Megnevezte az ügyészség, milyen bűncselekményekkel vádolják Boldog Istvánt

Egy hete írtuk meg, hogy hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúsítottjaként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt. Ahogy azt is, hogy azon a héten házkutatást is tartottak a politikus otthonában, és bizonyítékokat foglaltak le.

A jobbikos Csányi Tamás tett fel írásbeli kérdést május 12-én, amikor a fideszes országgyűlési képviselőnél házkutatást tartottak, hogy tudomása szerint „május 12-én reggel 7 órakor Boldog István országgyűlési képviselő kétpói házánál több autóval tucatnyi ember jelent meg, akik közel két órát töltöttek a képviselő házában”, mi történt ott, „ez lehetett-e nyomozati cselekmény, és Boldog István gyanúsított-e?”.

Polt Péter legfőbb ügyész ma válaszolt a jobbikos politikus kérdésére, amit az ügyészség oldalára is feltöltöttek. Ebben Polt Péter azt írta, az ügyben május 12-én Boldog István országgyűlési képviselő kétpói lakóhelyén „kutatás foganatosítására került sor, melynek során az eljáró ügyészek bizonyítási eszközöket foglaltak le”. És hozzátette:

A főügyészség mindezeket követően 2020. május 14. napján gyanúsítottként hallgatta ki Boldog István országgyűlési képviselőt

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása és
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban

bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Boldog István egyébként nem tett vallomást, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen, közölte még korábban az ügyészség.

A Btk. szerint bűncselekmény elkövetőjének számítanak a tettesek és a felbujtók is. A felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, és ugyanazt a büntetési tételt kell alkalmazni vele szemben is, mint azzal szemben, akit az elkövetésre rábírt.

Az ügyészség gyanúja szerint Boldog István jogellenesen befolyásolta uniós pályázatok elbírálásának eredményeit. A megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatainál merült fel, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.

Boldog István e cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott

– írta az ügyészség. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságán indult, majd a Központi Nyomozó Főügyészségre áttett ügyben eddig kilenc személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség.

Ebben a cikkünkben végigvettük, kiket és miért tartóztattak le az ügyben, volt itt olyan vállalkozó, aki a gyanú szerint azért fizetett, hogy kikerülje a közbeszerzési eljárást, illetve egy G. Vanda nevű nő, akinek a gyanú szerint a kenőpénzek célba juttatása volt a feladata. De volt közbeszerzési tanácsadó, és Boldog István mindenese, a fideszes önkormányzati képviselő, Fehér Petra is a letartóztatottak között.

Az ügyet még Hadházy Ákos robbantotta ki tavaly októberben. Mint kiderült, a kengyeli polgármester egy vádalku keretében azt mondta a hatóságoknak, hogy az EU-s pályázatok előre le vannak zsírozva Boldog választókörzetében.

Ahogy arról beszámoltunk, Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén felülről irányított rendszer alakulhatott ki a pályázatoknál, azon belül is a 300 milliós értékhatár alattiaknál – ahol meghívásos és nem nyílt a közbeszerzés – abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni anyagilag.

Boldog István április elején maga kérte mentelmi joga felfüggesztését, hogy az igazságszolgáltatás előtt tisztázhassa magát, ám ez leginkább csak politikai kommunikáció, jogilag nem értelmezhető: a törvények szerint mindenképp a parlamentnek kell döntenie. Ahogy döntött is április elején.