A Kínából beszerzett lélegeztetőgépek egy része nem alkalmas intenzív terápiára
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Egy szegedi aneszteziológus, Lovas András szerint alapvető problémák vannak a magyar kormány által beszerzett lélegeztetőgépek némelyikével, egészen pontosan a ResMed Lumis 150 típusú készülékkel.
A probléma az, hogy amire használnák, arra alkalmatlan.
A felhasználás módja alapján kétféle lélegeztetőgép van: az invazív és a non-invazív (NIV). A lélegeztetőgépek lehetnek csak non-invazív lélegeztetésre, légzéstámogatásra kifejlesztett készülékek, ezeket nevezik non-invazív gépeknek vagy CPAP készülékeknek. Non-invazív készülékeknél a beteg egy olyan maszkot kap az arcára, amit jellemzően gumipánttal erősítenek a fejére. Invazív lélegeztetéskor a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztetik a beteget.
A koronavírusos betegek lélegeztetése a szakmai ajánlások alapján csak invazív módon javasolt. A hatékony lélegeztetéshez ugyanis olyan módok szükségesek, amelyeket csak invazív készülékek tudnak. A non-invazív terápia maximum kevésbé komplikált betegek esetében, légzéstámogatásként használható.
Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a kínai beszerzésből érkező, ausztrál készülékről egy Facebook-bejegyzésben írt hosszabban. Ennek alapján a nagyjából 250 000 forint körüli áron beszerezhető, non-invazív lélegeztetésre való Lumis 150 nem az a készülék, amit egy intenzív osztályon, koronavírusos vagy más fertőző légúti betegségben szenvedő páciensek lélegeztetésére alkalmaznának, mert nem arra való. Mint írja, a ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép egy olyan eszköz, melyet egyértelműen otthoni használatra fejlesztettek ki többek között obstruktív tüdőbetegségek és obstruktív alvási apnoe (OSA) kezelésére.
A termék leírásában sehol nem szerepel a fertőzéses eredetű tüdőbetegségek ezen eszközzel történő ellátása.
(Még annak ellenére sem, hogy kórházi használatra is ajánlja a gyártó a terméket, de itt is szintén csak a fentebb nevezett betegségekben.) Ennek egyik fő oka, hogy a készülék nem biztosítja a belélegzett oxigénarány állításának lehetőségét, tehát azt, hogy pontosan hány százalékos oxigéntartalmú gázkeverékkel kívánják a pácienst lélegeztetni. Ezt a nagyobb tudású lélegeztetőgépekben egy oxigénszenzor biztosítja, ami ebben a termékben nem található meg, ahogy az a riasztó funkció sem, ami az alacsony oxigénszint esetén jelez.
Ez olyan biztonsági alapkövetelmény, mely kritikus állapotú, pl SARS-CoV-2 vírus fertőzött tüdejű beteg ellátására nem teszi alkalmassá a gépet.
Lovas szerint az intenzív terápiás szakmában dolgozók, így ő maga is, minden eszköz igény felmérés során olyan lélegeztetőgépet jelöltek meg, ami mindenképpen képes legyen invazív módban lélegeztetni, és emellett megtalálható legyen benne a non-invazív mód is. Egy gép, két funkció.
Az üggyel május közepe óta foglalkozó Magyar Hang cikkére Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált, ahol azt mondta el, hogy megrendelésre érkeztek olyan gépek Kínából a magyarországi intenzív osztályokra, amelyek nem alkalmasak invazív lélegeztetésre, ám szerepük lehet a betegek kezelésében: a lélegeztetőgépes kezelés előtt és után vethetik be a légzés megkönnyítésére. Kifejtette azt is, hogy ezekből a gépekből a Semmelweis Egyetem koordinálása mellett országszerte négy orvosi egyetem intenzív osztálya kapott. „Ezeket a gépeket arra használják, amire valók” – mondta.
Azt is mondta, hogy a lélegeztetésre szorulókat eddig is és ezután is a betegség minden szakaszában megfelelő géppel lélegeztették, és nem siklott félre az állami beszerzés.
Erről a beszerzésről már április elején írtunk: a SOTE egy magyar, az egészségügyi piacon amúgy eddig teljesen ismeretlen, kínai hátterű cégtől, a Cecz Kft.-től összesen 166 darab invazív és 30 darab non-invazív lélegeztetőgépet vásárolt 3,2 millió euróért. A Ceczcel kötött szerződésből ugyanakkor nem derül ki, milyen márkájú gépeket vettek, ezért rákérdeztünk erre a kínai hátterű cégnél. Bár ígértek választ a kérdéseinkre, de végül nem válaszoltak, így azt sem tudtuk meg, van-e a gépeknek szervizhátterük idehaza.
Ráadásul, mint ahogy azt Lovas András a posztjában is írta, több orvos is jelezte, a ResMed Lumis 150 készülékek csak kínai menüvel rendelkeznek, a termékleírás pedig magyar nyelvű opcióról egyáltalán nem tesz említést. Az elérhető nyelvek opciója a termék forgalomba hozatali régiójától függ. (Ezt erősítette meg a Magyar hang egy másik cikkben.) Lovas konklúziója, hogy a beszerzők minden jóakarata ellenére a ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép SARS-CoV-2 vírusfertőzöttek intenzív osztályos, non-invazív lélegeztetésére sem alkalmas.
„Ezt erősíti, hogy azon munkatársaim, akik intenzív osztályon dolgoznak, gépi lélegeztetéssel rendszeresen foglalkoznak, azok ugyanígy vélekednek.”
A gépekkel és beszerzésükkel kapcsolatban az Index többször is érdeklődött az operatív törzsnél. Ezt a kérdést tettük fel heteken át folyamatosan:
- A Magyarországra behozott lélegeztetőgépek invazív vagy non-invazív gépek?
- Vannak érvényes magyar tanúsítványok ezekhez a gépekhez?
- Használatba helyezték már őket?
- Ha igen, mely betegellátó intézménybe kerültek?
Válaszokat eddig nem kaptunk.
(Borítókép: Kínából érkezett egészségügyi segélyszállítmányt rakodják ki egy repülőgépből a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 28-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
