Őszig lezárnák Belső-Erzsébetvárost az átmenő forgalom elől

HUS 7849
2020.07.03. 11:20 Módosítva: 2020.07.03. 12:18

Élőben vitázott az Index stúdiójában Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere és Zsendovits Ábel, a Szimpla alapítója és tulajdonosa. A téma a minden idők legszigorúbb csendrendeletének tűnő, napokban elfogadott kerületi szabályozás.

Niedermüller szerint arra a kérdésre, hogy miért most jött a rendelet, az a válasz, hogy az előző városvezetés a korábbi nyolc-kilenc évben nem csinált semmit a bulinegyeddel, október 13-án azonban „megváltozott a világ Erzsébetvárosban”. A rendeletet már a járvány előtt elkészítették, ugyanakkor a kormányhivatal nem engedélyezte, hogy a járványhelyzet idején kihirdessék. 

Zsendovits azt mondja, hogy a rendelet 80 százalékával egyetért, finomhangolta volna még, és nem is most hirdette volna ki, hanem várt volna vele mondjuk januárig, hogy kicsit magukhoz térjenek a vendéglátóhelyek. Amivel nem ért egyet például, hogy egy évre kaphatnak engedélyt a vállalkozók, ami problémássá teszi tervezést. „Kicsit csorbul a kiszámíthatóság meg a tervezhetőség” – fogalmazott.

Kibeszélő: Csend legyen vagy pezsgő élet a belvárosban? (a teljes adás)

Niedermüller szerint a munkacsoport még nem fejezte be a munkáját, finomhangolásra van lehetőség, és soha nem is mondták, hogy nincs. A polgármester is úgy látja, problémás lehet, ha csak egy évre szólnak az engedélyek, de várja, hogy az érintettek tegyenek javaslatot.

Világosan szeretném leszögezni, az önkormányzat nem ellensége a vendéglátósoknak, még akkor sem, ha vannak vitáink

– fogalmazott a polgármester. 

A polgármester szeretné világossá tenni, hogy a közteresek ellenőriznek a kerületben, és a jövőben is fognak, de ez csak amiatt meglepő, mert a korábbi időben nem tartották és tartatták be a törvényeket. 

Mik a fő problémák?

A problémák 90 százaléka közterületen keletkezik, nem a teraszokon; itt sem a vendéglátóhely biztonsági őreinek, sem a tulajdonosának nincs lehetősége rendet tartani, Zsendovits szerint a rendőri jelenlét lehetne megoldás. 

Niedermüller hasonlóan látja, a kerületi rendőrség viszont emberhiánnyal küzd. A polgármester ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy a törvények legyenek betartva, mert az csak káoszhoz vezet, ha egyes törvényeket betartanak, másokat pedig nem. Niedermüller mindenképpen szeretné, ha a bűnözés, kábítószer-használat, prostitúció kiszorulna a kerületből. 

A polgármester szerint attól nem fog megváltozni a helyzet, hogy három vidéki rendőrt felhoznak intézkedni. A napokban is kiállt két székesfehérvári rendőr az utcasarokra, de leginkább bámészkodással töltötték az időt, mert olyat még nem láttak, mint ami a bulinegyedben megy. 

Niedermüller azt mondta, hogy amíg nem mozdul meg Pintér Sándor és az országos rendőrfőkapitány az ügyben, addig semmi sem fog változni, sőt, lehet, hogy egyre rosszabb lesz. Az önkormányzat ugyanakkor szeretne mindent megtenni a saját eszközeivel, hogy javítson a közbiztonságon. 

A közterületi zajongás jelentős része a helyek előtt dohányzó emberektől származik, ennek tekintetében viszont a parlamentnél pattog a labda, a trafiktörvényen csak az Országgyűlés tud változtatni – mondta Zsendovits. 

Jó és rossz helyek 

Niedermüller szerint aki már járt az Erzsébetvárosban, pontosan tudja, hogy vannak jó és rossz helyek, az önkormányzatnak pedig az az érdeke, hogy a jó helyeket támogassa. Szerinte nem a kocsmatúrákat kell támogatni, azt támogassa más máshol. De hogy mi a jó hely? Ami betartja a rendeletet, és azon felül próbál belefolyni a kerület kulturális életének szervezésébe – mondta Niedermüller, aki szerint mindenkinek az az érdeke, hogy minőségi turizmus legyen a kerületben.

A közterületi alkoholfogyasztás 90 százaléka a trafikokban árult alkoholból származik, ezt azonban nem tudja szabályozni a kerület. Annyit tudnak csinálni, hogy megbüntetik, aki a közterületen iszik – mondta a polgármester. 

A belváros zöldítése

A csendrendelet nem fogja két hét alatt megoldani a bulinegyed problémáit, Niedermüller szerint ugyanakkor egy hosszú folyamat kezdetéről beszélünk. Ebben például egy lépés, hogy a VI. és VII. kerület összefogva hamarosan életbe léptet egy szigorú átmenőforgalom-korlátozást. A polgármester szerint ez a Károly körúttól az Akácfa utcáig, a Dohány utcától a Király utcáig „nagy és kiterjedt forgalomkorlátozás lesz”, hasonlóan, mint ahogy az V. kerületi Egyetem téren van. 

A cél, hogy több legyen a bicikli, a sétáló, a gyalogos, és kevesebb a parkoló autó – mondta a polgármester, aki azt is reméli, hogy ezzel zöldülhet a kerület. A kezdeményezést örömmel fogadja Zsendovits is. 

Mi lesz a Covid után?

Niedermüller szerint a járvány leginkább az alacsonyabb keresetű embereket sújtotta a világban, az ő feladata pedig elsősorban az, hogy nekik segítsen. A vita összességében többről szól, mint hogy bezár harminc kocsma vagy sem, az önkormányzat azokat akarja segíteni, akik lehetetlen egzisztenciális körülmények közé kerültek a járvány hatására. 

A polgármester azt reméli, hogy egy év múlva már nem bulinegyednek fogják nevezni a kerületet – hogy Belső-Erzsébetvárosnak vagy kulturális negyednek, az szerinte mindegy. Zsendovits szerint a bulinegyed kifejezésnek pont az az értéke, hogy alulról jött (pont ez a rákfenéje is), ezért annak örülne, ha megmaradna a kifejezés, és organikusan változna a jövőben. 

Miről szól a csendrendelet? 

A bulinegyed ügye hosszú évek óta húzódik, a területen működő vendéglátóhelyekre virágzó nemzetközi buliturizmus épült, miközben a helyi lakosok szerint egyre élhetetlenebbé válik a városrész. A tavaly ősszel megválasztott új polgármester, a DK-s Niedermüller Péter már a kampányban azt ígérte, rendezi a helyzetet. A szigorítás időzítése ugyanakkor nem szerencsés a vendéglátóhelyek szempontjából, hiszen a koronavírus-járvány megrogyasztotta a turizmust, és éppen most, a közösségi korlátozások lazítása után remélték, hogy elkezdődhet némi konszolidáció.

A rendelet a vendéglátóhelyeket és a boltokat is szabályozza:

  • A vendéglátóhelyek a Király utca–Erzsébet körút (mindkét oldalán)–Rákóczi út–Károly körút által határolt területen csak akkor lehetnek nyitva 24 és 6 óra között, ha erre külön engedélyt kérnek és kapnak az önkormányzattól.
  • A boltok pedig csak akkor maradhatnak nyitva éjfél után, ha a 22 és 6 óra közötti időszakban nem árulnak alkoholt.

Az adást meghallgathatja itt is, podcastként.

(Borítókép: Huszti István / Index)