Meg kell szüntetni a határzárat

DSZZS20200317005
2020.10.14. 10:57 Módosítva: 2020.10.14. 16:47
Egységes uniós szabályozás szerint kell kialakítani a beutazás szabályait, emiatt érvényét kell veszítse a határzár. Zöld országból szabad lesz a bejárás, kizárni senkit sem lehet. Magyarország piros, mint a cseresznye, de ezzel nincs egyedül.

A minap szavazták meg az uniós nagykövetek azt a javaslatot, amely szerint az unióban egységes szabályrendszer szerint kell besorolni az országokat járványügyi szempontból, s erre ma az Általános Ügyek Tanácsa is rábólintott. Ez azt jelenti, hogy a biztonságosnak ítélt zöld besorolásba tartozó államból nem lehet megtagadni a beutazást. A kockázatos narancssárga és a magas kockázatú piros besorolású államok esetében lehet ugyan korlátozásokat bevezetni, de kizárni senkit sem lehet, illetve a szabályozás nem alapulhat nemzetiségi alapon. A döntés azért is fontos, mert lassan földbe áll az európai légi közlekedés a követhetetlen szabályozás miatt. 

Szabad az út

Vagyis zöld országból mindenképpen szabad az út, narancssárgából vagy pirosból beutazva pedig elő lehet írni vagy tetsztet vagy karantént. A korlátozásnak méltányosnak és arányosnak kell lennie az ajánlás szerint.

Ez azt jelenti, hogy a határzár érvényét kell veszítse az ajánlás hatályba lépését követően.

Ez azonnal bekövetkezik, amint a szöveg megjelenik hivatalos formájában – azaz kihirdetik. Ez ma várható. Ennek alapján Magyarország esetében az a legfontosabb kérdés, hogy mikortól szűnik meg a határzár és milyen korlátozások lépnek életbe a piros és narancssárga országokból érkezők esetében. Kérdéseinket megküldtük a Belügyminisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Besorolás

Az az ország kerül zöld zónába, ahol a 14 napos mozgóátlag alapján 100 ezer lakosra vetítve a napi új fertőzöttek száma 25 alatt van, és a tesztek kevesebb mint 4 százaléka pozitív.

Az az ország kerül narancssárga zónába, ahol az új esetek száma 25 és 150 között van, de a pozitívráta 4 százalék alatti, illetve ha 50 alatt van a napi fertőzötti szám, de a pozitív esetek aránya 4 százalék felett van.

Az az ország kerül piros zónába, ahol az új fertőzöttek száma 150 felett van 4 százalék alatti pozitív ráta mellett, illetve 4 százalék feletti pozitív ráta esetében 50 feletti az új napi fertőzöttek száma.

Ha a tagállamok korlátozásokat vezetnek be piros vagy narancssárga államok esetében, akkor azt lehetőség szerint 48 órával a döntés előtt közzé kell tenniük, illetve azt megelőzően tájékoztatni kell az uniót is. Ha egy ország időközben a zöld zónába kerül, két hét elteltével köteles minden állam zöldként is kezelni.

Nem lehet diszkriminálni senkit

Nagyon fontos, hogy a korlátozások csak az adott országra vonatkozhatnak. Vagyis csak az adott országból való beutazást lehet vizsgálni – és engedélyezni, illetve feltételhez kötni –, de azt nem, hogy milyen nemzetiségű az utazó. A határzár ebből a szempontból súlyosan diszkriminatív, hiszen az csak a magyarok és a V4-országok állampolgárai számára engedi meg a beutazást – kötelező teszt vagy karantén mellett.

A megszavazott ajánlás nekünk, magyaroknak is fontos, hiszen ha zöld országból térünk haza majd, nem lehet számunkra sem tíznapos hatósági karantént előírni.

Ez nagymértékben megkönnyítheti akár a rokonlátogatást, akár egy őszi szünetre tervezett utazás kivitelezését is. Különösen azért, mert az ajánlás szerint nem lehet korlátozni az alábbi célból megszervezett utazást: munka, határ menti ingázás, üzleti út, rokonlátogatás, családi esemény (esküvő, keresztelő, temetés), újságírói munkavégzés.

A besorolást térképen lehet követni, amelyen a tagállamok mellett rajta lesz Izland, Norvégia, Liechtenstein, és amennyiben érkezik onnan adat, Svájc. Nem része ennek a rendszernek azonban az Egyesült Királyság, vagyis az onnan érkező, illetve oda irányuló utazások esetében egyedi szabályozást alkalmaznak majd az államok. Az ajánlás szerint a besorolást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) fogja elkészíteni, és hetente köteles lesz frissíteni és közzétenni.

Kérdés, lesz-e egyáltalán zöld ország

A javaslatot szeptember elején állította össze a német elnökség, akkor térképen mutattuk meg az államok besorolását – hazánk piros zónába került, ahonnan nem jött ki azóta sem. Azóta azonban romlott a helyzet szerte Európában is. Ezt jól mutatja ez az index, illetve az a tény, hogy szeptember elején még napi 22 ezer új fertőzöttet dokumentáltak Európában, ma pedig 46 ezret.

Bár az unió rekordgyorsasággal zavarta keresztül a javaslatot, nagyon úgy fest, kicsit elkésett – vagy legalábbis majdnem. Pillanatnyilag ugyanis csak néhány állam felel meg a szigorú kritériumoknak és bizonyul zöldnek: Ciprus, Norvégia, Észtország, Finnország és Görögország. A zöld és a narancssárga határán billeg Lettország, Litvánia és Németország, ahol csak kicsivel vannak 50 felett a fertőzöttek 100 ezer lakosra számolva.

Hazánkkal együtt 15 piros ország van Európában.

Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy a besorolást nem országokra, hanem régiókra bontva kell kialakítani. Így pedig valamivel színesebb lehet a paletta. A nagyon magas pozitív arány miatt hazánk valószínűleg így sem tudja egyetlen régiójával sem megugrani a zöldet, hiszen ehhez 25 alatti fertőzötti szám kellene, az pedig nem jön össze. De Olaszországban a csizma orra, Svédország bizonyos részei zöldbe kerülhetnek. Hasonlóképpen számíthat a zöld besorolásra az egyébként rendkívül rossz adatokat mutató Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek vagy a Portugáliához tartozó Madeira és Azori-szigetek.

A következő napok kérdése tehát az lesz, hogy mikor készül ez az ECDC a hivatalos, régiós szintű besorolással, illetve hogy miként változik a magyarországi szabályozás.