Rogán Antal: A magyar emberek ezt akarták
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
A nemzeti konzultáció az Orbán-kormány számára nem formális kérdés, hanem meghatározza azokat a politikai döntéseket, amelyeket meghoznak. Ezt hangsúlyozta Rogán Antal az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán. A miniszterelnök kabinetfőnöke ezzel indokolta a határvédelem és a nemzeti szuverenitás ügyének szabályozását is.
Nem azért foglalkoztunk ezzel, mert azt gondoltuk, fontos, hanem azért, mert erőltették
– jelentette ki, azt hozva fel érvként, hogy a magyarok a nemzeti konzultáción túlnyomó többséggel kérték és támogatták a kormányzati lépéseket. Ezt a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban szemléltette is a legnagyobb arányban támogatottól haladva a legkevésbé népszerű, de még mindig többségi kívánság közé sorolva
- a maszkviselést,
- az országhatárok lezárását,
- a rendezvények korlátozását,
- a távolságtartást,
- a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozását,
- az időseknek fenntartott vásárlási sávot,
- az ingyenes parkolást
- és a kijárási korlátozást.
A határvédelem és a nemzeti szuverenitás ügyéről Rogán azt emelte ki:
a magyar emberek népszavazáson és nemzeti konzultáción is egyértelműen véleményt nyilvánítottak arról, hogy meg kell védeni a határokat és nem szabad beengedni a gazdasági migránsokat.
Szerinte ez a járvány időszakában is aktuális kérdés, ugyanis az Európai Bizottság éppen napokban vesz napirendre olyan jelentéseket, amelyek a bevándorlók integrációjáról és folyamatos, nagyszámú beengedésükről szólnak. Emellett – folytatta–a vírushelyzet idején egy olyan dokumentumról is tárgyal a bizottság, hogy hogyan kell a közös európai külpolitika alapjává tenni a genderkérdést. Az ellenzéki képviselők közül többen is – Gyüre Csaba (Jobbik),Sebián-Petrovszki László (DK), Keresztes László (LMP), Varga László (MSZP)–sokallták a kormányzati kommunikációs költéseket, kifogásolták, hogy a nemzeti konzultációban banális kérdések voltak, és az erre szánt több mint 11 milliárd forintot szerintük más célokra kellett volna költeni, például munkahelyek megmentésére.
A kabinetfőnök erre reagálva azt mondta: az ellenzék soha nem értett egyet a nemzeti konzultációval.
Önöknek fáj, hogy a magyar kormány megkérdezi a magyar emberek véleményét, mert amikor önök voltak kormányon, akkor soha nem tették meg
– fogalmazott a miniszter, aki szerint a baloldali kormányok rendszerint az IMF-re hallgattak, a mostani kabinet pedig az emberekre. A közérdekű adatigényléssel kikért számszerű összegekről azt állította, nem igaz, hogy 11,5 milliárd forintba került a legutolsó nemzeti konzultáció.
Pontosan annyit költöttünk, mint az előző nemzeti konzultációk alkalmával bármikor, és ennek a pénznek minden forintja idehaza kerül hasznosításra, itthoni munkavállalókat támogat
– mondta Rogán, hozzátéve, hogy jó néhány olyan baloldali médium van (nevesítette a Népszavát, az RTL Klubot és az ATV-t), amely ha nem részesült volna kormányzati kommunikációs költésből, nehezen tudta volna sikeresen zárni az évet.