Operatív törzs: járvány idején kormány a kormányban

A kormány január 31-én alakította meg a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, amelynek feladata eleinte a Covid–19 külföldi terjedésével összefüggő folyamatok elemzése és értékelése volt. Az országos veszélyhelyzetet március 11-én hirdették ki, egy héttel azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mint az operatív törzs irányítója március 4-én bejelentette a koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét.

Mindennapi életünket is meghatározhatja

Az első operatív törzset a 1012/2020. (I. 31.) Korm.-határozat, míg a másodikat (az első jogutódját) a tartalmában hasonló, de a jogforrási hierarchia magasabb szintjén álló a 286/2020. (VI. 17.) Korm.-rendelet hívta életre. Vagyis 

Mi az alapvető különbség egy kormányhatározat és egy kormányrendelet között? Nos, a kormányrendelet a végrehajtó hatalom által hozható legmagasabb szintű jogszabály, amely akár a mindennapi életünket is meghatározhatja (például a KRESZ-t vagy a járványügyi korlátozásokat is kormányrendelet szabályozza). A kormányhatározat ezzel szemben alacsonyabb szintű norma, amely a kormány által irányított valamely szervezet feladatait és működését szabályozza, anélkül, hogy a határozat az emberek mindennapi életére közvetlenül is kihatna.

Törvényi felhatalmazással

Az operatív törzs működését tehát kormányrendelet szabályozza, méghozzá az egészségügyi törvény június 18-ától hatályos módosítása alapján, amely felhatalmazza a kormányt a járvány elleni védekezésre operatív törzs létrehozására, valamint annak összetételére, szervezetére és működésére vonatkozó szabályok meghatározására.

A közbeszerzési törvény pedig arra jogosítja fel a kormányt, hogy rendeletben szabályozza

• az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét, valamint
• a gyógyszerek, fertőtlenítőszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzésének – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő – sajátos szabályait.

Rendkívül széles hatáskör

Az egészségügyi törvény 232/D. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben javaslatot tehet, javaslatokat tárgyalhat meg, illetve nyújthat be a kormány részére.

A járványügyi készültség keretében ugyanis a kormány rendeletében

• korlátozható vagy megtiltható

– minden olyan intézmény és létesítmény működése, rendezvény látogatása és szervezése, valamint tevékenység végzése, amely járvány terjedését elősegítheti – üzletek működése, nyitva tartása,

– az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás,

– az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezése,

– egyes intézmények – így különösen járóbeteg-szakrendelő, fekvőbeteg-gyógyintézet, valamint köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény – látogatása,

– egyes területek elhagyása,

– egyes élelmiszerek, termékek árusítása, fogyasztása, vásárlása,

– az ivóvíz fogyasztása,

– meghatározott állatok tartása,

• gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedés hozható,
• az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedés vezethető be, így annak érdekében a rendőrség, illetve a Magyar Honvédség közreműködése, a kórházparancsnoki feladatok ellátására a rendvédelmi szerv, illetve a Magyar Honvédség közreműködése előírható, a kórházparancsnok feladatköre és az intézményvezető kötelezettsége meghatározható, a kórházparancsnok működése az idősek tartós vagy átmeneti ellátását nyújtó intézményre kiterjeszthető,
• meghatározhatja a szociális távolságtartásra vonatkozó, valamint a fertőzés veszélyét csökkentő védőeszköz viselésére vonatkozó szabályokat, továbbá a lakosság járvány által okozott betegséggel leginkább veszélyeztetett csoportjai számára az üzletekben, valamint a piacokon történő kizárólag e csoportok általi vásárlásra vonatkozó idősávot,
• köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
• közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg,
• a járványügyi elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
• a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg,
• a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
• elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket,
• törvényben meghatározott egyéb rendelkezéseket hozhat.

Orbán távollétében Pintér a főnök

Az operatív törzset Pintér Sándor belügyminiszter Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere bevonásával vezeti. Az ülésen Orbán Viktor bármikor részt vehet, ebben az esetben az ülést a miniszterelnök vezeti.

Az operatív törzs további tagja

• a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
• a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
• a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
• a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
• az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
• az országos tisztifőorvos,
• a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium közbiztonsági főigazgatója,
• az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője.

Az operatív törzs úgy is ülésezhet és hozhat döntést, illetve alakíthat ki véleményt, hogy az adott ügyben a tagok elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével közlik álláspontjukat vagy szavazatukat. A törzs munkáját amúgy a Belügyminisztérium segíti.

Ügyeleti központ 0–24 órában

Az operatív törzs ügyeleti központját február 25-én hozták létre, hogy a grémium ülései között folyamatosan figyelemmel kísérje az itthoni megbetegedési adatokat és az európai országok járványügyi helyzetét, ellenőrizze a bevezetett intézkedéseket. Emellett az ügyeleti központ információgyűjtés és -értékelés után javaslatokat is tehet az operatív törzsnek döntéshozatalra.

Az ügyeleti központ vezetésével Lakatos Tibor rendőr ezredest bízták meg, míg helyettese Kiss Róbert rendőr alezredes.

Az operatív törzs március 5-től június 17-ig mindennap ülésezett, és a megbeszélést követően a délelőtti órákban sajtótájékoztatót is tartott. Az ügyeleti központ zöldszámán ebben a három és fél hónapban 18 765 hívást fogadtak és 64 674 lakossági e-mailre válaszoltak.

A járvány második hullámának erősödését követően, szeptember 19-étől az operatív törzs napi sajtótájékoztatói újra indultak. Ezeken (legalábbis legtöbbször) Müller Cecília országos tisztifőorvos, Kiss Róbert és Gál Kristóf alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője állt a nyilvánosság elé.

(Borítókép: Müller Cecília országos tisztifőorvos (k) beszél a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs utolsó alkalommal megtartott online sajtótájékoztatóján 2020. június 17-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)