Ferencvárosban kerítésbe ütközik az egész Európát átszelő bicikliút

Az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárút két nyomvonalon keresztezi Budapestet: a Duna budai és pesti partján. A mostoha sorsú ferencvárosi szakasz korábban is, most is építési terület, hajléktalantelep, raktárépületek mellett halad el, egy keskeny, zöld, akár még vadromantikusnak is nevezhető parti sávon. Ebből következően nem a munkába siető kerékpárosok, hanem inkább a bringatúrázók használják a néhol töredezett aszfalttal borított földutat. Ahhoz képest, milyen eldugott, nem is kevesen.

A helyszíni szemlének választott hétköznap délelőtt is tucatnyian tekertek el mellettem. Egyikük még meg is ijedt egy kicsit a fotózáskor, mert azt hitte, hogy a tilos helyen áthaladást akarja megbüntetni valaki. Az első raktárépület külső fala és a Duna közé eső 6-8 méter széles csíkot ugyanis két helyen kerítéssel lekerítették, és táblával figyelmeztetik az arra járókat, hogy "Illetékteleknek belépni tilos!".

Igaz, a kerítésre hevenyészett kapukat is illesztettek, amik viszont nyitva álltak, ezért a legtöbb biciklis - illetékesnek nyilvánítva magát -, simán áthajtott. Azok, akik gyakran járnak erre, emlékezhetnek rá, hogy három éve már volt egy hasonló akciója a telektulajdonosnak, ami azzal végződött, hogy a kerítést visszabontották.

Akkor volt olyan magyarázata a lépésnek, hogy kicsinyes bosszúból állt fel a kerítés egy visszavett parkoló miatt, de elhangzott az is, hogy a szemetelők, hajléktalanok miatt kellett lekeríteni az amúgy a raktárterület háta mögötti elvadult sétányt. 

Az új kerítéshez új indok dukál, derült ki, amikor megkerestük az érintett céget. A Laterex Zrt. tavalyig tulajdonosa volt az ingatlannak, jelenleg bérlője. A magyarázat tehát:

A bekerítés oka a tulajdonos vagyonának védelme és a telekhatárok kijelölése, figyelemmel arra is, hogy az ingatlan mellett található más ingatlanokon, de az érintett ingatlanon is áthaladva, azt használva különböző mérési munkákat, fúrásokat, előkészítő műszaki tevékenységet végeztek előzetes értesítés, hozzájárulás nélkül, közterületnek, fejlesztési területnek tekintve egy magánterületet. 

A válasz szerint a terület tulajdonosa tehát csak bizonyos megindult munkálatok miatt volt kénytelen a kerítés megépítésére, és nem a szabálytalanul vezetett bicikliút miatt. 

Hídfő lesz a közelben

De milyen fejlesztések indultak meg a térségben? Már az olimpiai pályázat idején nagy kormányzati tervek voltak Kis-Duna ferencvárosi partjára, amik aztán végül Déli Városkapu – Budapest Diákváros, Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark városépítő fejlesztés néven futottak tovább. A tervekkel nagyrészt a Karácsony Gergely vezette új fővárosi vezetés is egyetért, legalábbis a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa decemberi ülésén az hangzott el, hogy csak részletkérdésekben vannak viták. 

Van azonban olyan beruházás is, ami fókuszáltabban érinti a lekerített területet: ez pedig a Dunára tervezett Galvani híd Kis-Dunára tervezett ikerhídja, amin az autóforgalom a tervek szerint egyenesen a ferencvárosi Illatos útra érkezne Csepel felől. Ennek a hídnak a hídfője pont a lekerített ingatlan mellett lesz, tehát aki mért-fúrt itt az elmúlt hónapokban, az a híd építési előkészítését végezte.

Megkerestük a beruházót, és azt a választ kaptuk,  hogy a területen valóban megkezdődtek a talajfúrások és feltárások, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. jóváhagyta a feltárási tervet, amihez minden magánterületi hozzájárulásuk megvan. Ami fúrást végeztek az új Duna-híd projekt feltárási terve alapján, arra megkapták a tulajdonos Loacker Kft.-től a rálépési engedélyt. (Ez a kft a lekerített ingatlan közvetlen szomszédja, a lekerített részt a tájékoztatás szerint nem érintette az előkészítő munka.)

A lekerített részhez tartozó ingatlant bérlő Laterex lapunknak azt is nyilatkozta, hogy az Eurovelo kerékpárutat az érintett parti szakaszon az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása és egyetértése nélkül jelölték ki, az így magántulajdonon halad át. Ezt megerősítette a lapunk által megkeresett ferencvárosi önkormányzat is.

A tulajdonos azonban engedékeny kedvében volt, mert a nyilatkozat szerint bár a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosának semmilyen jogszabályi kötelezettsége nincs arra, hogy az ingatlanán keresztül a kerékpárosforgalmat átengedje, szívességi alapon mégis biztosította a terület kerékpárosok általi használatát. Méghozzá akként, hogy a bekerítés a kerékpárút be- és kivezető részén nem folytonos, a szabad be- és kihajtás biztosított – lefordítva: mindig nyitva a kapu. 

Mint írták, a kerékpárút kijelölésekor a telek mindenkori tulajdonosa nem vett részt, a kijelöléssel kapcsolatosan nem kapott megkeresést, nem is engedélyezte. Ennek megfelelően a bicikliút szabálytalanul magánterületen halad át. A fennálló problémát a telek korábbi és jelenlegi tulajdonosa is jelezte a hatóságok felé (önkormányzat, kormányzati szervek) azonban válasz sem érkezett a kifogásra. 

Hozzátették: a telek mindenkori tulajdonosa a területet lehetőségei szerint rendben tartja, utána adót fizet. A telek mindenkori tulajdonosa, bár a nyomvonalvezetés jogi megoldásával soha nem értett egyet, nem akadályozta meg soha, és a jövőben sem fogja megakadályozni a biciklisek áthaladását. Célja mindössze az ingatlan jogi, tulajdonosi helyzetének rendezése. 

Hogy válhatott magánterületté a Duna-part?

Bizonyára feltűnt az olvasónak, hogy egy olyan magánterületről van szó, ami közvetlenül a Duna vizéig nyúlik, ez pedig nem gyakorlat a főváros területén. Az érintett ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint 1998-ig a magyar állam tulajdonában állt, majd még abban az évben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-hez, tőle a Belvárosi Irodaház Kft-hez, ezt követően, még szintén 1998-ban a Hérosz Építőipari Rt-hez került, nem ismert, milyen áron. (Annyit a földhivatali papírokból is ki lehet olvasni, hogy az ingatlanra többször is jelzálogot jegyeztek be, utoljára 4,59 milliárd forint értékben 2010-ben.)

A Hérosz Zrt. 2011-ben vált meg az ingatlantól, akkoriban ugyanis az egyik legjelentősebb magyar építőipari cégnek számító társaságra már rávetült a később bekövetkező csőd árnyéka. Az új tulajdonos a H-Vagyonkezelő Zrt közbevetésével a Laterex Zrt. lett, ami 2019-ben vitte be apportként a telket az Lat-In Holding Kft-be. Ez utóbbi cég a jelenlegi tulajdonos a legfrissebb tulajdoni lap szerint. A hatályos cégnyilvántartás szerint a Lat-In Holding a Laterex tulajdonosa, a Laterex igazgatósági tagja pedig korábban a Hérosz Zrt. vezetője volt.

A vízpartot tehát 1998-ban privatizálták. Csakhogy a vízpartokra vízügyi szabályok vonatkoznak, amik szerint a parttól számított hat méter széles, úgynevezett fenntartói sávban nem építhető semmi, még kerítés sem (83/2014.-as kormányrendelet).

A jelenlegi bérlő szerint azonban ez nem így van, mert a terület tulajdonosának a kormányrendelet alapján is lehetősége van arra, hogy a magánterületét lekerítse, mindössze szükség esetén biztosítania kell a Vízügyi Igazgatóság részére, hogy a partmenti területet időszakosan megközelíthesse – ez pedig szerintük biztosítva van.

A ferencvárosi önkormányzattól az ügyben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sajnos a kerékpárutat rosszul jelölték ki régebben, mert egy részen valóban magánterületén halad, aminek lekerítése jogszerű. A kerület megnyugtatónak találja ugyanakkor, hogy a kapuk nyitva vannak és a kerékpárút szabadon használható. Mint közölték, legkésőbb a Déli Szabadidőközpont megvalósításával rendeződni fog a helyzet.

(Borítókép: Tenczer Gábor / Index)