Elkészültek az első tankönyvek, amelyek a finnugor helyett a hun rokonságot tanítják

Az ötödikes és a kilencedikes diákok már a megváltozott Nemzeti Alaptanterv szerint  írt történelemkönyvekből tanulhatnak. Ezek a tankönyvek egyelőre csak afféle demóváltozatban léteznek, amelyet csak a tanárok érnek el, talán azért is, mert a tartalmukról feszült hangulatú vita folyik a történészi körökben. Berend Nóra a Cambridge-i Egyetem professzora a Történelemtanárok Egyletének honlapján megjelent írásában bírálja az egyik ilyen próbatankönyvet, amely 

A történész  szerint az egyik ilyen próbatankönyv, Gróf Péter és Szabados György műve

• a magyaroknak és a magyarok kitalált őseinek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonít a valóságnál, illetve mindenféle kitalált érdemekért dicséri őket, amihez képest a korabeli nyugati évkönyvek teljesen világossá teszik, hogy „őseink” gyakorlatilag rabló zsoldosok voltak, akik jó pénzért bárkihez elszegődtek,
• az egyeduralmat dicsőíti a demokráciával szemben, vagyis tendenciózusan úgy mutatja be az  egyeduralmat, mint a demokráciánál jobb politikai berendezkedés,
• egyoldalúan a kereszténység igazát, valóságosságát hangsúlyozza, „módszeresen torzít” a kereszténység javára.

De a próbatankönyveket bírálják azért is – írja a Telex –, mert

• a finnugor nyelvrokonságot csak az egyik elméletként mutatják be és
• elfogadják a hun-magyar kontinuitás, illetve a kettős honfoglalás elméletét is.

A  Történelemtanárok Egylete az egymásnak feszülő érvek miatt konferenciát szervezett a kérdésről, amelyre a könyvek íróit is meginvitálták. Közülük végül csak Szabados György fogadta el a meghívást, aki szilárdan védelmébe vette a társszerzőként írt művet.

Az elmúlt évtizedek magyar őstörténetét a finnugrista elmélet dominálta, ettől kell megszabadítani a területet 

– mondta a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

A konferenciáról részletesen beszámoló Telex a cikkében azt emeli ki, hogy a téma súlyosan átpolitizált, a kormányban Kásler Miklós miniszter személyes mániája az őstörténet és a hun származás, aminek a jegyében létrehozták a Magyarságkutató Intézetet, és annak nézetei tükröződnek vissza az új tankönyvekben. Miután január végén elfogadták az új Nemzeti Alaptantervet, néhány hónap alatt átírták a tananyagot, majd pillanatok alatt el is fogadták az új változatot, jóllehet az elméletről messze nincs tudományos konszenzus. Ezt jól mutatott a konferencia indulatoktól túlfűtött hangulata is.