Mégis lehet megegyezés a Norvég Alap 75 milliárdjáról
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Felgyorsultak a tárgyalások az Orbán-kormánnyal a Magyarországnak járó Norvég Alapból származó 2014–21 közötti támogatások felhasználásáról – értesült a Népszava norvég forrásokból.
Hivatalosan a norvég külügy csak annyit közölt a közvetlenül őket megkereső újsággal, hogy „összességében az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai – Norvégia, Liechtenstein, Izland, Svájc – bíznak benne, hogy az egyetlen még meg nem kötött megállapodást is sikerül tető alá hozni hamarosan, hogy megfelelő időben indulhassanak a programok”. Egyúttal hangsúlyozták, nem szolgáltatnak információkat folyamatban lévő tárgyalásokról, bár megjegyezték azt is, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam a Norvég Alapra jogosult 15 közül, amely nem tudott megállapodni a norvég kormánnyal.
A lap értesüléseit fideszes források is megerősítették, hozzátéve, hogy valamelyest közeledtek az álláspontok, továbbá azt, hogy a viták ellenére Magyarország mindenképpen szeretné felhasználni azt a mintegy 75 milliárd forintot – 214 millió eurót –, ami az ország rendelkezésére áll fejlesztési célokra. A Norvég és a EGT-alapok egyébként azért jöttek létre, mert a négy, fent említett állam nem tagja az Európai Uniónak, de részesül a gazdasági integráció előnyeiből, ezért támogatja a kevésbé fejlett EU-s tagállamok felzárkózását különféle programokon keresztül.
A lap felidézi azt a vitát is, amely miatt lényegében hat éve nem tud megállapodni a donorország Norvégia és a magyar kormány. Lényegében a civil szervezeteknek szánt források elosztása volt a legfőbb akadály, mivel gyökeresen mást gondolt erről a norvég fél, mint a magyar állam, amely szerette volna teljes mértékben kontroll alá vonni a pénzosztást.
Továbbá arról is írnak, milyen kompromisszum oldhatja fel a patthelyzetet. Az újság szerint sem norvég, sem magyar oldalon nem zárják ki, hogy egy többszereplős konzorcium kezelje majd a támogatásokat, ebbe pedig bekerülhetnek akár a magyar kormánynak „kedves” szereplők is. Ez a struktúra amúgy sem lenne példa nélküli: Lengyelországban egy háromtagú konzorcium kezeli az ottani 53 millió eurós civil alapot. Igaz, ennek egyik tagjáról sem állítható, hogy közeli kapcsolatban lenne a Jog és Igazságosság Párt vezette konzervatív kormánnyal, sőt, a Báthory Alapítvány például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának helyi szervezete. A norvég kormány egyébként nemrég felfüggesztette több támogatás kifizetését, amelyek olyan lengyel városoknak jártak volna, amelyek „LMBTQ-mentes településnek” nyilvánították magukat.