Gulyás Gergely: A nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják

A magyar nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják.

Ezt Gulyás Gergely jelentette ki a trianoni békediktátumra utalva annak alkalmából, hogy az első világháborút lezáró békekötés századik évfordulójára bélyegblokkot jelentetett meg a Magyar Posta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta:

Trianon nemzeti tragédiát jelent, egy olyan egy évszázada befagyott konfliktust, amelynek mi vesztesei vagyunk, de a szomszédaink sem nyertesei.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány sarokba szorította az egész világot, így Magyarországot is, de a Trianon századik évfordulójára tervezett szerteágazó rendezvénysorozat elemeit a pandémia elmúltával megvalósítják.

Trianon egy évszázad múltával figyelmeztetés: a szembenállás Közép-Európában nem járható út. Birodalmak ütközőzónájában élve csak akkor védhetjük meg szabadságunkat, és csak akkor tudjuk megőrizni kultúránkat, mindazt, akik és amik vagyunk, és csak akkor alkothatjuk meg a magunk jövőjét, ha a Kárpát-medencében határokra tekintet nélkül lelhetünk valamennyien otthonra

– hangsúlyozta a miniszter.

A jubileumi rendezvénysorozat része a mostani bélyegkibocsátás is. A Magyar Posta vezérigazgatója elmondta: alkalmi bélyegeikkel egyszerre emlékeznek és emlékeztetnek történelmünk fontos eseményeire több mint másfél évszázada.

Társaságuk sorsa mindvégig összeforrt a nemzetével, hiszen az 1867-es kiegyezés után jöhetett létre a hangsúlyozottan nemzeti jellegű posta. A Trianon utáni nehéz helyzetben kellett újraszervezni a postát, figyelmet fordítva arra, hogy megélhetést biztosítsanak az elcsatolt területekről érkező munkatársaknak

– mondta  Schamschula György.

A rendezvényen jelen volt a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki arról beszélt: a trianoni tragédia és az arra adott magyar válasz mutatja, hogy a túlélés képessége kivételes tulajdonságunk, hiszen a békediktátum előkészítői el akarták pusztítani a magyarságot.

Nem mazochizmusból emlékezünk a történelem egyik, ha nem a legnagyobb igazságtalanságára, hanem arra gondolva, hogy mindez nem fogott rajtunk, hogy a szeretet, az élni akarás erősebb volt, és hozzásegített bennünket a túléléshez

–  fogalmazott Schmidt Mária.