Gulyás: Elmaradnak az augusztus 20-i ünnepségek

A kormány a szerdai ülésén főképp a járványhelyzettel foglalkozott, mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A kormány szerdán arról döntött, hogy mivel főleg a nagyobb országokban – de a kisebbekben is – nagyon eltérő a fertőzés mértéke régiónként, ezért úgy módosítják az országok színek szerinti beosztására hozott kormányrendeletet, hogy

Azt cellainformációk alapján fogják ellenőrizni, egy-egy ország melyik régiójából érkezett a beutazó, de azt is csak akkor, ha szükséges, mert Gulyás szerint „szerencsére” az emberek nagy része igazat mond. Ha repülőtérre érkezik valaki a sárga vagy piros besorolású országokból, továbbra is érvényben maradnak a lázmérési szabályok. Ha külföldi jön ezekből az országokból, és felmerül betegséggyanú, akkor nem léphet be. Magyar állampolgár beléphet. Egyébként zöld jelzésű országokból is lesz szúrópróbaszerű lázmérés.

A jelenlegi ismeretek szerint ugyanis a víruson átesett ember legalább fél-egy évig nem kaphatja el újra a betegséget.  

Ha egy magyar állampolgár kiutazik egy zöld besorolású országba vagy régióba, de mire visszajön, annak besorolása sárgává változik, akkor a Magyarországra belépésnél azt fogják nézni a határon, hogy éppen akkor az a bizonyos ország már sárga színű.

Gulyás szerint Horvátországnál abszolút indokolt és érthető, hogy zöld besorolású, mert ha megnézzük a többi környező országot, ott magasabb a fertőzöttek száma. Ha valaki a zöld Görögországból autóval jön, de közben átjön más besorolású országokon, akkor csak tranzitutakon közlekedhet.

Az Index kérdésére Gulyás azt mondta, ő nem igazán érzi a különbséget a sárga és a piros kategória között, a magyarok beutazása kapcsán nincs is nagy különbség, csak a külföldiek beutazásánál. Alapvetően a fertőzöttek számát és a járvány dinamikáját vették igénybe a besorolásoknál. 

Az Index megkérdezte, hogy akkor visszautasítja-e Gulyás azokat a hangokat, amik politikai érdekeket látnak a besorolási döntések mögött. A miniszter azt válaszolta, semmit nem utasít vissza, csak elmondta a szempontokat, amik alapján döntöttek. 

A kormány arról is döntött, hogy a tömegközlekedési eszközökön, boltokban, vendéglátóhelyeken továbbra is kötelező maszkot viselni.

Nincs végleges döntés a tömegrendezvényekről

Gulyás ezután bejelentette, hogy

idén nem is pótolják be őket. Gulyás szerint ez indokolt, mert a tömeges rendezvények hordozzák magukban a legnagyobb veszélyt. A miniszter szerint a tisztifőorvos és az operatív törzs döntött úgy, hogy a korlátozó intézkedéseknek maradniuk kell, ezért is maradnak el a Szent István-napi ünnepségek. 

Arról még nem született döntés, hogy a tűzijátékra elkülönített pénzzel mi lesz, de „örülünk, hogy bármit meg tudunk spórolni”, mondta Gulyás, majd hozzátette: az ünnepségek többet hoztak volna az államnak, mint amibe kerültek volna. 

Gulyás azt is mondta,

A zenés-táncos tömegrendezvényekre vonatkozó döntés azt jelenti, hogy csak július végén dőlhet el több tucat, nyár végére szervezett tömegrendezvény sorsa. Mivel augusztus utolsó hetére szerveznek egy csomó könnyűzenei fesztivált (B. My Lake, Strand, Fishing On Orfű, EFOTT, Veszprémi Utcazene Fesztivál, SZIN, Kolorádó), a kormány döntése még rosszabb helyzetbe hozta a szervezőket, hiszen alig két hetük marad igazodni a kormány döntéséhez. Ha a kormány elutasítja a korlátozás feloldását, az elképesztő terheket ró azokra az eseményekre, amelyeket a járvány miatt későbbi időpontokra tettek át.

Gulyás szerint ugyanakkor ma több érv szól amellett, hogy július végén se legyenek enyhítések. Hozzátette,  ha augusztus végére sem változik a vírushelyzet, akkor a kormány be tud vezetni egy olyan támogatási programot, ami a magyar zeneipart támogatja, így a kormány nyitott arra, hogy segítse a szektort az elszenvedett veszteségek miatt.

Van egy nagy különbség a focimeccs és a zenés rendezvények között: az alkoholfogyasztás,

így pedig kevéssé tartják meg a távolságot az emberek a rendezvényeken, indokolta Gulyás a döntést, miután megkérdezték tőle, meccseket miért lehet tartani, rendezvényeket pedig miért nem.

Az Index ezután viszont emlékeztette Gulyást, hogy a futballmérkőzéseken is láthatjuk, hogyan viselkednek a szurkolók. A miniszter erre azt mondta, stadionokban tilos az alkoholfogyasztás és alkoholárusítás, és a meccsekről

egy hónapja világos szabályok vannak, emellett a fertőzések száma csökken. 

Ezután az Index újra felhívta Gulyás figyelmét, hogy öt százalék alatti alkoholt, így például sört lehet inni stadionokban is, mire Gulyás annyit felelt:

Majd azt javasoljuk, hogy az Index szerkesztőségének javaslatára ezt is szüntessék meg.

Olyat már látott Gulyás, hogy valaki úgy érkezik a stadionba, hogy már ivott. De testi kontaktus szempontjából egy focimeccs még mindig kevésbé veszélyes, mint egy koncert, mondta. 

Az Index kérdésére Gulyás azt is mondta, a szektorban nem a nagyobb zenekaroknak vannak a legkomolyabb megélhetési problémáik a járvány miatt, mert azok kiadnak például lemezeket is. A kormány olyan támogatási programot tervez, ami nemcsak a nagyoknak, de a kicsiknek is segít, tehát segítséget azok kapnak, akik a szórakoztatóiparban komoly károkat szenvedtek, ismételte el. Teljes kártalanításra nincs lehetőség, nehéz a méltányos elosztási rendszer, de azon vannak, hogy enyhítsék a károkat. 

Csörte a fővárossal, iskolaőrök

A házszabály ma is lehetőséget ad arra, hogy szigorúan járjon el az Országgyűlés. Gyűlöletbeszéd esetén szankciókat is lehet alkalmazni a képviselőkkel szemben, reagált Gulyás a keddi parlamenti közjátékra. Deutsch Tamás felszólalása után szót kért a KDNP-s Soltész Miklós, és azt mondta, hogy amikor Deutsch arról beszélt, hogy a Jobbik zsidó képviselők listázását kérte, és ettől Karácsony Gergely sem határolódott el, akkor Nunkovics Tibor jobbikos képviselő „teljesen egyértelmű szólást, illetve jelet tett, majd felmutatott az emelvényen beszélő Deutsch Tamásra, őt is a zsidóságával vállalva. Többen látták, ezt, amit ön mondott.” (A közvetítésben nem lehetett ilyesmit látni-hallani, így nem tudjuk pontosan, mi történt.) 

„Továbbra is drukkolunk a fővárosnak, hogy valamilyen területen a közbeszerzési kiírás végre sikeres legyen” – mondta Gulyás, majd hozzátette, hogy a felújításokra 80 milliárd forint támogatást ad a kormány, erről még 2018-ban döntöttek Tarlóssal, ehhez a kormány tartja magát.

Gyenge csapatnak is lehet drukkolni, mi is így vagyunk a főváros jelenlegi vezetésével

– fogalmazott minderről Gulyás. 

„Nyilvánvaló, hogy Draskovics Tibor nem mondott igazat”,  a fővárosnak 180 milliárd forintja van az államkincstárnál, ebből hatszor-hétszer fel lehetne újítani a Lánchidat, mondta Gulyás. 

A vonatok alkalmazkodni fognak a Volánhoz, azt várják tőle, hogy egységesen működő struktúra legyen, és egy közös menedzsmenttel könnyebb lesz döntéseket hozni, mondta a miniszter arról, hogy egy tető alá vonják a MÁV-ot és a Volánt.

Az iskolaőrökről is beszélt Gulyás. Szerdán ugyanis nyilvánosságra került a lista hogy melyik iskolákban lesznek őrök. A miniszter azt mondta, hogy egy iskola jelezte, hogy az ő intézményébe nem kell őr; szerinte ha nem akarnak őrt, akkor vegyék fel  a  kapcsolatot a Belügyminisztériummal, és velük beszélnek majd arról, hogy mit lehet és mit nem. Ha van alapja a kérésnek, hogy nem akarnak iskolaőrt, akkor a minisztérium teljesíti azt. A miniszter ugyanakkor nem látja reálisnak, hogy egy iskola visszautasítaná az iskolaőr jelenlétét. 

Az Index kérdezte Gulyást a Kúria új elnökéről is. „A Kúria elnökére a köztársasági elnök tesz javaslatot” – mondta a miniszter, így pedig erre nem tenne megjegyzést. Korábban írtuk, hogy az Alkotmánybíróság 15 mai tagja közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc AB-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén. 

Az Index a Kaleta-ügyről is kérdezte Gulyást, miszerint mi a kormány álláspontja arról, hogy fel kellene-e oldani a bizottsági ülés jegyzőkönyveinek titkosítását, és mennyire támogatják az adatnyilvánosságot az ügyben. Gulyás azt mondta, ő „általánosságban” támogatja az adatnyilvánosságot, az Országgyűlés a kormány felett áll, így tehát az Országgyűlés minden döntését tiszteletben tartják. „Nincs olyan információ az én birtokomban, amit a nyilvánosság előtt titkolni kellene” – mondta a miniszter, hozzátéve: úgy tudja, a nyilvánosság minden információnak birtokában van.

Ősszel fogja a kormány meghatározni a rozsdaövezeteket, de az önkormányzatokkal mindenképpen kell egyeztetni. Első körben állami ingatlanokat néz a kormány, de hosszú távon nem zár ki magánterületeket sem. 

Márciusban, áprilisban, májusban „másodlagos volt”, hogy egy lélegeztetőgép mennyibe került, megvásárolták, amit kellett. Nem normális körülmények között kellett néha hozzájutni a gépekhez, volt, hogy már a repülőgépekre felpakolt gépekre kellett lecsapni. Nyolc-tízezer közötti lélegeztetőgép kell Magyarországra a legrosszabb esetben, mondta. 

A strandolással kapcsolatban nem terveznek szigorításokat, ajánlják a védőtávolság betartását. Strandmérettől függ, hogy elfér-e ott ötszáz ember, de ezen nem terveznek szigorítani. 

Hagyományos, rendes iskolakezdéssel számolnak szeptemberben. Ezt végleges döntésnek gondolja Gulyás, de ha a járványhelyzet romlik, akkor átgondolják.

(Borítókép: Gulyás Gergely a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2020. július 16-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)