Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Több mint egymillióan írták alá a Minority SafePack kezdeményezést

2020.11.13. 14:08

A Minority SafePack, azaz az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés új fejezetet nyitott az európai integráció történetében, és a kezdeményezők sikerének köszönhetően megjelenik az európai politika radarján – hangoztatta Navracsics Tibor, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője az MTI beszámolója szerint a témában rendezett online konferencián pénteken. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részeit képezzék. Hozzáfűzte:

Az európai integráció mindeddig alapvetően a gazdasági egységre, a belső piacra, illetve az ehhez kötődő szakpolitikákra koncentrált. Minden ezen túli politikai döntés csak másodlagos témaként jelent meg az európai politikában. Most a Minority SafePack, a kezdeményezők sikerének köszönhetően, megjelenik az európai politika radarján, méghozzá olyan témaként, amely potenciálisan nagyon sok mindent átalakíthat. Nem csupán az Európai Parlamentben (EP), az unió tanácsában, hanem magában az Európai Bizottságban is.

Az európai intézményeknek szembesülniük és foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, és valamilyen választ kell adniuk  ezekre.

Vincze Loránt EP-képviselő, a Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kiemelte: korszakalkotó, történelmi jelentőségű kezdeményezésről van szó, amiről csaknem évtizedes távlatból elmondható, hogy sikertörténet. Kezdeményezésüket indokolva elmondta:

Úgy érezték, hogy a kisebbségvédelem rendezetlen kérdés. Száz éve nem sikerült a magyar kisebbségek helyzetét megnyugtatóan megoldani, Erdélyben napjainkban azzal szembesülnek, hogy az identitásukat kell megvédeniük, miközben fejleszteni, modernizálni kellene a társadalmat. Az erdélyi magyarság jogos törekvése, hogy fejlődjön. Ehhez azonban az kell, hogy a kisebbségek jogai biztonságban legyenek. A kisebbségvédelem Európában nagyon eltérő képet mutat, ennek ugyanakkor nem kellene állam- vagy szülőhelyfüggőnek lennie. Olyan standardokat kell teremteni, amik minden kisebbség számára biztosítják a jogi kereteket.

Megjegyezte: ma egyetlen európai vagy nemzetközi szervezet sem tud hatni a nemzetállamok kisebbségpolitikájára, és a hajlandóság sincs meg bennük. Az unió intézményrendszere semmilyen védelmet nem nyújt az európai kisebbségeknek.

Kidolgozták a jogszabályjavaslataikat, s azokat októberben, nyilvános meghallgatáson bemutatták az Európai Parlamentben is.

A fogadtatás alapvetően pozitív volt – értékelt a politikus. Kitért rá, hogy az EP december közepén plenáris vitát rendez a témában, és ezt követően határozatot fogadnak el. Az Európai Bizottságnak január közepéig kell döntenie arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot.

Gál Kinga EP-képviselő szerint a kisebbségvédelem területén nehéz látványos áttörést elérni. Hozzátette: a Minority SafePackkel már most sikerült valami, amit „korábban nehezen hittek”. A kezdeményezés mérföldkő lehet az európai kisebbségvédelem területén – hangsúlyozta.

Vizi Balázs egyetemi docens arról beszélt, hogy nagyon érzékeny kérdésként kell tekinteni az emberi jogokra és ezen belül a kisebbségek védelmére.

Amikor az emberi jogokról, a diszkrimináció tilalmáról beszélnek, akkor nem lehet megkerülni, hogy ez utóbbi kiterjed-e a nemzeti kisebbséghez való tartozásra

– hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója. A kisebbségek védelmét illetően három szintet különített el, az első a nemzeti kisebbségek létének az elismerése, a második a velük szembeni diszkrimináció „kreatív értelmezése”, ami akár pozitív diszkrimináción keresztül az esélyegyenlőségüket javíthatja, a harmadik pedig az, amikor az állam vagy egy szervezet kifejezetten pozitív intézkedéseket tesz a nemzeti kisebbségek támogatása érdekében.

Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte: a Minority SafePack nemzetstratégiai kezdeményezés, amely jelentősen javíthat a határon túli magyar közösségek helyzetén. Hozzátette: „nem csak nekünk fontos” a kezdeményezés, a támogató nyilatkozatot összesen 1 123 422-en írták alá, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániába, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Az európai kisebbségi szolidaritás tehát létezik – összegzett.