Senkit nem rakhatna utcára a budapesti önkormányzat, ha nincs hová mennie

Senkit sem tesznek utcára fővárosi önkormányzati bérlakásból addig, amíg nem gondoskodtak az elhelyezéséről, illetve nem bizonyosodtak meg arról, hogy a kilakoltatást követően is lesz fedél a feje felett. Karácsony Gergely kabinetje elkötelezett abban, hogy minden szükséges segítséget megadjon a fővárosi bérlőknek lakhatásuk megőrzéséhez – a Népszava szerint ez olvasható a fővárosi lakásrendelet módosítását célzó előterjesztésben.

A Fővárosi Közgyűlés a választások után nem sokkal úgy döntött, módosítják a fővárosi lakásrendeletet annak érdekében, hogy megelőzzék az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat. A javaslat a Népszava szerint most készült el, és csak a főváros kezelésében lévő lakásokra vonatkozik, ám a városvezetés abban bízik, hogy az általuk mutatott példát a kerületek is követik.

A jelenlegi rendelkezések szerint a lakbérrel elmaradóknak az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld. Ha a bérlő a megadott határidőig nem egyenlíti ki a tartozását, akkor felszólítják erre, majd 8 nap után felmondják a lakásbérleti szerződést. Az új szabályok szerint viszont a fizetési felszólítást háromhavi, illetve 150 ezer forintot meghaladó hátralék esetén küldik ki, nyolcnapos határidővel.

A felszólításban a bérbeadó köteles részletesen tájékoztatni a bérlőt a részletfizetés lehetőségéről, az elérhető szociális támogatásokról és a jogkövetkezményekről. A fővárosi önkormányzat ezt követően kikéri a kerületi családsegítő véleményét is. Ha a bérlő hátraléka meghaladja a hathavi bérleti díj összegét vagy a 300 ezer forintot, akkor 30 napos felmondási idővel felmondható a lakásbérleti szerződés. Kivéve, ha közben a bérlő vállalja a részletfizetést. Ha nem, akkor a főváros kezdeményezi a végrehajtást, majd 90 nap múltán a kilakoltatást. A részletfizetés lehetősége azonban a 120. napig fennáll.

A legfontosabb újítás azonban a Népszava szerint a „minimálisan elfogadható elhelyezés” bevezetése. Az előterjesztés szerint a fővárosi bérlakásokból jogerős bírósági határozat birtokában is csak akkor lakoltatható ki hátralékos, ha számára a minimális lakhatás biztosított. Várandós nők és kiskorú gyermeket (köznevelési, felsőoktatási, felnőttképzési intézménnyel jogviszonyban állók 24 éves korig) nevelők esetében ez a családok átmeneti otthona lehet, a fogyatékkal élők, szenvedélybetegek estében bentlakásos szakintézmény, míg a nyugdíjkorhatárt elérőknél idősek otthona. Gyermekteleneknél pedig olyan átmeneti szálló, amelyben lehetőség van a legfeljebb négyágyas szobában való elhelyezésre. Az ugyanakkor gondot jelenthet majd, hogy ezekben az intézményekben helyenként többéves várólisták alakultak ki – írja a lap.