Magyarok Világszövetsége: Magyar az, akinek fáj Trianon

Nagyobb volt a szél, mint a tömeg. Vesszen Trianon. Ami egyszer jogtalan, az mindig jogtalan. Vesszen Trianon. Versszavalások. Vesszen Trianon. Így lehetne összefoglalni a Magyarok Világszövetsége és a Trianon Társaság csütörtök délutáni közös trianoni megemlékezését a Kossuth téren.

A két és fél órás esemény egyik pontján a sokadig felszólaló úgy fogalmazott, "a koronavírus-zárvány miatt még tízezer ember sem tudott összejönni, de legalább pár ezer ember igen". Utóbbi becslés elég erős jóindulatra vall, mert szemre maximum háromszázan lehettek. "Tele kéne lennie itt a térnek", summázta a helyzetet egy idős nő is mellettem. Emiatt aztán túlzásnak lehetett érezni a rendőri jelentétet  is, ahogy a Parlament mindkét oldalán volt belőlük több kisebb csoport.

A résztvevők legalább nyolcvanöt-kilencven százaléka férfi volt, de belőlük jutott minden korosztályra. Trianonos arcmaszkok árulkodtak a lecsengőben lévő járványról, de voltak bőven baráti kézfogások, puszilkodások és csoportfotózkodások is. 

A maratoni felszólalások fél négykor kezdődtek, összesen tizenöten váltották egymást a színpadon. Tizenhatan, ha az esemény házigazdáját is számoljuk. Majdnem az összes felszólaló megegyezett abban, hogy

mert egy-egy beszéd után páran bekiabálták, de hosszabb skandálás egyszer sem lett belőle. Többen pedig verseket szavaltak: Petőfi Sándort (A nép nevében), József Attilát (Nem, nem, soha), Reményik Sándort (Nem nyugszunk bele), Sajó Sándort (Magyarnak lenni), Somogyvári Gyulát (Magyar miatyánk 1919).

Magyar az, akinek fáj a Trianon

A megmozdulás "Ami egyszer jogtalan, az mindig jogtalan" névvel futott. Juhász Gyula Trianon című verse után a hatalmas székely és magyar zászlókkal övezte színpadra Lendvai József lépett, aki a tavalyi Trianon-menetet szervezte, amiben Budapestről elsétáltak Versailles-ba. 

Sajnos egyre kevesebben vagyunk, de azért még él ez a fajta

- nézett az emberekre.

"Magyar az, akinek fáj a Trianon. Nem nyugszunk bele a hazugságokon és kapzsiságokon alapult trianoni békediktátumba és annak máig ható következményibe, sem a szétszakítottságba, sem abba, hogy vannak nemzettársaink, akik családtagjainak generációk óta idegen országok másodrendű polgáraként kell élniük, csak azért, mert magyarok. Mi Európa élő védőpajzsaként Nándorfehérvárt adtuk, és cserébe mit kaptunk? Trianont! Bajainkra egyetlen gyógyír van: Trianon revíziója. Amíg ez nem történik meg, nem nyugszunk bele"- fejezte be beszédét. 

A revízió ötlete egyébként több felszólalótól is elhangzott az eseményen. Például a terrorcselekmények és más bűncselekmények miatt eljárás alatt álló Budaházy Györgytől. A műsorvezető - feltehetően az eljárásokra utalva - így konferálta fel őt:

Nem csak mindannyiunk Trianonját, hanem saját Trianonját is éli.

Budaházy arról beszélt, hogy a revízió az egyetlen megoldás az igazságtalanságra, mert "személyesen lettünk kifosztva, nem csak a határon túli magyarok keserve ez, mert az a mi folyónk, mi hegyünk is". Ezután a bevándorlásról is beszélt, és arról, hogy ne a "porbafingó hárommilliós Szlovákia" mondja meg az országnak, mit tegyen a bevándorlókkal. 

Az eseményre több civil szervezetet és pártot is meghívtak a szervezők elmondása szerint, de utóbbiak közül csak a Mi Hazánk Mozgalom fogadta el a meghívást, így aztán Toroczkai László is hosszadalmasan felszólalt "a világ legigazságtalanabb békediktátumáról".

A politikus elismételte, amiről már korábban is beszélt, hogy szerinte jogi szempontból érvénytelen ez a diktátum, ezért aztán benyújtottak egy törvényjavaslatot, miszerint helyezzék hatályon kívül a trianoni békét becikkelyező 1921-es magyar törvényt. Bár azt Toroczkai sem tudja, hogy "hány bátor parlamenti képviselő" van a magyar országgyűlésben, akik erre szavaznának. A Mi Hazánk elnöke azt ígérte az embereknek a Kossuth téren, hogy ha az országgyűlés ezt megszavazza, akkor egy újabb kezdeményezést adnak majd be, ami meg arról szólna, hogy a magyar kormány mindezzel forduljon az ENSZ közgyűléséhez. 

Ezután felidézte, hogy 2006-ban az "úgynevezett Szlovákia" kiutasította őt öt évre az országból, miután a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökeként tüntetést akart szervezni, erre nem kapott engedélyt, de mégis odament a meghirdetett helyszínre. Toroczkai a csütörtöki megmozduláson minderről azt mondta, csak azért történt, mert "ki mertük mondani, hogy vesszen Trianon!".

A többi felszólaló ilyeneket mondott:

• Gyásznapra gyűltünk össze. Említsünk Trianont minden egyes nap mindaddig, amíg igazságot nem szolgáltatnak Magyarországnak.
• A fegyvertelen Magyarországot a háború befejezése után három oldalról támadták meg: Felvidéket a csehek, Erdélyt a románok, Délvidéket a szerbek.
• Nekünk, magyaroknak, a legnagyobb történelmi parancs az emlékezés.
• A magyar kormány a szabadkőművesek foglya.
• Budaházy György testvére, Edda rövid felszólalásában kissé eltért a nap témájától, és inkább a "nagyon nehéz, fájó, sokak lelkiismeretét terhelő" abortusztörvényről beszélt, ami szerinte "a második belső Trianonunk", "egy diktátum". 

Nem kaptak félárbócot

Már egy órája ment az esemény, amikor fél ötöt ütött ez óra. Az erős szél miatt a templomharangokat egyáltalán nem lehetett hallani, de a szervezők a hangszórókon keresztül kondították meg őket. Majd jött a Himnusz és a székely himnusz, a kettes villamos viszont nem állt le egy percre, ahogy előzetesen arról a főváros beszélt. 

Mindezek után a megszólalók többször sérelmezték, hogy a téren lévő nemzeti lobogót Trianon századik évfordulójára, a "gyásznapra" nem engedték félárbócra. 

"Mintha már túltettük volna magunkat Trianonon"

- mondta erről a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós, aki ezután arról beszélt, 2017-ben indítottak aláírásgyűjtést Trianon ellen, és azt már több mint háromszázezren írták alá. Azt csütörtökön nem mondta, de korábban beszéltek arról, hogy Trianon századik évfordulójára a cél az egymillió aláírás volt. 

Ebből volt most náluk tizenötezer egy dobozban, amit át akartak adni Orbán Viktornak. De hozzátették, ha Orbán nem veszi át, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagy Pintér Sándor belügyminiszter is átveheti azt. Ezzel együtt emlékiratot is csináltak Trianonról, "Ami egyszer jogtalan, az mindig jogtalan" címmel, amit szintén átadnának a kormánynak. "Őrizzük a reményt, hogy ma valaki kijön a Parlamentből, és átveszi az emlékiratot", mondta a világszövetség elnöke.

Gyertek ki!

- hangzott el párszor nagyjából egy tucatnyi embertől, de nem jött ki senki a Parlamentből.

"Úgy tűnik, hogy nincsenek itt. Drámai" - összegezte Patrubány.

A két és fél órás megmozdulás végén a szervezők is belátták, hogy nem voltak sokan, de hozzátették, ennek ellenére is"ez volt az ország legnagyobb rendezvénye a mai napon".

(Borítókép: Bődey János / Index)