Hogyan oldhatjuk a járvány miatti bezártságérzetet karácsonykor?

Az ünnepeken sokakban – főként az egyedül élőknél és az időseknél – ilyenkor erősödhet fel a magány érzése. A járvány idején ráadásul most még a szeretteink és az anyagi helyzetünk iránti aggodalom is szorongást kelthet. A Mélylevegő Projekt alapító pszichológushallgatóit, Juhász Bettinát, Miklós Andreát és Pető Dorinát kérdeztük arról, hogy a koronavírus-járvány okozta bezártságérzet és az ünnepi időszak hogyan terheli meg az emberek mentális egészségét, illetve ezen milyen módszerekkel lehet segíteni.

Fontos lenne a fiatalok pszichoedukációja

Már hónapok óta a koronavírus-járvány béklyójában élünk, és ez példátlan változásokat kényszerített ki az élet több területén. Kutatások szerint a szorongás és a depresszió mutatói megháromszorozódtak a pandémia kezdete óta.

Ez is mutatja, hogy mennyire fontos és sürgős lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a mentális egészség promotálására és a prevencióra. Nemcsak egyéni, alulról jövő kezdeményezésekkel, hanem társadalmi szinten, a döntéshozók részéről is. Érdemes lenne már kisiskolás korban is hangsúlyt fektetni a fiatalok pszichoedukációjára, hogy a későbbiekben már a birtokukban legyen egy eszköztár, ami a hatékony módszert jelentheti a gondok leküzdésére

– hívják fel a figyelmet a Mélylevegő Projekt alapítói.

Az ölelés megelőzés

A pandémia következtében kialakult korlátozások jelentősen befolyásolhatják az egyedül élők magányosságérzetét, ennek hátterében azonban – többek között – biokémiai jelenség áll.

Talán nem is gondolnánk, hogy a testi kontaktusnak mekkora szerepe lehet az észlelt magányban. Az érintés olyan fiziológiás válaszokat vált ki, mint az emelkedett pulzus és vérnyomás, valamint hatással van a kortizolszint emelkedésére és az oxitocin felszabadulására – utóbbit a köznyelv „jóérzés-hormon”-ként tartja számon

– fejtették ki a projekt alapítói az Indexnek.

A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatása alapján a mentális egészség megőrzése és fejlesztése érdekében például a nőknek naponta 8-10 jelentőségteljes érintésre (pl. ölelésre) van szükségük.

A pszichológushallgatók elmondása szerint apró trükkökkel saját magunk is serkenteni tudjuk szervezetünkben a „jóérzés-hormonok” felszabadulását:

A digitális csatornák segíthetnek a magányon

A közelgő ünnep sokak számára jelentős változásokkal és lemondásokkal jár: elmaradnak többek között a színházi előadások, a nagyobb családi összejövetelek és a karácsonyi vásárok is.

A szokásokon túl: szeretteink elvesztése aktuálisabb félelem, ami a legtöbbekben további szorongást kelthet. Sok fiatalnak és idősnek nincs más választása, mint egyedül tölteni az ünnepet. Ha nincs lehetőségünk a szeretteinkkel lenni, esetleg elvesztettünk valakit, érthető, ha karácsonykor még inkább magányosnak, izoláltnak érezzük magunkat. Ha ezeket a negatív érzéseket/stresszt nem tudjuk megfelelően kezelni, akkor szorongást és depressziót eredményezhetnek

– figyelmeztetnek a Mélylevegő Projekt alapítói.

A lelki betegségekkel küzdő vagy egyéb okokból stresszhelyzetbe kerülő szeretteinknek akkor tudunk segíteni az ünnepi időszakban, ha mellettük állunk.

Ösztönözhetjük stabil napi rutin kialakítására, ami kiszámíthatósága révén biztonságot teremthet számára. Biztathatjuk rendszeres testmozgásra, amit akár vele együtt végezhetünk, így a közös tevékenység a kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt. Nem kell rögtön a maratoni táv lefutását megcélozni, már napi 20-30 perc mérsékelt intenzitású aktivitás is csökkenti a depresszív tünetek megjelenését és a szorongás kialakulását

– javasolják a pszichológushallgatók.

Ha valakinek egyáltalán nincs lehetősége a szeretteivel lenni vagy találkozni, és karácsonykor még elzártabbnak érzi magát, az nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség a magány elűzésére.

Számos közösen végezhető program van az online térben, például nézhetünk együtt egy karácsonyi filmet, vagy játszhatunk online játékot. Segíthet még, ha megtervezzük előre a karácsonyi programunkat: például hogy azzal fogjuk indítani a napot, hogy készítünk egy különleges reggelit, megajándékozzuk magunkat valamivel, amit ki tudunk élvezni aznap, végül sétálunk egyet egy közeli szép helyen, ahol alapból nem járnánk

– ajánlják a Mélylevegő Projekt alapítói.

Most lehet érdemes beiratkozni online kurzusokra, tanfolyamokra, esetleg kipróbálni az otthoni élményfestést, de a technika már fizikai jelenlét nélkül is lehetővé teszi a közös „mozizást”. Hozzátették: persze a személyes emberi kapcsolatokat szinte lehetetlen teljes mértékben pótolni, ugyanakkor olyan kapcsolódási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek korábban nem voltak.

Összességében elmondható, hogy bár a digitális csatornák nem jelentenek mindenre megoldást, de a jelenlegi járványhelyzetben nagyban hozzájárulnak a mentális egészségünk megőrzéséhez, védelméhez és fejlesztéséhez

– állítják a pszichológushallgatók.

Az alkalmazkodás segít a járványhelyzetben

A Mélylevegő Projekt alapítói szerint a koronavírus jól szemlélteti, hogy az emberiség egésze is találhatja magát hirtelen „megegyező helyzetben”. A közös külső „ellenség” erősíti a csoportidentitást, ami idővel áthat minden csoportot. A járványhelyzet egy pozitív hozadékaként említették, hogy erősödött a szolidaritás:

Mivel a társadalom jelentős százaléka a korábbinál sokkal több időt tölt otthon, gyakrabban beszélgetnek a szomszédaikkal, sokan önként segítenek idős társaiknak, például a bevásárlás lebonyolításában, többen pedig tárgyi vagy anyagi adományokkal is hozzájárulnak a jövedelem nélkül maradtak ellátásához.

Még nem tudjuk, hogy meddig marad velünk a koronavírus, de a Mélylevegő Projekt alapítói úgy látják: társadalmi szinten lényeges különbség a járvány kezdeti időszakához képest, hogy csökkent a bizonytalanság, és egyre jobban értjük, mivel is állunk szemben, fokozatosan szerezzük vissza a kontrollt a helyzet felett, továbbá elérhető közelségben van a vakcina is.

Megkérdőjelezhetetlen veszteségek és kihívások elé kellett állnunk, de folyamatosan alkalmazkodunk a megváltozott életkörülményekhez, újabb és újabb készségeket sajátítunk el, amelyek segítenek a helyzet elviselésében

– mutatnak rá a pszichológushallgatók.

Fontosnak tartják azt is, hogy felismerjük, ha már nem bírunk el egyedül a nehézségekkel, segítségre van szükségünk. Ilyenkor pedig ne féljünk felkeresni egy pszichológus szakembert.