Egy ellenzékhez köthető kutatóintézet állítja, tudja a Fidesz-titkot
További Belföld cikkek
- Matolcsy György: A korlátlan erőforrások világa felé hajózunk
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
- Orbán Viktor elárulta, hogy mivel kezdett foglalkozni 2009-ben
- A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
Mi okozza azt, hogy a rosszabb társadalmi helyzetben élők körében kifejezetten magas a kormánypárt támogatottsága? – erre a kérdésre kereste a választ egy ellenzékközelinek tartott kutatóközpont, a 21 Kutatóközpont pénteken közzétett és ismertetett, A Fidesz-titok című tanulmánya.
Ha még nem hallott erről a kutatóközpontról, nem meglepő, ugyanis csak idén alapították. Az a Róna Dániel közgazdász-politológus vezeti, aki maga is az ellenzékhez kötődik: megfordult már szakértőként a Párbeszéd Magyarországnál, segítette Botka László, Karácsony Gergely kampányát, jelenleg pedig a Momentumnak dolgozik. Ennek ellenére Róna hangsúlyozta, hogy a 21 Kutatóközpont kutatói arra törekszenek, hogy szigorúan tudományos alapon, ne elfogultan végezzenek kutatásokat, és Róna szerint az első nagyobb tanulmányukat is ennek szellemében írták. Tény, hogy a tanulmány megállapításai egyáltalán nem szívderítőek azok számára, akik esetleg az ellenzékkel szimpatizálnak; nem vizionálnak például kormánypárti lejtmenetet, inkább azt kutatják, mi a Fidesz sikerének titka.
A kutatók arra jutottak, hogy minél rosszabb társadalmi pozícióban van valaki, annál inkább kormánypárti. Fordítva is igaz ez: minél jobb pozícióban van valaki, annál inkább ellenzéki. Az alacsony társadalmi státuszt a tanulmány underclassnak nevezi. Ebbe az osztályba az alacsony iskolázottsággal, alacsony jövedelemmel, alacsony pozícióval rendelkező embereket sorolták, akik sokkal kevésbé férnek hozzá az erőforrásokhoz (például az internethez), mint a magasabb társadalmi státuszúak.
De miért van az, hogy az underclassban hasít a Fidesz?
Rónáék először öt hipotézist állítottak fel, ami esetleg ezt a jelenséget megmagyarázhatja:
- a kormánypárt jól tudja befolyásolni ezt a réteget;
- meggyőződésből szavaznak a Fideszre;
- az underclass gazdasági szavazó, tehát ha rosszabbul él egy kormány alatt, akkor nem szavaz arra;
- az alacsony státuszúak inkább egymással versengenek, és nem az elittel;
- az eltérő médiafogyasztás miatt kormánypártiak.
Róna szerint az underclass rétegre igaz, hogy az elmúlt években úgy érzik, alig változott a gazdasági helyzetük, tehát nem élnek rosszabbul. De azok az alacsony státuszúak sem lesznek ellenzékiek, akiknek rosszabbra fordult a helyzetük, tehát az ellenzék nem tudta magához ragadni őket. (Az egyetlen kivétel ez alól Budapest, ahol ez az állítás nem igaz, és az sem igaz a fővárosban, hogy az alsóbb osztályban többségben lennének a kormánypártiak.)
Erre a kutatók szerint az is magyarázat, hogy az alacsony státuszúak egymással és nem az elittel versengenek. Magyarul hiába kampányol az ellenzék azzal, hogy milyen gazdag ember lett Mészáros Lőrinc a Fidesznek köszönhetően, ha ez a kérdés nagyon távolinak tűnik az igazán szegények számára. Viszont a tanulmány megállapítása szerint az alsóbb osztályra jellemző, hogy mivel egymással verseng, ezért könnyen megtalálja a bűnbakot egy hajléktalan vagy egy migráns személyében, erre pedig nagyon jól ráérzett a Fidesz, amikor a migrációt vagy éppen a hajléktalanok kriminalizálását vette napirendre. Az alacsony státuszúak tehát kevésbé toleránsak a szegényekkel, hajléktalanokkal szemben, és sokkal inkább okolják őket a bajaikért, mintsem a kormányt.
Rónáék szerint az sem igaz, hogy az okok mögött az eltérő médiafogyasztás állna, merthogy a nagy többség (függetlenül attól, milyen társadalmi csoporthoz tartozik) a kereskedelmi híradókból (RTL, TV2) és a mainstream online sajtóból (például Index) tájékozódik. A kutatók szerint az is látható, hogy az emberek nem az iskolázottságuk, hanem a párthovatartozásuk alapján alkotnak véleményt, és ugyanez igaz az underclassra is.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a Fidesz azokon a településeken tudta leginkább növelni a támogatottságát, ahol sok a közmunkás, és ugyanolyan méretű és iskolázottságú települések között is átlagosan a több közmunkást foglalkoztatóban – tehát a nehezebb sorsúban – népszerűbb a kormány. „Ha ez az összefüggés minden településen fennállna, függetlenül a polgármester párthovatartozásától, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a közmunkások hálásak a lehetőségért, és ezért voksolnak az Orbán-kormányra. Ez azonban nincs így, a fideszes polgármesterek településein nagyobb arányban hoznak szavazatokat a közmunkások, mint a többi településen” – írják a tanulmányban, ami Róna szerint felveti a gyanút, hogy a gyakorlatban arról van szó: a közmunkások félelemből, kényszerből szavaznak a kormánypártra, vagy azért, mert erősen függőségi viszonyban állnak.
A tanulmány online bemutatóján Róna felhívta a figyelmet egy adatra. Eszerint erős összefüggés van a bizalmi fogyasztói index és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között: ha a bizalmi index nő, akkor a kormány támogatottsága emelkedik, de ugyanez igaz fordítva is, ha csökken a bizalmi index, csökken a kormány népszerűsége.
Márpedig a koronavírus okozta gazdasági krízis miatt most soha nem látott szakadék van a bizalmi index és a kormánypárt támogatottsága között. A kormánypárt jelenleg népszerű, miközben a bizalmi index mélyponton van, de Róna szerint közép- és hosszabb távon ez a két adat idomul majd egymáshoz, és jellemzően nem a bizalmi index igazodik a kormánypárt támogatottságához, hanem fordítva.
Róna szerint tehát a kérdés az, hogyan alakul a bizalmi index. A közgazdász szerint idén tavasszal mintegy kétmillió ember, a teljes népesség 26 százaléka érezte úgy, hogy a válság áldozata lett – vagy azért, mert kirúgták a munkahelyéről, vagy azért, mert a kirúgástól félt. Márpedig ez Róna szerint „vészjósló kép”, de az is igaz, hogy ezért a helyzetért ezeknek az embereknek a 41 százaléka a vírust és nem kormányt hibáztatta, 33 százalék csak kis részben hibáztatta a kormánypártot, azaz erős kisebbségben voltak azok, akik kizárólag a Fideszt hibáztatták. Róna szerint ezért sok függ majd attól, hogy mi lesz ezzel a kétmillió emberrel, hogyan alakul a sorsuk. Ahogy a tanulmány jósolja, a kormány népszerűségének további alakulása jelentős részben a gazdasági és egészségügyi válság mértékén, kifutásán fog múlni.
(Borítókép: Nemeth Sz. Peter / Index)