Vitézy: Modernizálják az északi, déli és keleti elővárosi vasutat

Folytatódik az elővárosi vasúthálózat fejlesztése, írta közösségi oldalán Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója.

A déli irány: Lajosmizse

A kormány pénteken közzétett döntése értelmében a BFK a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel megkezdi Budapest és Lajosmizse között a MÁV 142-es számú vasútvonalának teljes körű felújításához szükséges tervek elkészítését. 

Vitézy szerint a vonal nagy részén 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, a vonatok dízelvontatásúak, a megállók nem akadálymentesek, és hiányoznak a parkolók, biciklitárolók. Ennek ellenére az egyvágányú elővárosi vonal még mai állapotában is kihasznált, fejlesztési potenciálja óriási. A lassú sebesség és a kapacitáshiány miatt ritka járatkövetés ellenére az itt közlekedő S21-es vonatok gyakran zsúfoltak. Budapest XVIII. kerülete (Pestszentimre) és Gyál, Dabas, illetve a dél-pesti agglomeráció számos települése számára nyújthatna versenyképes alternatívát a vasút – gyorsabb, sűrűbb, megbízhatóbb szolgáltatás esetén. A zsúfolt mizsei vonatok extrém helykihasználásáról lapunk is írt korábban:

A vonal tervezett villamosítása önmagában, a járatsűrítés révén kiváltott autóforgalom nyomán a klímaváltozás elleni fellépés része, az ingázóknak nyújtott időmegtakarításon és egyéb nemzetgazdasági hasznokon túl, teszi hozzá a BFK igazgatója. Mint írja, ma Budapesten 10-ből 6 ember tömegközlekedik, míg az agglomerációból ingázók körében mindössze 10-ből 3-an teszik ezt. Stratégiai célkitűzés ezen változtatni, hisz a központi régió közúti torlódásai több százmilliárd forint gazdasági kárt okoznak a dugóban feleslegesen eltöltött idő révén. 

A BFK irányításával készülő Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően az eddigihez képest háromszorosára-négyszeresére nőhet az utasszám a lajosmizsei vonalon. Ehhez a legbelső szakaszon 10-15, a külső szakaszokon 30 perces járatkövetés szükséges a mai 60 perces helyett. 

Lajosmizse és Budapest között a sebességet a beépítettségtől függően 80-120 km/órára növelnék, a megállóhelyeket akadálymentessé tennék, P+R parkolókat építenének, a vonalat villamosítanák, és a legforgalmasabb pontokon külön szintű közút-vasút kereszteződéseket alakítanának ki. 

A vonal ma az Üllői útnál nemcsak a főutat, de az 50-es villamost is szintben keresztezi, ami a teljes térség közlekedésének akadályt képez – ezt a szintbeli csatlakozást ki kell váltani a projektben, már csak a vonal villamosítása miatt is.

A vonalra eddig ilyen átfogó fejlesztési tervek nem készültek. Az építési engedéllyel bíró terveket a BFK 2022-re készíttetheti el, európai uniós támogatás felhasználásával. 

Az északi irány: Veresegyház, Medveotthon

Szintén a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a határozat a Budapest–Veresegyház–Vác (71-es számú) vasútvonal teljes körű felújításának előkészítéséről és tervezéséről. A lajosmizsei vonal fejlesztéséhez hasonlóan a veresegyházi vonal teljes megújítására szóló tervek is európai uniós források bevonásával készülnek el, írja Vitézy egy másik bejegyzésében. 

A fóti és veresegyházi térség lakosainak száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt évtizedekben.  Az M2-es főúton és az M3-as autópályán, illetve a 2102. sz. úton Budapestre tartó autóforgalmat Budapest nem tudja fogadni, a torlódások fenntarthatatlanok, az úthálózat további forgalomnövekedést nem bír el. Ezért Vitézy szerint a térségből Budapestre utazóknak csak a vasúti közlekedés fejlesztése jelenthet környezetbarát megoldást. 

A veresegyházi vonalon a pálya leromlott állapota miatt a vonatok ma csak 40-60 km/h sebességgel közlekedhetnek, az egyvágányú vonalon – a kevés kitérési lehetőség miatt - óránként csak 1-2 vonat indítható. Az állomások és megállóhelyek leromlott állapota nem vonzza az utasokat, de még ezen körülmények között is naponta mintegy 10 ezer ingázó használja ezeket. 

A fejlesztéssel a BKF-nek az a terve, hogy a szerelvények sebességét 80-100 km/órára növeljék, a megállókban és állomásokon akadálymentes peronokat létesítsenek, elérhetőségüket P+R és B+R parkolókkal javítsák. Így Vácról Veresegyházon át félóránként, Veresegyháztól pedig 15 percenként indulhatnak majd a vonatok Budapestre, Fóttól befelé pedig akár az óránként 6 vonatos szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra kiépíthetőségét is vizsgálják majd a tervezésnél. A vonalat ilyen kínálat nyújtásához több szakaszon kétvágányosra kell bővíteni.

A járatok sűrítésének feltétele a Nyugati pályaudvar és az oda vezető vágányok kapacitásának bővítése is, ezen is dolgozik a BFK Vitézy közlése szerint. Több elővárosi vonathoz nagyobb fejpályaudvarok szükségesek vagy a zsákutcaszerű működés helyett az átmenő pályaudvari rendszerre való átállás – ezért is foglalkoznak a Duna alatti vasúti alagút vizsgálatával is. 

Két új megállót terveznek a veresegyházi vonalon: az egyiket a Marcheggi hídnál, ahol lehetővé tennénk az átszállást a váci, veresegyházi, az esztergomi vonal és a külső körvasút találkozásánál. A másikat pedig Veresegyház közelében, Medveotthon néven. Az összetett fejlesztéssel a BFK számításai szerint megháromszorozhatják a vonalat használók számát. 

Keleti irány: Hatvan, Szolnok felé

A hatvani és újszászi vasútvonal kapacitásának bővítéséhez, a Hatvan felé jelenleg is zajló építkezések során megújuló vasútvonal teljes potenciáljának kihasználásához további fejlesztések szükségesek a legszűkebb keresztmetszetet jelentő belső budapesti szakaszon – ennek megindításáról is döntött kormány, írja hétfői bejegyzésében Vitézy. 

A Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget közötti vonalszakaszt naponta 42 ezer ingázó használja, a vonatok csúcsidőszakban zsúfoltak, a menetrend további sűrítése azonban a pálya kapacitásának korlátai miatt már nem lehetséges, ezért szükséges az a fejlesztés, mely Budapest X. (Kőbánya) és XVII. kerülete (Rákosmente), illetve Ecser, Pécel, Gödöllő, Isaszeg, Aszód, Hatvan, Ecser, Maglód, Gyömrő, Sülysáp térségének jelent megbízhatóbb vasúti közlekedést és új kapcsolatokat.

A cél, hogy a Keleti pályaudvartól Pécelig és Gyömrőig 15 perces járatsűrűség legyen a MÁV Start S60-as és S80-as vonatai számára a Budapest-Hatvan és Budapest-Újszász vonalon. Ehhez jelentős kapacitásbővítés szükséges: a meglévő kettő mellé egy harmadik vágányt kell építeni a Keleti pályaudvar és Rákosliget között, ez teszi majd lehetővé az elővárosi vonatok sűrítését a zsúfolt budapesti szakaszokon, és ez a feltétele annak, hogy az elővárosokból több vonat tudjon indulni a főváros felé. Ezáltal válik teljessé a Hatvantól Budapestig már megindult felújítás. Ennek a harmadik vágánynak a kiépítése a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső állomás között jövőre kezdődik, a kivitelezési szerződést a NIF már megkötötte. A BFK-t a hiányzó szakasz meglévő vágányainak felújítása mellett a harmadik vágány előkészítésével és tervezésével bízta meg Kőbánya felső állomás és Rákosliget között. 

A tervek szerint a hatvani és újszászi elővárosi vonatok (mai számaikon: S60, S80, Z60, Z80) megállási rendje is változik majd:

• Kőbánya felső állomás áthelyezését tervezik az Élessarokhoz, kapcsolatot teremtve az ott közlekedő buszokkal és villamosokkal.
• Új megálló épül a Hungária körútnál, melynek terveit a Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázat eredményeként megkötött tervezési szerződés keretében készítteti el a BFK. Az új megállóban a hatvani és újszászi-szolnoki vonalról érkező elővárosi vonatok (S60, Z60, S80, Z80) kapnak új átszállási kapcsolatot az 1-es villamosra - az új megállót a forgalmi modellezéseink szerint akár 10 ezer utas is használhatja majd naponta, tehát forgalma Zuglóéhoz lesz mérhető. Az új megálló a vonatok jelentős része számára kiváltja a rákosi megállást majd.
• Új budapesti megállók épülnek a XVII. kerületben, a térségben élők régóta hiányolt kötöttpályás kiszolgálására: Akadémiaújtelep néven a hatvani vonalon (már épül) és Madárdomb, illetve Strázsahegy néven az újszászi vonalon (tervezésük most kezdődik, Strázsahegy megvalósíthatóságát és indokoltságát a tervezés során még vizsgálják).
• A vonal mentén új P+R és B+R parkolók épülnek.

A tervezett vasútfejlesztés a 80a és a 120a, vagyis a Budapest–Hatvan, és a Budapest–Szolnok–Újszász vasútvonalakat érinti, melyek együttesen Budapest legforgalmasabb elővárosi vasúti folyosóját adják. Elhelyezkedésükből adódóan a kelet-magyarországi és a dunántúli országrészek felé is vasúti kapcsolatot jelentenek, fejlesztésük nemcsak az ingázók, de a Miskolc irányába tartó távolsági forgalom számára is fontos, szögezi le a BFK igazgatója.

Borítókép: A mizsei vonat és az 50-es villamos találkozása - Fotó: Nyitrai Dávid / BFK