- Belföld
- emberi jogok európai bírósága
- strasbourg
- kövér lászló
- parlament
- kitiltás
- szólásszabadság
- sajtószabadság
Nem vizsgálják felül a parlamenti tudósítás szabályait a strasbourgi döntés után sem
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Semminek nem kell változnia attól, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint Kövér László megsértette a sajtószabadságot, tulajdonképpen ezt közölte az Országgyűlés Sajtóirodája az MTI-vel.
Az EJEB kedden Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró (köztük két indexes) szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből.
„Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége”
– írja az Országgyűlés Sajtóirodájának közleménye.
Az Országgyűlés szerint a bíróság ítélete „számos ponton alátámasztotta a magyar kormány perben képviselt álláspontját”, mivel
- elismerte, hogy a sajtótudósítás magyar jogban történő szabályozása előrelátható és „a jog által előírtság” követelményének megfelelő volt,
- elismerte, hogy a sajtó általi felvételkészítési lehetőség korlátozása, a szabályszegők szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása jogszerű céljai közül kettőnek is megfelelt,
- egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban, hogy az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.
Ahogy korábban megírtuk, az Emberi Jogok Európai Bírósága azért adott mégis a panaszosoknak igazat, mert határozatlan időre szóló kitiltásuk nem állt arányban a tettükkel, és nélkülözte az eljárási garanciákat:
- a döntés meghozatalába a házelnök nem vonta be őket,
- nem kellett mérlegelnie, hogy az újságírók fontos ügy érdekében sértették-e meg a rendelkezését,
- sem azt, hogy a kirótt szankciónak mik lehetnek a következményei,
- és hiányoztak a jogorvoslati fórumok, ahol az újságírók is kifejthették volna az érveiket.
A BÍRÓSÁG TEHÁT MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY AZ ÚJSÁGÍRÓK KITILTÁSA SÉRTETTE AZ EURÓPAI EMBERI JOGI EGYEZMÉNY 10., A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁRÓL SZÓLÓ CIKKÉT.
Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza már korábban azt mondta az Indexnek, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát.
A konkrét kitiltási ügy óta, amely alapján az ítélet született, a szabályozás több ponton is megváltozott, az új rendelkezésben azonban megjelent több olyan jogintézmény, melynek hiányát a mostani beadvány kifogásolta, ahogy erről részletesen írtunk itt >>>
Kollégáink, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016. április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a Hvg.hu, a Nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai. Az Index kérdezősködésének ez a videó lett az eredménye:
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
