Adalbert
7 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Iványi Gábor: Nem adjuk önként az iskoláinkat!

TRAL4694 TA
2020.09.11. 14:10
Miután a felére csökkentették a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláinak állami támogatását, mélyszegénységben élő gyerekek sorsa került veszélybe. Az intézményekért felelős Iványi Gábor lelkésszel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a hitről, amely szinte az egyetlen túlélési stratégiájuk maradt. Interjú.

Mélyszegénységből jövő, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű, nagy arányban roma gyerekekkel foglalkoznak, akik nemegyszer a többségi társadalomtól teljesen elzárt nyomortelepeken élnek. Nekik szóló hiánypótló alapítványi iskoláikban nem csupán a gyerekek speciális nevelési igényeit veszik figyelembe és építenek minderre érzékeny pedagógiai, egyben szociális programot. A tudás mellett motivációt, reményt és hitet is adnak a gyerekeknek.

Az idei tanévtől hirtelen mégis drasztikusan lecsökkentették az eddig nekik folyósított állami támogatás összegét, amelyről maguk az intézmények vezetői számoltak be. Az Igazgyöngy Alapítványon és az Ámbédkar Iskolán túl a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) több iskolával, köztük két budapesti oktatási centrummal is érintett a történetben, miután tőlük most összesen 95 millió forintot vontak el. Iványi Gábor egyházelnök szerint egyelőre ők hárman kerültek célkeresztbe, ám ez még csak a kezdet, nagy eséllyel újabb alternatív, függetlenebb iskolák követik őket.

Az államtitkáron keresztül a hatalom azzal kínált meg bennünket, hogy a minisztériummal kötött megállapodás alapján még egy tanév erejéig megkapjuk a fele állami támogatást. Úgy, hogy már az eredeti 190 millió forint sem volt különösebben nagy összeg, amelyből most 95 milliót kapunk. Miközben olyan megjegyzéseket is le kell nyelnünk, hogy nem teljesítünk jól, a következő évtől ezért nem szerződnek le velünk

– mesélte Iványi Gábor az Indexnek, akik már így is eleve felét kapták a többi egyházi fenntartású iskolának. 

A MET vezetője hozzáteszi, jogos az észrevétel, amennyiben az országos kiválósági listákat vezető, Fazekas-típusú iskolákkal mérik össze őket. Ugyanakkor azt is felvetették az államtitkárnak, hogy még sosem járt az iskoláikban, és nem nézett a gyerekek szemébe. Erre, elmondásuk alapján, már nem kaptak érdemi választ.

Például volt egy önként kitölthető kérdőív, amely a gyerekek hátterét kutatva többek között rákérdezett, milyen újságot olvasnak, van-e otthon televízió, rádió stb., amiből kormányoldalon azt a következtetést vonták le, hogy nem térül meg a rájuk fordított befektetés.

Amikor ezt odavetették, megkérdeztem, hogy miért? A rájuk fordított befektetés megtérül? Például Soros György támogatása, amiből Orbán Viktor külföldön tanulhatott, megtérült? Vagy megtérülnek a stadionok és a kisvasút? Ezek után ne dobálózzunk azzal, hogy mi az, ami megtérül

– érvel az ismert lelkész, aki az utóbbi időben aktívan kivette a részét a Szín- és Filmművészeti Egyetem függetlenségéért folytatott küzdelemből is. Elsősorban azért, mert ő azokra az oktatási intézményekre tekint megtérülő befektetésként, amelyekből nem vezényszóra engedelmeskedő, hanem önállóan gondolkodó állampolgárok kerülnek neki, akiknek meggyőződése, hogy joguk van beleszólni a világ alakulásába.

Kapcsolódó

Iványi Gáborék is tüntetést szerveznek a Színművészetiért

Péntek este is demonstrálnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem függetlenségéért.

Ül a gyereklány az iskolapadban, és szoptat

Az őket ért vádakkal ellentétben Iványi Gábor hosszan sorolja nekünk a sikertörténeteket, a gyerekek valóra vált álmait. Köztük a serdülő Budapest-ezüstérmes ökölvívójuk történetét abból az időből, amikor még működött az ökölvívó-szakosztályuk. Ahogy volt olyan szegény családban nevelkedő kislányuk is, akinek miután ötéves korában megmutatták a sakktáblát, később megnyerte a megyei bajnokságot.

Gyürén pedig kétszer annyi ideig tart a tanévzáró, mert hosszan sorolják a tanulmányi versenyeken elért eredményeket és osztogatják melléjük a jutalomkönyveket, ahol nekik egy ötödik-hatodik helyezés is rengeteget számít.

A gyerekeink között rengeteg tehetség van, sportban, tudományban, zenében, és vallom, hogy mindenkinek találjuk meg a dicsérhető pontját. Azért is visszük őket folyamatosan versenyekre, mert különben közülük sokan másképp el sem hagynák a saját szűk kis környezetük, a lakótelepük határát. Közben állandóan arról beszélünk nekik, hogy szabad vagy, egy életed van, a döntés a te kezedben van. Ezzel is próbálunk szembemenni a mindenkori hatalmi akarattal, hogy aki szegény, az maradjon is szegény

– fejti ki a lelkész.

Hiába ajánlották fel nekik, hogy átveszik és iskoláikat besorolják a központi állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KLIK) alá, ők ezt határozottan elutasítják. Már csak azért sem tartják szerencsésnek a kezdeményezést, mert Abaújkérre, ahol egyszerre családi bölcsődét, óvodát, általános és szakközépiskolát, szakgimnáziumot és kollégiumot is működtetnek, egyes környékbeli településekről csak napi néhány busz közlekedik.

Ha a saját iskolabuszaikkal ők nem gyűjtik össze 30-40 településről Abaújkér mentén a gyerekeket, félő, hogy a diákok el sem jutnak az iskolába. A lelkész szerint nélkülük az említett diákok elkallódnának, és legfeljebb közmunkás lehetne belőlük, a lányokból prostituált.

Ahogy az is jó kérdés, hogy mi lenne például a MÁV-telepin túl a másik budapesti, XVIII. kerületi oktatási intézményhálójukkal, ahova zömmel speciális nevelési igényű gyerek jár, köztük nagykorú nyolcadikosok. Iványi Gábor közben komolyan tart attól is, hogy míg ők bölcsődét is működtetnek, és a babával együtt hívják az iskolapadba a gyereklányokat, akik a szünetben szoptatnak, ezek a fiatalok az ő törődésük nélkül örökre kimaradnak az iskolából. „Mi például erre sem kapunk semmilyen állami támogatást, mégis könyörgünk nekik, hogy jöjjenek, és tanuljanak a babával együtt” – magyarázza Iványi.

Térjen meg a politika!

A tanévet mindenesetre elkezdték, és most harcolnak az igazukért, a túlélésért, nem csupán az iskolák frontján. Párhuzamosan küzdünk azért, hogy az 1981-ben sok-sok üldözés és szenvedés árán kiharcolt egyházi jogainkat ne a rendszerváltó Fidesz vegye el. 1973 és 1981 között házkutatásokat éltem át, felfüggesztett börtönt kaptam, és több mint négy évig az utcán prédikáltam, mert elvették a templomomat. Ezek után ne jöjjön nekem azzal a Fidesz, hogy most kezdjük a nulláról, és csináljanak úgy, mintha tegnap jelentkeztünk volna be mint vallási tevékenységet végző egyesület” – sorolja Iványi Gábor, aki a MET kötelékében közel 1000 embernek ad főállásban fizetős munkát a hajléktalanszállókon teljesített szolgálattól a lelkészeken át a pedagógusokig.

Iványi Gábor őszintén nem tudja, hogyan tovább. Mindenesetre ugyanúgy töretlenül hisz Istenben és abban, hogy képesek a változásra, és megszólíthatók az emberek.

Iványiék most élhetőbb stratégia híján újabban máról holnapra terveznek, és hálát adnak minden egyes újabb megélt napért. Most úgy léteznek ők is, mint a szegények, mert el kell gondolkodniuk, hogy mit tegyenek: befizetik a villanyszámlát, vagy enni adnak a kollégáiknak. 

Az opciók hiánya számukra elsősorban azt jelenti, hogy az alternatív és más magániskolák többségével ellentétben náluk fel sem merül, hogy a diákok családjai állják a tandíjat, az iskola fenntartási költségeit. A Wesley-iskolákba járó gyerekek családjainak sokszor már így is Iványi Gábor és csapata veszi a tűzifát és küldi a rendszeres élelmiszercsomagot.

A lelkész egyfelől nagyon hálás azoknak, akik eddig és újabban is kisebb-nagyobb adományokkal az ügyeik mellé álltak: újabban mentik az oktatási intézményeiket. Másfelől ezzel csapdahelyzetbe is kerültek, mert innentől könnyen mondja az állam, hogy végleg kivonul az iskolák támogatásából, miután erre maga a MET és hívei is össze tudják gyűjteni a pénzt.

Én erre mindig azt mondom, hogy többel tartozik nekünk a magyar állam, mint mi neki. Ahogy azt is, el kell menni a falig: ne mondhassák az utódok, hogy meg sem próbáltuk. Nem adjuk oda önként az iskoláinkat, vegyék el, ha kell nekik. Ha így is lesz, legalább legyen nyilvánvaló, hogy ez nem a mi akaratunk volt

– jelenti ki a MET egyházelnöke, aki mást nem tud mondani, mint azt, hogy a hatalomnak meg kellene térnie.

Kapcsolódó

Nem mondunk le senkiről

Az Oltalom Egyesület ott van a legkiszolgáltatottabb emberek mellett, talán nincs még egy ennyire összetett tevékenységi körrel rendelkező egyesület Magyarországon. Idén Jószolgálat-díjat nyertek.

(Borítókép: Trenka Attila / Index)