Visszadobta az Alkotmánybíróság az MTVA-székházból kidobott képviselők panaszát
További Belföld cikkek
- Két fiatal rejtélyes halálesete miatt aggódnak egy magyar faluban
- A Semmelweis Egyetem szerint szamárköhögés-járvány van Magyarországon
- Maradnak a mínuszok, a fejünk is belefájdulhat a vasárnapi időjárásba
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
- „Fekália”, „Trafikcsaló Rozsdaminiszter” – Hadházy Ákos újra nekiment Lázár Jánosnak
Benyújtói szerint érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság Varga Zs. András vezette öttagú tanácsa azoknak az ellenzéki képviselőknek a panaszát, akiket 2018 decemberében az MTVA-székház őrsége botrányos jelenetek közepette kidobott az épületből, miután hiába próbálták elérni, hogy a közszolgálati televízió ismertesse álláspontjukat az ellenzék által „rabszolgatörvény”-nek elnevezett munkaügyi törvénymódosításról.
Szél Bernadett, Varju László és Hadházy Ákos ezért közös közleményben jelentették ki, hogy
az Alkotmánybíróságnak nevezett gittegyletnél lejátszott kötelező és előre kiszámítható kör után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.
A három ellenzéki politikusnak az MTVA biztonsági őrei ellen emelt vádat a Legfőbb Ügyészség 2019 elején elutasította. Polt Péter legfőbb ügyésznek a hvg.hu összefoglalójában idézett indoklása szerint ugyanis a politikusok
képviselői jogosultságukkal visszaélve jártak el, ... erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül kívánták a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit beolvastatni, akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg.
A biztonsági őrség tehát „törvényesen és megalapozottan lépett fel”, a képviselők „jogszerűen alkalmazott testi kényszernek” szegültek ellen. Ezután a három képviselő pótmagánvádat akart indítani, de ezt a bíróságok arra hivatkozva utasították el, hogy hivatalos személy elleni erőszak miatt csak az ügyészség emelhetne vádat, maguk az érintettek nem.
A politikusok jogorvoslati zsákutcába kerültek, és végül amiatt nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, mert szerintük „nem tudták érvényesíteni bírósági eljárásban a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságukat, továbbá országgyűlési képviselői minőségükből fakadó információszerzéshez és véleménynyilvánításhoz való jogukat, az Alaptörvény által garantált jogaik sérültek”.
Az AB azonban nem látott alaptörvénysértést, mivel a testület nem jogosult arra, hogy megítélje, helyesen döntött-e egy bíróság. A bíróság pedig dönthetett úgy, hogy elutasítja a pótmagánvádat.
Varju László ellen az MTVA-székháznál történt incidens kapcsán a Legfőbb Ügyészség vádat is emelt, méghozzá arra – az elemzésünk alapján képtelen – indokra hivatkozva, miszerint az épületbe behatoló DK-s politikus az őt kihurcolni próbáló egyik biztonsági őrt a földre gyűrte, és „a sértett az esés következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett“.
(Borítókép: Bődey János / Index)