Eddig szinte minden rendben a csoki-Mikulásokkal

Az eddig megvizsgált 17 csokoládé-Mikulásból mindössze egynek a zsírtartalma volt magasabb a csomagoláson feltüntetettnél. De ez a termék is forgalmazható lesz abban az esetben, ha a hibás tájékoztatást a gyártó kijavítja – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből, amelyben közölték azt is, hogy az ITM akkreditált élelmiszer- és vegyipari laborja idén is tüzetes vizsgálatnak vetik alá a csoki-Mikulásokat, és azt, hogy a fogyasztók a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapnak-e a csoki-Mikulások összetételéről.

A laborvizsgálat az összes zsírtartalom ellenőrzésével kezdődik, amelynek első lépése a csokifigura ledarálása. A lombikba helyezett csokoládémassza sósavas roncsolásával érik el, hogy zsírtartalma elkülöníthetővé és leszűrhetővé váljon.

A szűrőpapírból a sósavmentesre mosás után, egy erre szolgáló készülékben, oldószerrel nyerik ki a zsiradékot, lemérik a mennyiségét és összevetik a címkén feltüntetett adattal. Az összes zsírtartalom származhat a csokoládé kakaóvaj-tartalmából, lehet tejzsír vagy egyéb, növényi zsiradék is, de az anyag forrását a csomagoláson pontosan fel kell tüntetni. 

A zsiradék kíméletes kivonása után egy másik műszeres vizsgálattal állapítható meg, hogy a termék tartalmaz-e a kakaóvajtól eltérő, úgynevezett idegen zsírokat.

A jó minőségű Mikulások fontos ismérve az is, hogy a csomagolásukon a „csokoládé”, „tejcsokoládé” vagy „étcsokoládé” megnevezés szerepel.

Érdemes minél magasabb kakaó szárazanyag-tartalmú Mikulást választani a tárca szerint. A címkén megjelenítendő részaránynak tejcsokoládék esetén meg kell haladnia a 25, étcsokoládéknál pedig a 35 százalékot.