi közlekedés előnyben részesítésével (buszsávok kialakítása), a gyalogos közlekedés feltételeinek javításával és a megosztott mobilitási megoldások („shared mobility”) támogatásával. A gépjárműforgalomtól visszavett felületek használhatóak zöldfelületek, fasorok, kerékpáros-infrastruktúra és szélesebb gyalogosfelületek létesítésére.
A kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban leszögezi az anyag, hogy ki kell alakítani a biztonságos, gyors és komfortos kerékpározást lehetővé tevő kerékpárforgalmi főhálózatot. A városrészeket összekötő, továbbá agglomerációs és regionális kapcsolatokat adó kerékpárforgalmi főhálózat jelenlegi széttagoltságát mielőbb fel kell számolni.
(Borítókép: Huszti István / Index)