A vírusnál is erősebben fertőzte meg a politika Budapestet

Ha március elején esetleg még azt gondolta valaki, hogy a társadalmi, gazdasági és egészségügyi tragédiával fenyegető, Olaszországot gyakorlatilag letaroló új koronavírus járványt Magyarországon nem uralja le a politika, tévedett. És bár a járvány elején még voltak arra utaló jelek, hogy az ellenzék és a kormány együtt tud működni, ez legkésőbb akkor vált illúzióvá, amikor a vészhelyzetre hivatkozva határozatlan ideig adott magának felhatalmazást a kabinet a rendeleti kormányzásra.

A politikai szembenállás azonban nem is annyira az ellenzéki pártok és a Fidesz, hanem Budapest ellenzéki vezetése és a kormány között koncentrálódik azóta is. 

A járvány kezdetekor, amikor Nyugat-Európa egyes országai már javában küzdöttek a vírussal, Magyarországon a kormány még nem vette túl komolyan a fenyegetettséget, a miniszterelnök például az utolsó pillanatig ellenezte az iskolák bezárását, miközben az ellenzék a bezárásokat sürgette.

Aztán a Fidesz 180 fokos fordulatot hajtott végre és a rendeleti kormányzással jelezte: nagyon nagy a veszély és a vírus elleni harc minden mást, így a jogállamot is felülírhatja. Más volt ez, mint a 2015-ös menekültválság: egyrészt akkor az nem befolyásolta a gazdaságot, az emberek mindennapi életét is legfeljebb csak közvetlenül a déli határvidéken, másrészt a szakértők is vitatkoztak arról, vajon az illegális bevándorlás jelent-e akkora biztonsági kockázatot, mint amekkorát a kormányzat kommunikált.

Ezúttal azonban elenyésző kisebbségben vannak azok a járványügyi szakértők, akik szerint a korlátozások mit sem érnek, vagy akik azzal nyugtatják az embereket, hogy ez a vírus nem jelent nagyobb veszélyt, mint az influenza. Ezzel magyarázható, hogy a kormányok szinte kivétel nélkül a szigorítások, korlátozások mellett döntöttek, még ha ez értelemszerűen nem is népszerű az emberek körében.  

Március végén Orbán Viktor is kijárási korlátozásokat jelentett be, de a gyakorlatban ez nem jelentett akkora szigort. Budapesten ugyanakkor úgy tűnt, hogy az ellenzéki városvezetés a még nagyobb szigor híve. Közvetlenül a húsvéti hosszú hétvége előtt Budapest a Margitsziget hétvégi lezárása mellett döntött, igaz, a Normafán ugyanezeket a korlátozásokat a fideszes irányítású kerület hozta meg. Ráadásul nem csak budapesti kerületek szigorítottak be, hanem több olyan vidéki település is, ahol szép időben hétvégente turistaroham van.

Azt, hogy Budapesten és Pest megyében szigorítani kell, a statisztikai adatok indokolták. Csakhogy erre az adatra is április elsejéig kellett várni, mert csak akkor közölte az Operatív Törzs területi bontásban a fertőzési adatokat, ekkor tudta meg a nyilvánosság (és Budapest vezetése is), hogy a fertőzöttek majdnem fele a fővárosban van. A húsvéti tapasztalatokra építve később is maradtak a hétvégi korlátozások: szombaton és vasárnap reggel 9 és este 8 óra között a Margit sziget zárva maradt, így a futók, szigorúan betartva a tíz méteres követési távolságot, a kora reggeli és esti órákban tudtak csak kimenni sportolni. Ugyanez vonatkozott az Óbudai-szigetre is. Április 27-től pedig a BKK járatain kizárólag kendővel, sállal eltakart arccal, vagy maszkban lehet utazni, ezt a döntést a városvezetés Bécs példáját követve hozta meg.

A legnagyobb politikai konfliktus Karácsony és a kormány között a Pesti úti idősek otthona miatt alakult ki. Először Müller Cecília tisztifőorvos célzott arra, hogy nem találtak mindent rendben a fővárosi önkormányzat kezelésében álló intézményben, majd Orbán Viktor miniszterelnök kezdte emlegetni Karácsony Gergely felelősségét, végül pedig a kormánypárti sajtó is nekiesett a főpolgármesternek, aki szerint pedig az állami szervek hibásak. Azóta megy a felelősség oda-vissza adogatása a két oldal között, a legutóbbi hír, hogy nyomozás is indult az ügyben. (Az otthonban az utolsó információk szerint 305 fertőzött van.)

A kormány (és az Operatív Törzs) a kezdetektől "visszafogottan" kommunikált a járványügyben, és ez egy finom kifejezés. Egy csomó kérdésre nem válaszolt, szelektált, hogy mely információkat hozza nyilvánosságra és milyen információkat tart vissza. A Szent László kórházban renitenskedő irániak ügyében például kifejezetten bőbeszédűnek bizonyult, de azt már elhallgatta, ha ugyanabban az időben egy magyar beteg hadonászik késsel, az ápolókat fenyegetve ezzel.

De orvosszakmai kérdésekben is ellentmondásos kommunikációt folytatott: volt idő, amikor az Operatív Törzs még kifejezetten ellenezte, hogy a nem beteg emberek maszkot hordjanak, miközben ma már ez már szinte mindenhol követelmény. Ugyanakkor az is igaz, hogy szerte a világban az új koronavírus körül a szakértők is gyakran egymásnak ellentmondó állításokat tettek, ami részben betudható annak is, hogy kezdetben csak nagyon keveset tudtak róla. 

Míg a kormány információkat tartott és tart vissza, Budapest vezetése egy másik fegyvert vetett be a politikai játszmákban: információkat közölt, belső anyagokat, levelezéseket publikált például a Pesti úti idősek otthonának ügyében. Ez sem segített a tisztánlátásba és ahhoz volt hasonlatos, mint amikor két pereskedő ember egy harmadikat győzköd az igazáról, miközben a bírósági beadványokat veszi elő egy nagy aktakupacból. 

Súlyosbítja a helyzetet, hogy bár az emberek alapvetően bíznak a szakértőkben, a kormány az elmúlt évtizedben olyannyira átvette az irányítást a korábban még függetlennek hitt intézmények felett, hogy az ellenzékiek közül sokan már egyáltalán nem bíznak ezekben a szervekben, szakmai vezetőkben - függetlenül attól, hogy amúgy ezek a szervek vagy ezeknek a képviselői szakmai szempontok szerint végzik-e a munkájukat vagy sem. 

Bár ez alapvetően egy egészségügyi kérdés, de mivel egzisztenciák, iparágak sorsa forog kockán, nem csak az. Az emberek pedig nem azért választják meg a politikusokat döntéshozóknak, hogy bizonytalan döntéseket hozzanak vagy tököljenek, főleg akkor nem, ha krízis van. Így történhetett, hogy miközben a tudomány bevallottan a sötétben tapogatózott (és tapogatózik), a politikának fekete-fehér válaszokat kell adnia akkor is, ha fogalma sincs a jövőről. Miközben még a biostatisztikusok sem tudják, hogy egy-egy intézkedésnek milyen hatása lesz (legfeljebb csak modellezhetnek bizonyos opciókat, gyakorlatilag tét nélkül), addig a politikának úgy kell tennie, mintha tudná a választ, máskülönben gyengének és inkompetensnek tűnik.

Ilyen helyzetben a kormány van versenyelőnyben az ellenzékkel szemben, hiszen a szintén egészségügyi szakértőkkel dolgozó ellenzék is csak hiteles információk birtokában dönthet, de ezek az információk az államnál vannak. Ha az adatokat a kormány visszatartja, akkor azok a szakértők, akik nincsenek a tűz közelében, nagyobb eséllyel tévedhetnek, így az ellenzék is inkompetensnek tűnhet. 

Karácsony Gergely például a tömeges tesztelés fontosságát hangsúlyozta, miközben nyilvánvaló volt, hogy Magyarországon - a többi európai országhoz képest - kevesebb tesztet végeztek el. Ahogy bármilyen más ötlet, ebben is van politikai csapda. Most például, hogy éppen a tömeges tesztelések miatt kiderült, alacsony a fertőzöttség, akár mosolyogni is lehetne azokon, akik korábban a költséges tesztelések mellett kardoskodtak, miközben éppen a tesztek eredménye kellett ahhoz, hogy megtudjuk, mi a valós helyzet jelenleg.  

A kormány és az ellenzék is tisztában lehetett azzal, hogy a korlátozás, bár szükséges, de nem tartható fent sokáig, mert az embereknek egy idő után elege lesz belőle. Míg kezdetben az iskolabezárásokat a vírustól való félelem miatt sürgették sokan, most az enyhítéseket is sok esetben az egzisztenciális félelem, a gazdaságbab bekövetkező visszafordíthatatlan károktól való rettegés követeli ki. Ehhez a kormánynak és az ellenzéknek is idomulnia kell. Ebből a szempontból az ellenzék nincs könnyű helyzetben: a legfertőzöttebb várost vezeti, ezért nem teheti meg, hogy külső szemlélő csupán és tét nélkül nyilatkozgathat, miközben hátrányban van a kormánnyal szemben, hiszen rengeteg kérdésben meg van kötve a keze, így például arról is a kormány dönt, mikor vet véget a fővárosban a kijárási korlátozásoknak. 

Karácsony már április végén belengette a lazítást, amikor arról beszélt: az, hogy a BKK járatain kötelezővé tették a maszkviseletet, már egyfajta felkészülés arra, hogy kicsit jobban szabadjára engedjék a társadalmat.  

A városnak előbb-utóbb a mostani beszűkült állapotához képest több szabadságfokkal kell működnie, mert egyszerűen az élet nem állhat meg, és ha túl vagyunk már valóban a csúcson, van kórházi kapacitás és van tesztelés, akkor szép fokozatosan ki lehet engedni a mostani korlátokból a társadalmat 

- mondta.

Miután a kormány április legvégén úgy döntött, hogy feloldja a március vége óta érvényben lévő kijárási tilalmat országszerte, de Budapesten és Pest megyében továbbra is megmarad a kijárási korlátozás, sokan úgy érezték, a kormány ezzel bünteti az ellenzéki vezetésű főváros lakóit. Ez is egy olyan kérdés, amire a szekértábor logika két választ is tud adni. Aki a Fidesz bosszúját látták ebben, azok Fejér megyére hivatkozhattak, hiszen Pesten kívül az a második legfertőzöttebb megye, ott mégis feloldották a korlátozást. De akik pusztán szakmai kérdést láttak ebben, azok is találtak támpontot: a vidékkel ellentétben Budapest sűrűn lakott, ezért ésszerű döntés a korlátozás fenntartása.  

A számok önmagában nem jelentenek semmit, a statisztikai adatokból bármi kiolvasható - és ez is kedvez a politikának, hiszen mindenki megtalálhatja az adatokban a saját igazságát alátámasztó adatot. Jelenleg 1089 aktív fertőzött van Budapesten és Pest megyében, 720 pedig vidéken. A gyógyultak száma Budapesten és Pest megyében 636, míg vidéken 466. Budapesten és Pest megyében eddig 340, vidéken 90 ember halt meg.

Néhány napja már a budapesti főpolgármester is Budapest újraindításáról kezdett el beszélni. A főpolgármester szerint az alábbi pontok alapján érdemes megtervezni Budapest visszatérését a régi kerékvágásba a kormány részéről:

• tömeges tesztelés folytatása, minden adat nyilvánosságra hozatala;
• betegszabadságra mehessen az is, aki csak a legenyhébb tüneteket produkálja;
• csak negatív teszttel kerülhessen bárki kórházból kórházba, szociális intézménybe vagy haza;
• a csúcsidőben kezdődő munkavégzés és oktatás „csúsztatása”.

A főváros az alábbi intézkedéseket tervezi saját hatáskörben:

•  tesztelések folytatása, minden adat nyilvánosságra hozatala;
• újabb közterületek átadása gyalogosoknak, bringásoknak, a közösségi közlekedés további fejlesztése;
• újabb közterületek átadása a vendéglátás számára;
• digitális eszközök alkalmazása a zsúfoltság enyhítésére;
•  az arc eltakarásának szabályozása.

A 15 oldalas dokumentum ezen a linken érhető el. Ebben többek között azt írják:

A javaslat szerint a munkavállalóknak a veszélyhelyzetben jogukban állna otthonról dolgozni, amennyiben a munkaköréből adódó feladatokat onnan is el tudják végezni. A járvány elmúltával pedig a munkavállalók, a szabadsághoz hasonlóan igényelhetnének otthoni munkavégzést.

Ezenkívül azt írják, hogy hétvégente autómentessé tehetik a rakpartot, folytatódhat a forgalomcsökkentett zónák kialakítása, és támogatják a vendéglátóhelyek teraszainak megnyitását is. Hosszú távon maradhat a kötelező maszkviselés is több helyen:

A vendéglátóhelyek újranyitásának feltétele a személyzet kötelező maszkviselése. A játszóterek újranyitása esetén pedig a felnőttek számára érdemes előírni az arc eltakarását

– szerepel a dokumentumban, amelyben kitérnek arra is, hogy szükséges új sétálóövezetek létrehozása, viszont a tömegközlekedéssel kezdeni kell valamit, mert a járvány miatt nőtt az emberekben a bizalmatlanság, és az ezzel járó kihasználatlanság heti közel egymilliárd forintos kiesést jelent a fővárosnak. 

(Borítókép:  Karácsony Gergely  főpolgármester, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, a kijárási korlátozásokról szóló sajtótájékoztatón 2020. április 8-án a Karmelita kolostorban. Fotó: Bődey János / Index)