Orbán: A magyar és a lengyel erők megállították a brüsszeli liberális erők támadását

Fontos pillanat volt ez Magyarország történetében, de a másik 26 tagállaméban is. Olyasmivel próbálkoztunk, amivel korábban nem

– mondta Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatában a hét elején véget ért, ötnapos uniós csúcsról. A miniszterelnök szerint olyan volt az uniós helyzet, ami már azzal fenyegetett, hogy néhány tagállam „térdre eshet”, adósrabszolgaságot megközelítő szinten vannak gazdasági értelemben. Orbán szerint:

baj van. Ezért azt találták, találtuk ki, hogy ne csak egy hétéves költségvetést alkossunk meg, hanem egy gazdaságmentő csomagot is, odapakolva.

A kormányfő beszélt a 27 tagállam közötti megegyezés nehézségeiről. 

Magyarországnak és személyesen nekem szerencsém van, mert én voltam katona

– fogalmazott. Orbán szerint ő jobban bírja másoknál ezeknek a tárgyalásoknak a fizikai terhelését. Saját bevallása szerint a miniszterelnök a fél életét edzőtáborokban és öltözőkben töltötte, így voltak praktikái, hogyan kell egy maratoni EU-s költségvetési tárgyalást kibírni. Azt is mondta, nem panaszkodni akart, amikor az alváshiányáról posztolt a Facebook-oldalán, hanem azt akarja jelezni, hogy a magyar miniszterelnök helytáll.

A magyar és a lengyel erők Brüsszelnél megállították a brüsszeli liberális erők támadását

– jelentette ki. Orbán szerint nem meglepő, hogy az Európai Parlament máris elutasította ezt a megállapodást, mert ott Soros György által irányított és fizetett, migránspárti erők vannak, 

de ezeket a libernyákokat, akikkel vitatkoznom kell, elviszem a hátamon

– fogalmazott. A kormányfő úgy látja, mióta nemzeti kormány van, ezért támadják Magyarországot, hiszen ők sosem engednék meg, hogy kevert társadalom jöjjön létre, viszont ezek az erők „nem akarják, hogy mi a saját ízlésünk szerint rendezzük be az országot”. De ellenfeleit nem győzte le, szerinte vannak, akik „gyűlölnek minket”, és újra meg fogják támadni a hazánkat.

Gyűlölnek minket, nem túlzok

– mondta, amiért hazánk nem fogad be menekülteket, ráadásul „egy Soros György nevű magyar áll mögöttük”, tőle kapják a fizetésüket. Orbán arra számít, hogy mivel csak fontos csatát nyertek, de háborút nem,

a következő tíz évben sorozatosak lesznek ezek a támadások.

Szerinte ezért a következő tíz évben olyan miniszterelnöknek kellene az ország élén állnia, aki érti ezt az összefüggést, és kiáll a magyar nemzeti érdekek mellett. Orbán ugyanakkor hatalmas költségvetési sikereiről is beszélt, szerinte ugyanis a tárgyalások során mintegy 3 milliárd eurós plusz költségvetési forrást sikerült kiharcolnia azzal, hogy következetesen elutasított egy számunkra kedvezőtlen bizottsági javaslatot, és azt, hogy a jogállamiság kérdését összekössék a költségvetési forrásokkal.

Ha így nézzük, kerestünk Magyarországnak 3 milliárd eurót

– mondta. 

„Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson” – jelentette ki Orbán Viktor a következő hétéves költségvetésről és a gazdasági mentőcsomagról szóló négynapos tárgyalások után Brüsszelben még kedden. A miniszterelnök a magyar – független – sajtónak előre meg nem hirdetett sajtótájékoztatón, videós beszámolók szerint angolul úgy fogalmazott:

ez egy hatalmas győzelem.

Arról már írtunk, hogy az európai uniós tagállamok a kedden elfogadott megállapodásukban történelmet írtak, először fognak kibocsátani közös európai adósságot, amelyből a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalást akarják finanszírozni. Az EU-tól szokatlanul határozott lépést a legtöbb elemző dicsérte, ugyanakkor az alku mögött súlyos ellentétek húzódnak, sok fontos kérdést pedig még homály fed, például az sem egyértelmű, hogy mi lesz majd a jogállamiság kérdésével.

Már csak azért is kérdéses ez, mert jelenlegi formájában nem fogadja el a tagállami vezetők közötti politikai megállapodást az Európai Parlament, a parlamenti hozzájáruláshoz módosításokra van szükség. 

A jogállamiság kérdése biztos, hogy napirenden marad az uniós intézményekben, ezért nem okozhatott nagy meglepetést, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter már most azzal állt elő: 

ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.

Orbán pénteken reggel a rádióban a koronavírus okozta fenyegetettségről is beszélt. Azt mondta, hogy számára mindennap a halálozási adatok a legfontosabbak, mert minden emberélet számít, ezek az adatok egyelőre megnyugtatóak, ugyanakkor fegyelmezettnek kell maradni, például a vakáció idején is. Arról is szólt a miniszterelnök, hogy 

én nem beszélek le senkit a külföldi nyaralásról, mert muszáj látni a tengert, én is ebbe a csoportba tartozom,

de a „kevesebb Adria, több Balaton” elvet fontosnak tartja most, belföldön továbbra is biztonságosabb. Orbán szerint figyelni kell, betartani a szabályokat, és ha valaki külföldre utazik, előtte alaposan tájékozódjon.

A kormányfőt kérdezték az iskolaőrségről is, aki elismerte felelősségét abban, hogy a jelenlegi közállapotok között vannak a társadalomnak olyan tagjai, akik fenyegetnek vagy éppen bántalmaznak tanárokat, illetve bárki mást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy „tanárnők, tanítónők” fenyegetve érezzék magukat az iskolában.

Ez Magyarországon nem történhet meg. És ha megtörténik, ahogy volt néhány ilyen hely, akkor azonnal lépni kell. Talán korábban is kellett volna

– mondta, hozzátéve, hogy tudta, hogy hatalmas balhé lesz az iskolaőrség felállításából, mert a „liberális értelmiség” képtelen elfogadni a rendet, de a rendőrség fogja szolgáltatni ezeket az iskolaőröket, és a rend fenntartása lesz a feladatuk. Szerinte meg kell értetniük mindenkivel, a diákokkal is:

szabadság van, demokrácia van, mindenről lehet beszélni, de az iskolában rendek kell lennie.

Végül Orbán a nemzeti konzultációval kapcsolatos kérdésre arról beszélt, hogy a „magyar baloldalra semmiben sem lehet számítani”, és érthetetlennek nevezte, hogy „postaládákból kilopkodják” a dokumentumokat, ezzel ugyanis szerinte egyesek megakadályozzák, hogy az emberek maguk dönthessék el: ha jön a járvány következő hulláma, annak kezelésében milyen intézkedések, milyen közös pontok mentén haladjon a kormány.