Január végétől keményen bünteti majd a rendőrség a horrorkaravánokat

A kisbuszt szállító trélert húzó kisbusz látványát nehéz megszokni az utakon, pedig a horrorkaravánok jelentette balesetveszélyre nem lehet eléggé felkészülni.

A gépjárművezetők sokszor csak előzés közben szembesülnek a szokottnál jóval hosszabb vontatmánnyal. Főleg használt autókat, trélereket és kisbuszokat szállítanak a nyugati országokból Magyarországon keresztül a román használtautó-piacra. Eddig egy 2009-es kormányrendelet adott lehetőséget az M1 és az N1 típusú járműveknél a túlméretezett vontatmányok szállítására.

• Az M1 kategória: személyszállító kisteherautó, mely a sofőr ülésén kívül legfeljebb 8 ülőhellyel rendelkezik.
• Az N1 kategória: áruszállító gépkocsi, legfeljebb 3,5 tonna műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel. A túlméretezett járműveket a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése címén  büntették eddig.

 Lex horrorkaraván

A KRESZ szigorítása értelmében január 31-től akár félmillió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhatnak a rendőrök a szabálytalanul vontató, túlsúlyos és túlméretes járműszerelvényekre akkor is, ha azok személy- vagy kisteherautókból állnak. A bírságolás lehetőségének kiterjesztése az M1 és N1 járműkategóriákra lehetővé teszi a horrorkaravánok megállítását, a rendszám és a forgalmi engedély elvételét.

Linkpreview Miniapp

Borbély Zoltán, közlekedési szakjogász az Indexnek azt mondta,

Ha egyszer elszabadul egy ilyen horrorkaraván, akkor az nagyon komoly tömegbalesetet is okozhat. Jelenleg a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének számít az össztömeg jelentős túllépése, a változást követően viszont közigazgatási bírsággal lesz sújtható a szabálysértés. Egyszerűbb a hatóságnak a bizonyítás. 

Jogi értelemben nem tarthatjuk közvetlen veszélyhelyzetnek, hogy hatalmas, túlpakolt teherautók közlekednek, de köznapi értelemben, biztonságunk szempontjából, ez nagyon is veszélyes. 

Ennek a jelenségnek valahogy gátat kell szabni és a szabálysértési törvény túl tágan értelmezhető volt a törvényalkotók szerint. A túlterhelés most is súlyhatárhoz igazodik. Lehetett volna nagyobb bírságokat is osztogatni, mint 150 ezer forint – mondta Borbély Zoltán.

Az ügyészség korábbi szóvivője felidézte: 1992 volt a magyar közlekedés fekete éve. Egy településnyi ember halt meg közúti balesetben. Akkor az Európai Unió előírta számunkra, hogy felére kell csökkenteni a halálos közlekedési balesetek számát. Akkor még azt gondoltuk, hogy ez lehetetlen. Annyira rosszak voltak a számok, hogy nem tudtuk tartani a kért csökkentést. Ezért a további tárgyalásokon egyharmados balesetszám csökkenést kértünk és végül ebben állapodtunk meg.

Az eredeti, tehát az 1992-es lehetetlen vállalás a kétezres évekre megvalósult. Mára tényleg a felére csökkent a halálos balesetek számat. Miért? Megjelent az objektív felelősség, amit például a gyorshajtáshoz lehetett kötni az autópályán. Mindenki azt mondta, hogy nem nyilatkozik az autót vezető sofőr személyéről. És mivel nem voltak arcfelismerős kamerák, ezért a gyorshajtásnak nem volt megfelelő szankcionálása, mert sokszor az elkövetőt sem lehetett megtalálni. Az objektív felelősséget végül az Alkotmánybíróságon támadták meg, ahol az a döntés született, hogy a jogorvoslati jog korlátozásával szemben, fel kell hozni az élethez való jogot. Vagyis hogy hányan halnak meg az utakon. Innentől kezdve lett jelentős a balesetszámok csökkenése. Ez a tendencia jelenleg is tart, a járványhelyzet pedig még javított is rajta. Talán a vírus csekély pozitív hatásai között ezt is meg lehet említeni – mondta Borbély Zoltán.

Az Innovációs és Technológia Minisztérium szerint a január 31-én életbe lépő szigorítással hatékonyabbá válik a járművek üzembentartóival, vezetőivel szembeni fellépés, ami elősegítheti a súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot hordozó jelenség visszaszorítását.

Eddig csak a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók nem megfelelő műszaki állapotát, elégtelen rakományrögzítését ellenőrizhette, szankcionálhatta a rendőrség, a rakomány hosszát és összsúlyát nem. Egy 2009-es kormányrendelet értelmében a jármű vagy járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömegtúllépésének közigazgatási eljárásban történő szankcionálása alól ki vannak véve az M1 és az N1 kategóriába sorolt járművek. A 2012-es szabálysértési törvény szerint az M1, illetve N1 kategóriába sorolt járműveket túlméretezett szállítmányok esetén a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséért büntethették. Ezt a kiskaput használhatták ki azok a román sofőrök, akik menetrendszerűen szállítottak Magyarországon keresztül autókat, trélereket, kisbuszokat nyugatról kelet felé.

A közúti közlekedési törvény vonatkozó rendelkezése a bírság vagy a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig teszi lehetővé a jármű visszatartását. Megkeresésünkre az ORFK azt írta: a KRESZ

2021. január 31-én hatályba lépő módosítása már nem tekinti kivételnek az M1-N1 kategóriájú járműveket vagy járműszerelvényeket, így ettől az időponttól kezdve a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése közigazgatási bírsággal lesz sújtandó.