Ellenzék: A klímatörvényekről tartott szavazások eredménye a Fidesz szégyene
További Belföld cikkek
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
Ennek a szavazásnak az eredménye a Fidesz szégyene, jelentette ki Schmuck Erzsébet. Az eredeti, összellenzéki javaslatból az összes olyan érdemi intézkedést törölte a Fidesz, amely valódi változást hozott volna, közölték az ellenzéki pártok képviselői és a független képviselők kedden, a parlamenti zárószavazások után.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese, Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője, Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője, Bősz Anett és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők
a most elfogadott "maszatolásnál" jóval szigorúbb klímacélokat követelt
közös sajtótájékoztatóján, konkrét példákat is említve arra, mit vett ki és hogyan tette tönkre az eredeti, az LMP és a Párbeszéd által kidolgozott, ám összellenzéki konszenzussal, közösen benyújtott javaslataikat a kormányoldal.
Már megírtuk, két, klímavédelemről szóló törvényt is megszavazott kedden a parlament. A Tordai Bence és más Párbeszéd-képviselők „A klímavészhelyzet kihirdetéséről” című törvényjavaslatát, valamint Schmuck Erzsébet és mások „Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról” című határozati javaslatokat a parlamenti bizottságokban is többségben levő kormánypárti képviselők azonban addig módosították, hogy az ellenzékiek végül vállalhatatlannak tartották a végeredményt, és leszavazták.
Tordai Bence és Schmuck Erzsébet is tipikus fideszes játszmának nevezte, a kormányoldal viselkedését. Az LMP társelnöke szerint a változtatás lényege ugyanis az, hogy a kormánynak semmilyen komoly feladatot, célkitűzést nem kell vállalnia az éghajlatváltozás megfékezése érdekében, az Európai Unió szigorú célkitűzéseinél lényegesen csekélyebb vállalást tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a megújuló energia arányának növelése érdekében.
A Fidesz politikai hullarablóként bánt el a Párbeszéd klímatörvényével: megölte a kezdeményezést és elrabolta (szinte) minden értékét
– közölte a szavazás után Tordai. A Párbeszéd politikusa szerint is csak egy legyengített, kiüresített jogszabályt fogadott el a kormánypárti többség, ilyen látszatmegoldásokat pedig azok, akik elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban, egyszerűen nem támogathatnak. Tordai szerint a Párbeszéd által meghatározott négy célból a módosító javaslatok hármat elvetettek, egyedül a 2050-re kitűzött klímasemlegesség maradt benne az iratban.
Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője – amellett, hogy sikerként értékelte, hogy a Fidesz egyáltalán kénytelen volt ilyen törvényt elfogadni – arról beszélt, hogy az Országgyűlés ugyan elfogadta, de most Áder Jánoson a sor, hogy aláírja-e ezeket a jogszabályokat. Úgy vélte, hogy az államfő, amely az éghajlatváltozás elleni harcot tűzte zászlajára köztársasági elnökké választását követően, idevágó alapítványt is létrehozott, amely jelentős állami forrásokból gazdálkodik,
most megmutathatja, mennyire fontos számára valójában a bolygó.
A szocialista Gurmai Zita, a DK-s Oláh Lajos, a független Szél Bernadett és Bősz Anett is arról beszéltek, hogy a klímajavaslatokat érintő játszma a NER lényegét mutatta meg, hiszen a kormányoldal semmiféle kompromisszumba nem ment bele, nem volt képes felülemelkedni az egyéni – gyakran nem is csak hatalmi, hanem anyagi – érdekeken, és így egy, Magyarország valós veszélyeztetettségét teljességgel figyelmen kívül hagyó, a jövőtől elforduló döntésre futotta csak ebben az ügyben.
Pedig a képviselők szerint az országot igenis közvetlenül sújtja a globális felmelegedés, ezt a szárazság, a hőhullámok is bizonyítják, így a jövőért való felelősségvállalás lenne egy érdemi klímatörvény, amire azonban a kormányoldal még most sem hajlandó.