Félelem és reszketés a Budaörsi úton

Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes annak örülne, ha a fővárosban 70-30 százalékos arányban használnák autósok és biciklisták a közutakat. Budapest hosszú távú közlekedési stratégiája 10 százalékos kerékpáros közlekedési aránnyal számol. Az utazásnak ez a módja a budapesti viszonyok között kellően gyors, és egészen addig egészségesnek is mondható, amíg egy 12 tonnás teherautó, vagy egy menetrendszerű busz el nem üti a Budaörsi út egy rövid, de annál veszélyesebb szakaszán az arra kerekezőt.

A BAH csomópontnál, a Budaörsi út 20. magasságában, a felüljáró mellett kijelölt nyitott kerékpársávon haladóknak azonban ez a fajta kockázat sajnos mindennapi élménye lehet. A helyszínen döbbenetes volt látni, ahogy a külső sávon haladó gépkocsik (ha nem is szabálytalanul, de folyamatosan) két kerékkel a kerékpársávon mennek, és mindannyiszor fékezni kényszerülnek, amint egy biciklis halad előttük. A mérőszalagot az útpályára fektetve lemértük a külső sáv szélességét, és rögtön beigazolódott a gyanú: 

Az útszakaszt balról villamossín, jobbról pedig a BAH csomóponti felüljáró határolja, így adottságaiból következően az út nem szélesíthető. Az úton menetrend szerint közlekedő, 2,5 méter széles buszok értelemszerűen el sem férnek az 1,9 méteres sávban, így vagy a belső sávba kénytelenek átsorolni, vagy – amint ott jártunkkor tapasztaltuk – inkább kivárják a kerékpárosok elhaladását. 

A Magyar Útügyi Társaság belterületi közutak tervezéséről szóló dokumentumában az áll (109. oldal), hogy párhuzamos közlekedésnél, csökkentett sebességnél (30-50 km/h) teherautó és kerékpár esetén a mértékadó járműtalálkozás méretezés szempontjából, általános esetben így nézne ki: 

A Budapest Közlekedési Központnál (BKK) érdeklődésünkre azt mondták, hogy a BAH csomópontról a Villányi útig tartó, nyitott forgalmi sávról a Fővárosi Önkormányzat, a BKK és a Budapest Közút Zrt. által alkotott munkacsoport döntött. A busz–kerékpársáv kialakítása ellen  szólt, hogy ezen a szakaszon rendkívül kicsi a kerékpáros-forgalom, ugyanakkor lökésszerű, kétsávos a közúti igény. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen szempontok alapján döntöttek az adott szélességű útpályán a nyitott kerékpársáv kijelöléséről, erre azonban nem kaptunk választ.

UPDATE: Cikkünk megjelenését követően a BKK jelezte, hogy az említett sáv nem kerékpársáv. Ha a hivatkozott útszakaszon busz–kerékpársáv valósult volna meg, akkor arra a sávra a személyautók nem hajthatnak rá. Figyelembe véve a környék forgalmát, ez komoly torlódásokat okozna. Azért alakítottak ki nyitott kerékpársávot a szakaszon, mert így azt a személyautók is igénybe vehetik, azaz megelőzhető a dugók kialakulása. Mindez tehát a közúti forgalmat segíti. Ez a megoldás tűnt a legpraktikusabbnak, hiszen itt elég alacsony a kerékpárral közlekedők száma, ezért nincs igény állandó kerékpársávra.

(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)