Nagy különbségek az önkormányzati képviselők díjazásában

A politikusok megítéléséhez hozzátartozik, hogy általában olyan anyagi körülményeket társítunk hozzájuk, amelyek jelentős mértékben eltérnek az átlagnak tekinthető életszínvonaltól, a társadalom rászoruló rétegeihez képest pedig egyenesen mintha egy elérhetetlen magasságban lévő kasztról lenne szó. Politikus és politikus között is nagy különbségek lehetnek azonban, ha csak a hivatalos illetményük mértékét vizsgáljuk.

A képviselő szó hallatán a legtöbben egy kalap alá veszik az országgyűlési és az önkormányzati képviselőket, miközben előbbiek megélhetése jóval biztosabb, és a törvényben meghatározott, míg utóbbiak

Ez azt jelenti, hogy akár Budapesten belül, de országosan is nagy különbségek lehetnek az önkormányzati képviselők számára megállapított tiszteletdíjak között.

Csak a józanság szab határt

A 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény szerint a helyi képviselő-testületek dönthetnek a díjazásról, annak mértékéről viszont nem rendelkezik a törvény. Tehát

Pluszpénzt jelenthet valamely

• helyi bizottsági tagság,
• elnöki
• vagy alelnöki státusz.

De ez sincs kőbe vésve, még csak plusz juttatást sem köteles az önkormányzat adni ezekért.

Arra is van példa, és lehet is, hogy egy testület teljes egészében lemond a képviselői tiszteletdíjról. A 2014-es önkormányzati választás után az Index összefoglalója több kistelepülést is felsorolt, ahol a képviselők ingyen dolgoznak. Például a Pest megyei Verőcén és a Balaton melletti Paloznakon ez most is így van.

A járványhelyzet első hullámánál előfordult, hogy a veszélyhelyzet idejére egyes önkormányzatok rendeletmódosítással csökkentették a képviselők díjazását, és a megspórolt összeget az önkormányzat járvánnyal összefüggő kiadásaira fordították.

Tavasszal ezért Komáromban ötven százalékkal csökkentették a polgármester, az alpolgármesterek, és a képviselők jövedelmét. Mezőberényben a képviselők tiszteletdíját április 1-jétől 50 százalékkal, május 1-jétől pedig 75 százalékkal csökkentették az első hullámban kihirdetett veszélyhelyzet végéig. Budapesten a XVII. kerületben a polgármester fizetésének 50 százalékát ajánlotta fel a védekezés költségeire április-május hónapban, továbbá ugyanezt megszavazták a képviselők esetében is.

A méret a lényeg

Egy kistelepülés mind a díjazás, mind a juttatások terén kevesebbet engedhet meg magának, mint egy város, vagy például a fővárosi kerületek.

Összehasonlításképp, Magyarország legkisebb településén (teljes népesség: 12 fő), a Zala megyei Iborfián bruttó 55 000 Ft/hó a képviselői díj összege (a testület a polgármesterből és két képviselőből áll).

A megyei jogú városnak számító Miskolcon a képviselők havi tiszteletdíja bruttó 150 000 forint, a bizottsági tagságot is betöltő képviselő az alapdíjon felül havi bruttó 75 000 forint összegű tiszteletdíjra jogosult. Amennyiben a képviselő egyidejűleg két különböző bizottságnak tagja, akkor az alapdíjon felül összesen havi bruttó 112 500 forint összegű tiszteletdíjat kap.

A bizottsági elnök az alapdíjon felül havi bruttó 150 000 forintra, a bizottsági alelnök bruttó 112 500 forintra jogosult. Amennyiben a bizottsági elnök egyidejűleg más bizottságnak tagja, akkor az alapdíjon és az elnöki díjon felül havi bruttó 30 000 forintot zsebelhet.

Ez annál a bizottsági alelnöknél, amelyik egyidejűleg más bizottságnak a tagja, az alapdíjon és az alelnöki díjon felül havi bruttó 30 000 forintot jelent. Egy mezei képviselő egy sima bizottsági tagsággal bruttó 225 000 ezer forintot kereshet meg Miskolcon.

Szombathelyen vastagabban fog a ceruza, legalábbis a képviselői tiszteletdíj ott bruttó 250 000 forint, a bizottsági tagsággal ez plusz bruttó 50 000 forinttal egészülhet ki. Tanácsnokként a tiszteletdíja havi 350 000 forinttal, frakcióvezetőként havi bruttó 250 000 forinttal növekedhet.

Budapest kevésbé transzparens

A fővárosi kerületekben nehezebb utánanézni, hogy milyen módon számolják az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, mivel vagy a polgármesteri hivatalok köztisztviselői számára alkalmazandó, mindenkor érvényes köztisztviselői illetményalappal számolják, vagy a polgármester illetményéhez viszonyítják.

• Budapest I. kerületében, a Budavári Önkormányzatnál a köztisztviselői illetményalap szorzásával számolják az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, amelynek havi összege bruttó 220 000 forint, a bizottsági tagság plusz havi bruttó 110 000 forintot, a bizottságban betöltött elnöki pozíció plusz havi bruttó 176 000 forintot jelent.
• Budapest XXI. kerületében, Csepelen a polgármester illetményéhez képest számolva az önkormányzati képviselők tiszteletdíja havi bruttó 249 300 forint. A bizottsági tagságért további havi bruttó 149 580 forint jár. Csepelen nem külön illetményt határoztak meg a bizottsági elnöknek és alelnöknek, hanem úgymond plusz pótlékot, vagyis előbbinek a bizottsági tagságért járó díjra jön felül még további havi bruttó 99 720 forint, utóbbinak pedig plusz havi bruttó 49 860 forint.

A tiszteletdíj kétélű fegyver

Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza. Azt nehéz behatárolni, hogy a képviselőség napi hány munkaórát jelenthet, aligha lehet órabérben meghatározni a képviselői munkát.

Több munka és szervezés hárul az egyéni önkormányzati képviselőkre, akik konkrét választókörzet felett diszponálnak, míg a listásokat ilyen feladatok nem kötik. Ugyanakkor egy képviselőség támogatottsága és népszerűsége nagyban függ az aktívan elvégzett – a képviselő-testületen kívüli – munkától.

A tiszteletdíj mértéke azért is fontos, mert akár hatalomtechnikai eszköz is lehet egy testületi többséget irányító városvezetés kezében.

Hosszú távon a megoldás az lehetne, ha az önkormányzati képviselők díjazása egységes rendszerbe lenne foglalva, vagy egy minimum és maximum között szabályoznák.

Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: NurPhoto