Szájbarágó: Itt a CEU, hol a CEU?
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Most akkor elment a CEU, vagy itt maradt?
Az épületet nem vitték el nyilván, de diplomát adó képzéseit igen. 2019 szeptembere óta Bécs ad otthont az egyetem számára, idén ősszel pedig már Ausztriában kezdte meg tanulmányait az első alapszakos évfolyam.
Mi maradt akkor itt?
A budapesti kampuszán továbbra is folytat kutatótevékenységet. A CEU Demokrácia Intézete és az annak részeként tovább működő Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja fogja össze a magyarországi kutatótevékenységet.
De vannak itt diákjai az egyetemnek?
Még igen, 615 olyan mesterszakos és doktori hallgatója van az egyetemnek, akik 2021-ig a budapesti kampuszon fejezik be a tanulmányaikat.
Miért kellett akkor egyáltalán elmennie az egyetemnek?
Az Orbán-kormány kezdeményezésére 2017-ben módosították a magyar felsőoktatási törvényt. A törvénymódosítás négy új feltételt szabott a Magyarországon működő külföldi egyetemek számára. A külföldi diplomát is adó egyetemeknek külföldön is rendelkezniük kell székhellyel, ahol vannak hallgatóik, és folytatnak tényleges oktatási tevékenységet is. A egyetem működéséről a két államnak is meg kell állapodnia egy nemzetközi szerződés keretében. Magyarországon is elismert felsőoktatási fokozatot és diplomát adó képzést kell kínálniuk. Továbbá a magyar Oktatási Hivatalnak engedélyeznie kell a hazai működésüket.
Mi ezzel a baj?
Alapvetően semmi. A kormány azt mondta, azért szeretnék egységesíteni a külföldi egyetemek hazai működését, mert több olyan kamuegyetem is működött idehaza, amely egy csomó pénzt beszedett a diákjaitól, cserébe pedig külföldi diplomát ígért nekik. Ez elsőre vonzónak is tűnhet, de ezekben az intézményekben általában gyenge színvonalú oktatás folyt, a diploma pedig, amit kiadtak, semmire nem volt jó.
A CEU is ilyen kamuegyetem volt?
Nem, a CEU-n nemzetközileg is elismert, színvonalas oktatás folyt Budapesten, ahova a világ minden részéről érkeztek hallgatók és oktatók egyaránt. A probléma valószínűleg inkább az volt, hogy az egyetemet közel 30 éve Soros György alapította, akivel a kormánynak komoly világnézeti vitái vannak. Az egyetem ennek az áldozata lett. A CEU ugyanis hirdette magáról, hogy kritikus gondolkodásra, a nyílt társadalom eszméjére oktatja a hallgatóit.
De a kormány által támasztott feltételeknek megfelelt?
A CEU korábban valóban nem folytatott oktatási tevékenységet Amerikában. A törvény elfogadása után pár hónappal azonban megállapodást kötött a New York-i Bard College egyetemmel, amely engedélyezte a CEU számára, hogy az amerikai kampuszon is oktathasson. New York állam és Magyarország között el is készült a szerződéstervezet, a magyar fél azonban ezt nem írta alá. Szóval a CEU igyekezett megfelelni a magyar felsőoktatási törvényben megfogalmazott feltételeknek, de a magyar kormánynak ez nem volt elég.
És nem próbáltak küzdeni azért, hogy itt maradhassanak?
De, tiltakoztak a döntés ellen, politikai eszközöket is bevetettek, de a bizonytalanság miatt 2018 decemberében bejelentették, hogy inkább elhagyják Magyarországot, és Bécsbe költöznek át. Közben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amely végül az Európai Bíróságon kötött ki, ahol végül elkaszálták a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítását, vagy közismertebb nevén lex CEU-t. Az Európai Bíróság szerint ugyanis nem oké, hogy a külföldi egyetemek számára olyan feltételeket támasztanak, amelyek uniós jogot sértenek azzal, hogy nem biztosítanak egyenlő bánásmódot a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára.
Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a lex CEU miatt
A felsőoktatási törvény 2017-es módosítása összeegyeztethetetlen az uniós joggal.
(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI.)