Milliárdokat kaptak Iványiék az államtól
További Belföld cikkek
- „Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
Bár Iványi Gábor szerint az Orbán-kormány 2010 óta üldözi vallási közösségét, a lelkész által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület az utóbbi nyolc évben két és fél milliárd forint többlettámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Erről ír keddi lapszámában a Magyar Nemzet. A cikk szerint az egyesületet fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) folyamatosan kapja az állami normatívát a közfeladatot ellátó intézményei után, ráadásul 2012 és 2020 között több mint két és fél milliárd forint többlettámogatást is kapott az Emmitől. Az egyetlen, amit a kormány visszavont, a kiegészítő normatíva fele, mintegy 95 millió forint.
Mindeközben az egyesület által fenntartott hajléktalanszállásokon a támogatások ellenére is áldatlan állapotok uralkodnak, kifizetetlen közüzemi számlák sorakoznak. A sajtóban megjelent információk szerint Iványiék közüzemi tartozásának mértéke országosan százmilliós nagyságrendű, a Dankó utcai intézményeknél további harmincmillió forint.
Egy korábban ott dolgozó szociális munkás szerint a hajléktalanok sokszor inkább az utcát választják, mint a szállást:
Keveseknek adatik meg, hogy saját ágyuk legyen. A többségnek minden este más ágyon kell aludni, így a higiénés szabályok nehezen tarthatók be, és sokszor azonos a munkába járó hajléktalan és az utcán maga alá csináló fedél nélküli ágya.
Iványiék narratívája, amellyel szociális és oktatási intézményeik anyagi nehézségeit magyarázzák, az, hogy 2010 után az új hatalom nekitámadt a MET-nek, megfosztotta egyházi státuszától és az azzal járó állami támogatásoktól. Az állítólagos üldöztetés oka pedig az, hogy nem hajlandók a hatalom szekerét tolni.
Megalakulásunk óta működő egyház vagyunk. Ha a kormány olyan alkotmánysértő törvényt fogad el, amely ezt a szerzett jogot elveszi, akkor ez erőszakos, nem törvényes cselekedet
– nyilatkozta a lelkész annak idején a Heti Válasznak.
Tény, a 2011-es egyházügyi törvény hatályba lépése óta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség nem tartozik a Magyarországon bejegyzett egyházak közé. Mindez azonban nem sérti a vallásszabadságot, hiszen hitéleti tevékenységet civil szervezet is végezhet. Ugyanakkor a metodisták által szakadárnak tekintett Magyar Evangéliumi Testvérközösség jogfosztásáról szóló hírek ugyancsak alaptalannak tűnnek, mivel a Magyar Nemzet értesülése szerint már folyamatban van az egyház nyilvántartásba vételi eljárása a Fővárosi Törvényszéknél.
Az új egyházügyi törvény egyébként nem véletlenül született meg, hiszen Magyarországon 2010-re körülbelül kétszáz bejegyzett egyház volt, amelyek jelentős része csak az ezzel járó állami támogatásokra hajtott, hitéleti tevékenységet nem végzett, élő gyülekezetei, közösségei nem voltak.